A magyar lakosság előszeretettel újítja fel lakását

A felmérésből kiderül, hogy míg bútorcserére az elmúlt 2 évben jellemzően a társadalom magas jövedelemmel rendelkező szegmenseiben került sor, addig lakásfestésre minden réteg költött az utóbbi 5 év során. A GfK Hungária és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet közös kutatása nyomán tavaly év végén bemutatott univerzális fogyasztói szegmentációs modell a korábbi modellektől eltérő módon a tényleges fogyasztói szokások alapján tipizálja a magyar lakosságot. Az egyes fogyasztási területeken - köztük a lakásminőség területén - vizsgálták a személyes és háztartási fogyasztást, feltételezve azt, hogy az egyes területeken eltérő szokások jellemzők.

A kutatók összesen 8 jellegzetes fogyasztói csoportot találtak, melyek egyéb tényezők mellett markáns különbséget mutatnak a lakásminőség és a lakásfelszereltség tekintetében.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008. január 1-jén az ország lakásállománya elérte a 4 millió 270 ezret. Ma már a lakások közel fele három- vagy annál több szobás és csak minden tizedikben nincs fürdőszoba. A lakások átlagos alapterülete 75 négyzetméter, de ez településtípusonként nagy különbségeket takar. Míg Budapesten a lakások átlagos alapterülete nem éri el az átlagot, addig a községekben meghaladja azt. Száz lakásra országos átlagban 235, Budapesten pedig már mindössze 195 lakó jut.

A lakások átlagos alapterülete a fővárosban 63,3 nm, a többi városban 74,2 nm, a községekben pedig 84,4 nm a KSH 2007-es statisztikái szerint.A társadalom 4 felső szegmense a tágan értelmezett kultúra fogyasztás alapján differenciálható. Ez a 4 csoport annyit költ az alapvető szükségletek kielégítésére, amennyi szükséges.

A társadalom 4 százalékát alkotó Felső plusz csoportjába életkor szempontjából inkább a fiatalok, felsőfokú végzettséggel rendelkező, budapesti lakosok tartoznak. Ők fogyasztási és jövedelmi helyzetük alapján is kimagasló helyzetben vannak. Átlagos lakásméretük 103 négyzetméterrel és 3,5 szobával messze meghaladja az országos átlagot. A felmérést végzők személyes értékelése szerint a csoport tagjai az esetek közel háromnegyedében (71%) jó környéken élnek, és többségüknél (83%) nívós berendezés található.

A Felső klasszik csoport lakásméret (105 m2) és szobaszám (3,6) tekintetében árnyalatnyival megelőzi a felső plusz csoportot. Ez a kategória a fogyasztói felső réteg egy speciális szegmense, nagysága mindösszesen 2 százalék. A felsőfokú végzettség, az összes háztartási jövedelem alapján számított legmagasabb jövedelem jellemzi őket. Az elmúlt 2 évben a bútorukat az ebbe a csoportba tartozók közel fele cserélte le. Az elmúlt 5 évben a válaszadók egyharmadának lakásában végeztek konyha (32%) és egynegyedében fürdőszoba felújítást (23%), amely jövedelmi szintjük ellenére kevesebb, mint a felső plusz esetében, ahol az arányok 38, illetve 30 százalék.

A Befutott értelmiségiek csoportja a társadalom 14 százalékát alkotja, és ez áll a felső plusz jövedelmi szintjéhez a legközelebb. Az ide tartozók háromnegyede aktív, jellemzően Budapesten és a megyeszékhelyeken él. Ők az első csoport, akiknek lakásmérete 100 négyzetméter alatti, de 91 négyzetméteres lakásmérettel még így is jócskán meghaladja az átlagot. A felmérést végzők összességében kedvezőbb képet adtak a csoportba tartozók lakásáról, mint a felső klasszik tagjainál. A felső klasszikhoz hasonlóan fűtéskorszerűsítés és külső szigetelés kevesebb, mint egyötödüknél, nagyobb átalakítás minden tizedik válaszadó lakásában volt.

A Hedonista fiatalok a társadalom 17 százalékát teszik ki. Jellemzően megyeszékhelyeken élnek, átlag feletti lakásminőséggel, valamint átlagos anyagi fogyasztással jellemezhetőek. A különféle lakásfelújítások tekintetében nem térnek el jelentősen a befutott értelmiségiek csoportjától: az elmúlt 5 év során a csoportba tartozók kicsivel több, mint felénél volt festés (56%), egynegyedüknél konyha- és fürdőszoba felújítás (27 és 26%).

A további 4 fogyasztói csoport alkotja a társadalom 4 alsó rétegét, ahol az élelmiszer-fogyasztás differenciál. A következő 3 csoport lakásméret és átlagos szobaszám tekintetében nem tér el jelentősen egymástól.

A Városi alsó-közép réteg a társadalmon belül 7 százalékot tesz ki, tagjai jellemzően fiatal, budapesti tanulók vagy aktívak, ezen belül is jellemzően szakmunkások, kisiparosok és beosztott értelmiségiek. Őket az átlagosnál magasabb lakásminőség jellemzi. A felmérést végzők megfigyelése alapján a környékről és a házról alkotott kép is közel ugyanolyan, mint a hedonista fiataloknál: azaz tízből heten laknak ápolt, világos lakásban, tízből négyüknél van nívós berendezés, egyharmaduknál pedig modern stílusú a lakás. A felújításokat illetően a csoport hasonlóságot mutat a befutott értelmiségiek és a hedonista fiatalok csoportjával.

A Szegény nyugdíjas a társadalom legnagyobb, 25 százalékát kitevő fogyasztói csoport. Tagjai közül a legtöbben nyugdíjasok, de hozzájuk hasonló életvitelt folytatnak sokan a jellemzően fizikai munkát végző aktívak csoportjából. Bútorcsere és felújítások tekintetében a csoport elmarad az eddig bemutatott szegmensektől. Az elmúlt két évben mindössze 15 százalékuk cserélte le a bútorokat és kevesebb felújítást is végeztek. Konyha- és fürdőszoba felújításra kevesebb, mint egyötödüknél került sor.

Hasonló körülmények jellemzik a Szegény munkásréteg tagjait is, akik a társadalom 13 százalékát teszik ki. Fogyasztás és lakásminőség szempontjából is jóval az átlag alatt vannak. Bútorcsere és felújítások tekintetében a csoport sok hasonlóságot mutat a szegény nyugdíjasok lakásviszonyaival, ez a csoport szintén elmarad az első 5 szegmenstől. Ez alól a lakás festése a kivétel, amelyre a válaszadók felénél (52%) sor került az elmúlt öt évben. A szegény munkásréteg esetében a nyugdíjasokhoz képest kevesebbszer számoltak be ápolt lakásról és jó környékről, viszont többször találták modern stílusúnak a lakást.

Az Underclass csoportba tartozók a társadalom 18 százalékát teszik ki, jellemzően legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és sokan élnek közülük községben. Az összes háztartási jövedelem alapján a legrosszabb helyzetben vannak, minden tényezőt vizsgálva jócskán lemaradnak a fentiekben bemutatott szegmensektől. A lakásméretben például jelentős különbség van a felső klasszik és az underclass között: az előbbi csoportban az átlagos lakásméret másfélszerese az utóbbi csoportban tapasztaltnak. Az elmúlt öt évben csak nagyon ritkán került sor bármilyen felújítási munkára, a válaszadók kevesebb, mint egytizedénél volt valamilyen felújítás. Az egyetlen kivétel a ház festése, amelyet a válaszadók egynegyede végzett.