Mennyiért lehet albérletet szerezni Budapesten? Az aranyat érő számok...

Most induló sorozatunk az albérletpiacon uralkodó árakat és tendenciákat kutatja, piaci szegmensenként, azaz lakásméretekre és típusokra lebontva azt. Az albérletárakat különböző budapesti kerületekben vizsgáljuk, melyek között a piac keresleti oldalát adó diákok és külföldiek által előnyben részesített területek szerepelnek.

Az albérletpiac fontos velejárója emellett, hogy a döntések meghozatalában kiemelkedő szerepet játszanak az ingatlan fenntartási költségei, főként a fűtés, mely a rezsi jelentős hányadát adja. Ezért fontosnak tartottuk annak nagyító alá vételét, hogy a különböző fűtési technológiával felszerelt ingatlanok bérleti díjában tapasztalhatóak-e eltérések.

A körkép elkészítésében az Albérlet.hu, az Ingatlan.com és az Ingatlan.net voltak segítségünkre. Az adatokat 2007. május 17. és 24. között gyűjtöttük össze, a következő néhány bekezdésben megjelenő adatok ezek átlagai.

Belvárosi albérletek: sokba kerül az egyedi fűtés!

A belvárosi kerületek közül az V., VI., VII., VIII. és XI. kerületre jellemző bérleti díjakat vizsgáltuk a panel és téglaépítésű 30 négyzetméretes garzon, 45 nm-es másfélszobás, és 75 nm-es háromszobás lakások esetében aszerint, hogy távfűtést vagy egyedi fűtési eljárást alkalmaztak-e.

A téglalakások belvárosi piacát tekintve elmondható, és általánosságban is igaz, hogy a távfűtés vörös zászlót jelent az albérletet keresők szemében, amely megmutatkozik az egyedi fűtéses és a távhővel ellátott lakások bérleti díjában is.

Az egyedi fűtéssel felszerelt lakások általánosságban körülbelül 20 ezer forinttal kerülnek többe havonta, mint távfűtéses társaik, Korbuly Krisztiántól, az Ingatlan.com elemzőjétől megtudtuk, hogy habár a bérleti díjak különbsége fedezné a távfűtésből adódó hátrányokat, a keresleti oldalon lévők általában nem számolnak ezzel a tényezővel és kerülik a távhő szolgáltató által fűtött lakásokat.

Nyolcadik kerület: messze még a fény...

A belvárosban a legdrágább területet az V. kerület adja, ahol az alacsony alapterülettel rendelkező lakások szűkössége miatt a 30 és 45 négyzetméteres ingatlanok esetében nem tapasztalható különbség a bérleti díjakat tekintve. Az elemzők szerint az árak egyezését az okozza, hogy a jó elhelyezkedésű kis alapterületű ingatlanok esetében inkább érvényesíthető a 2500 forint körüli négyzetméterár.

Már a belvárosra is igaz, hogy az V. kerülettől távolodva csökkenek a bérleti díjak, amely a rehabilitáció alatt álló VIII. kerületben csúcsosodik ki, itt a nem túl kedvelt környezet miatt még az egyedi fűtéssel rendelkező, többségében új ingatlanok esetében is alacsonyabb árakkal találkozunk.

Érdekes jelenség, hogy a nyolcadik kerületi panelek esetében az átlagosnál kevésbé érvényesíthető az alapterület növekedése okozta nagyobb élettér az árakban, míg 30 négyzetméteres ingatlanok esetében 1500 forintot kérnek el egy négyzetméterért, addig a 75 négyzetméteres ingatlanok esetében már 760 forintért is albérlethez juthatunk.

Albérlet a külvárosban: az árak kétirányba húznak!

A panel lakások a külső kerületekben sem népszerűbbek, mint a belvárosban. A piac érdekessége, hogy a belső kerületekkel ellentétben, itt sokkal inkább a 45 négyzetméteres ingatlanok esetében érvényesíthetőek a nagyobb élettérből fakadó előnyök, így a kisebb garzonok olcsóbbak.