1,5 millióért lakást venni? Egy megdöbbentő lista...

Cikkünk elkészítéséhez 2007. szeptember 10-én sorra látogattuk az ingatlanügynökségek honlapjait és az online ingatlanoldalakat. Az Otthon Centrum, a Duna House, az Ingatlan.com, az Ingatlan.net, a CityCartel és az OriGoIngatlan adatbázisát böngésztük végig a legolcsóbb és a legdrágább tégla és panel lakások után kutatva.

A rangsort továbbra is a kínálati árak alapján állítottuk fel. Bár az ár/érték arány alakulásáról többet elmondanának a négyzetméterárak, a kínálati árak használatát indokolja, hogy alapvetően nem az egy négyzetméterre jutó ár határozza meg az ingatlan elérhetőségét, hanem a teljes vételár.

Ahogy azt a jó öreg példa is mutatja, hiába olcsóbb relatíve az az ingatlan, melynek négyzetméterára 50 ezer forinttal kisebb, ha 3 millió forinttal nagyobb a vételár, és ennek kifizetéséhez nem rendelkezünk a megfelelő forrásokkal, nem tudjuk megvenni azt.

30 ezret egy négyzetméterért: tréfának sem rossz!

A legolcsóbb téglalakásokat tartalmazó táblázatot látva, könnyedén az az érzés foghat el bennünket, hogy a benne szereplő számok biztosan egy jó tréfa részét alkotják. A hat számjegyű összegekhez szokott szemünk nehezen értelmezi a néhány tíz ezer forintos négyzetmétereket, s még nehezebben a mindössze 1,5 millió forintos vételárat.

Az árak azonban nem tréfálnak, és az ingatlanos adatbázisokat kutatva valóban találkozhatunk Mosonmagyaróvár esetében egy olyan sorházi, erősen felújításra szoruló téglalakással, melynek 50 négyzetméteréért 1,5 millió forintot szeretnének kapni jelenlegi tulajdonosai.

Az eset azonban nem egyedi, több vidéki kis- és nagyvárosban is kaphatunk téglaépítésű lakást 4 millió forint alatti összegért, főként sorházak végén található, felújításra szoruló ingatlanokat.

A vidéki ingatlanok között is találkozhatunk budapesti négyzetméterárakat idéző minigarzonokkal, melyek esetében a kis alapterület ellenére átlagárakat követelnek a tulajdonosok. Ez adja a 200 ezer forint feletti négyzetméterárakat.

Talán sokakat meglephet, hogy a legdrágább téglalakással nem Pest megyében, hanem a Balaton-parti Balatonfüreden találkozhatunk. A 250 millió forintos kínálati ár akár kacsalábon forgó kastélyt is jelenthetne, s ez nem is áll messze az igazságtól. A 268 négyzetméteres korhű bútorokkal és drapériákkal berendezett lakás ugyanis az Eszterházy-villa első emeletét foglalja el.

A drágasági lista második helyén már a Pest megyében megtalálható Dunakeszi szerepel, ahol a panorámás, 7 szobás lakásért összesen 75 millió forintot szeretnének kapni a vevők.

A Budapest esetében jellemző és a vidéki listát egymás mellé téve arra a következtetésre juthatunk, hogy a főváros határait átlépve a határokon belüli jellemző árak töredékéért juthatunk luxus körülményekhez. Míg a budai helyek esetében 250 millió forintot kell adnunk egy nívós ingatlanért, addig ugyanis Tatán már ennek negyedéért, Székesfehérváron és Pécsett pedig ötödéért megkaphatjuk.

Kiütéssel nyert a panel: mitől drágább, mint a tégla?

A legolcsóbb panellakásokat egy csokorba fogó táblázaton végigtekintve, első látásra látszik, hogy a vidéki panelek drágábbak, mint a legalacsonyabb árral rendelkező téglalakások. Ennek hátterében az húzódhat meg, hogy míg egy téglalakás gyakrabban előfordul kisebb városokban is, ahol az árak alacsonyabbak, addig a paneltechnológiával készült telepek inkább a nagyobb lélekszámmal rendelkező vidéki városokat jellemzik.