Közös képviselők: a legolcsóbb nem mindig a legjobb

Egy Budakeszi úti társasház lakói a gázszolgáltatás szüneteltetésekor szembesültek azzal, hogy a házkezelő elsikkasztotta húszmillió forintra rúgó befizetéseiket. Még roszszabbul jártak a Nagy és Társa Bt. kezelésében lévő - javarészt új építésű - IX., XI. és XIX. kerületi társasházak lakói. A cég beltagja szerencsejátékon játszotta el a tőlük beszedett 90 millió forintot.

A BRFK fél éve nyomoz, most a szakértői véleményre várnak. Az ilyen ügyek többségében sikkasztás miatt indul nyomozás, ám a bekért anyagok mennyisége, illetve az érintettek nagy száma miatt hosszadalmas a felgöngyölítés.

A Társasházi Közös Képviselők Egyesülete szerint szinte teljesen eszköztelenek a közös képviselők. A lakóközösség ugyan késedelmi kamat fizetésére kötelezheti az adósokat, de ennek nincs különösebb kényszerítő ereje. A törvény lehetővé teszi, hogy hat hónapot kitevő hátralék esetén jelzálogot tetessenek a lakásra, ám ez is ritkán hoz megoldást.

A közös képviselők eleve betervezik a hátralékokat a ház költségvetésébe, ami emeli a közös költséget, s azt azután még kevesebben tudják megfizetni. Ráadásul a közös költséget nem racionális, gondolkodni tudó kívülállók, hanem pénztárcájukat féltő tulajdonosok szavazzák meg. Az eredmény: pengeélen táncolnak.

A legkisebb váratlan kiadás borít mindent. Mindig akad lakó, aki úgy véli: jobban is, olcsóbban is lehetne csinálni. A lakóközösségek vállalkozási díj alapján választanak képviselőt. De az olcsóságnak nagy ára van: szakszerűtlen üzemeltetés, rendezetlen közüzemi számlák, koszos lépcsőház.