18 °C Budapest

Itt a legfiatalabb magyar városok listája!

Pénzcentrum
2009. augusztus 3. 08:17

2009-ben a rendszerváltozás óta minden korábbinál több nagyközség nyerte el a városi címet. Szakmai körökben jó ideje folyik a vita a várossá nyilvánítás feltételeiről, de ez a döntéshozókat nem igen érdekli.

A tavalyi nyolc után idén 22 település ünnepelheti a magasabb rang elnyerését. Ezzel a városok száma 330-ra, 1990-hez képest a duplájára nőtt, így tovább bővült a "faluvárosok" - városi rangot viselő, de városi funkciók és intézmények nélküli - települések köre.

A rendszerváltás óta nem sikerült pontosan meghatározni a városi cím adományozásának feltételeit, de a döntéshozók még a településszervezésről szóló, 1999-es törvény laza szabályait sem veszik komolyan. A jogszabály szerint ugyanis a mérlegelési szempontok közt van a városi státusra pályázó nagyközségek népességének alakulása, gazdasági fejlettsége, térségi szerepe, településszerkezete, arculata, infrastruktúrája, s az, hogy vannak-e a környező településeket ellátó intézményei. Egyre többen tiltakoznak az ellen, hogy politikai alapon dőljön el, mely településből lesz város.

Sokszor csak illúzió marad, hogy a városi cím jelentős változásokat hoz: a közszolgáltatások legfeljebb annyiban javulnak, hogy lesz okmányiroda és a lakosság a helyi hivatalban intézheti az építésigazgatási meg a gyámügyeket, miután ezek kötelező feladattá válnak.

Idén a következő települések váltak/válnak várossá: Balatonkenese, Beled, Budakalász, Mágocs, Mélykút, Medgyesháza, Újkígyós, Mezőkeresztes, Sajóbábony, Csanádpalota, Rácalmás, Jászkisér, Rákóczifalva, Tápiószele, Zsámbék, Igal, Nyírmada, Vaja, Gyönk, Nagymányok, Vép, Pacsa.

NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 19. vasárnap
Vilhelmina
37. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?