Megdöbbentő furcsaságokra leltünk - ilyen a magyar albérletpiac

Az egyik népszerű albérlet kereső internetes portál ingatlankínálatát böngésztük végig, hogy megtudjuk milyen ajánlatokkal találkozhatunk a különböző fővárosi kerületekben. Kutatásunkat 2007. január 3-án végeztük, és körülbelül 300 ajánlatot vizsgáltunk meg, lássuk az eredményt!

Mintha a panel már nem is létezne

A vidéki ingatlanapróktól eltérő kép fogadja a lelkes albérletkeresőt, ha végigböngészi az online keresési oldalakat. A legtöbb itt megtalálható lakás, legalábbis, ami a budai és bel-pesti területeket érinti, a hirdetők elmondása szerint tégla. Ez arra enged következtetni, hogy a befektetési célból vásárlók, akik általában később kiadják a megvásárolt ingatlant, sokkal inkább a tégla építésű lakásokban látják a biztos kiadhatóság zálogát.

Panellakásra vonatkozó ajánlattal egyedül Újpest és az Örs vezér tér esetében találkoztunk, a bérleti díjak körülbelül 25 százalékkal alacsonyabbak, mint téglaépítésűek esetében. Így akinek a legfontosabb szempont az ár, annak könnyen lehet, hogy le kell mondani a főiskola, az egyetem vagy a munkahely közelségéről.

Rezsi, berendezés meg miegymás

Erős kapcsolatot lehet felfedezni a lakás alapterülete, ára, elhelyezkedése és a berendezés minősége között. A drága, nagy alapterületű lakásokat általában üresen próbálják meg kiadni, valószínűleg mert feltételezik, hogy az, aki hajlandó és ki is tudja fizetni a kért havi bérleti díjat, annak vagy van saját bútora, vagy nem szeretne idegen bútorok közt lakni.

Ezzel szemben a kifejezetten diákokat célzó albérletek általában gépesítettek s részben berendezettek, hogy a lehető legkevesebb terhet róják az újonnan beköltözőkre. De a tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a részben berendezett alatt a beköltözni kívánó a legtöbb esetben többet ért, mint az ingatlan kiadója.

Általában cirkó vagy egyéni konvektoros, vagy héra gázfűtéssel rendelkeznek az ingatlanok, nagyon kevés a távfűtéses lakás, és ezek előirányzott rezsiköltségei is magasabbak, általában 25 ezer forint felett vannak, kisebb méreteik ellenére is. Bár az itt elhangzott úgynevezett átlagos rezsi esetében nincsenek feltüntetve olyan fontos információk, mint hogy télen fűtésszezonban vagy nyáron kánikulában mért fenntartási költégek-e. Így valószínűleg a kedves hirdető a lehető legalacsonyabb értéket tünteti fel, amely általában 20 ezer forint (36 és 87 négyzetméter esetében is).

De a lényeg...

De a döntésben mégiscsak az elhelyezkedés és az ár játssza a legfontosabb szerepet. A következő táblázatban foglaltuk össze az általunk megvizsgált körülbelül 300 darabos mintába tartozó ingatlan négyzetméterenkénti árainak átlagát kerületekre lebontva, és azt hogy az egyes kerületekben körülbelül mekkora szórást mutatnak az árak, vagyis átlagosan mennyivel térnek el az átlagtól.

A budai és bel-pesti kerületek albérleteinek négyzetméterenkénti árának átlaga 1512 forint, vagyis egy átlagos tégla építésű lakásért alapterületének és ennek a szorzatát kell kifizetnünk havonta. Természetesen viszonylag nagy eltéréseket találhatunk az egyes kerületek tekintve.

Egyáltalán nem meglepő, hogy az átlag a már korábban említett IV. kerületben a legalacsonyabb, ahol viszonylag sok panellakásra vonatkozó ajánlattal találkozatunk.  S azon sincs mit csodálkozni, hogy a bérleti árak a belváros szívében az V. kerületben a legmagasabbak, amely jól tükrözi, hogyitt sokkal inkább a külföldieket, mint a magyar diákokat várják.

Érdekes jelenség azonban, hogy a nagy alapterületű lakások esetében sokszor még az 1000 forint/négyzetméteres árat sem tudják érvényesíteni a tulajdonosok, míg a kisebb, jó elhelyezkedésű lakásoknál pedig akár 2500, 3000 forintot is elkérhetnek.

Így fordulhat elő az a jelenség, hogy egy viszonylag nagy alapterületű, több külön nyíló szobával rendelkező nagypolgári lakással jobban járhatunk, mint egy kisebb területű, 1 szobás garzonnal, mert a többlet rezsi költséget elviszi a több felé oszló alig valamivel magasabb bérleti díj, feltéve, hogy a lakást kereső le tud mondani az egyedül élés örömeiről.