Járai: "nehéz megmondani, mennyi időnk van"

Járai szerint "a (költségvetési) helyzet siralmas", és "elég nagy baj, hogy igazunk lett" azaz "valóban úgy alakultak a költségvetési folyamatok, ahogyan mi láttuk, és nem úgy, ahogy a kormány próbálta azokat láttatni". Az MNB elnöke szerint helyesen cselekedtek és az ország érdeke volt, amikor felhívták az Európai Unió illetékeseinek figyelmét egy autópályákkal kapcsolatos elszámolás-technikai kérdésre. Ez végül oda vezetett, hogy mind az idei, mind a jövő évi államháztartási hiány lényegesen magasabb lesz az eredeti célkitűzéseknél.

Rossz illúzió

A jegybankelnök szerint a költségvetés előkészítése, tervezése, elfogadtatása és végrehajtása során jelentős és mélyreható változtatásokra lenne szükség, de ezekhez új szabályozások is kellenek (a célok betartásának kikényszerítése érdekében). Az átfogó reform előkészítése, illetve végrehajtása nem egy-két év alatt lehetséges - figyelmeztet Járai, aki szerint "ahogy távolodunk az euró-bevezetéshez szükséges kritériumok teljesítésétől, úgy ringatják a társadalmat egy rossz illúzióba." A jegybankelnök szerint kulcsfontosságú lenne az, ha a politikai vezetés felkészítené a társadalmat az előttünk álló fontos változásokra, amelyek egyéni szinten áldozatokkal is járhatnak.

Járai bízik abban, hogy akármelyik politikai erő is kerül kormányra jövőre, meg fogja tenni a szükséges lépéseket. Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy már a jövő évi költségvetés 6.1%-os GDP-arányos hiánycélja sem tartható, másrészt a 2007-2008-ra ígért adócsökkentések és nyugdíjemelések is a GDP több százalékával rontják az államháztartási egyenleget. Így ahhoz, hogy a konvergencia-programban lefektetett hiánypályához vissza tudjunk térni, a GDP 3-4%-ával kellene majd korrigálni, amit Járai szinte lehetetlennek nevezett.

A jegybankelnök ugyanakkor most is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a maastrichti kritériumok elérését és megtartását kellene megcéloznunk, hanem egy "hiány nélküli államháztartási működésre kellene berendezkedni". Járai kijelentette: "úgy gondolom: mindez, vagyis a gyors költségvetési konszolidáció, (összgazdasági szinten) előnyöket hordozna magában, és nem áldozatokkal járna. Nem csökkentené, hanem éppenséggel növelné a gazdasági bővülés ütemét."

2005.08.16 10:08
Nulla államadósság, 230 ezer fős állami leépítés - konkrét gazdaságpolitikai javaslatok Járai Zsigmondtól

Járai kijelentette: "talán nem tudtuk eléggé hangsúlyozni, hogy az elmúlt hónapok kamatcsökkentéseinek hátterében alapvetően a kedvező világgazdasági környezet, és nem a belföldi folyamatok alakulása állt. Ha a megítélésünk nem ennyire jó, nem lehetett volna ilyen ütemben csökkenteni a kamatokat, vagy esetleg emelni kellett volna."

Az államháztartási hiány gyors csökkentése ugyanakkor lehetőséget adna (feltehetően nem rövidtávon) a kamatok további csökkentésére, ami lendületet adna a beruházásoknak, élénkülne a külföldi tőke beáramlása, kevesebbet kellene költeni az államadósság finanszírozására, és összességében több jutna az állami feladatokra - vázolta az érem másik oldalát Járai. Emellett a hiány csökkentése az euró bevezetését is lehetővé teszi, ami további növekedési többletet hozhat.

"Rettegtünk"

Járai kifejtette, hogy milyen főbb, nem fenntartható folyamatok zajlódnak most a világban, pl. az USA túlfogyasztása, melyet Kína és India finanszíroz, történelmi mélység közelében járó elvárt kockázati prémiumok a feltörekvő piacok iránt, stb. A különös az, hogy több olyan esemény is történt az elmúlt időszakban, amely már önmagában is megrengethette volna a világ pénzügyi piacait (pl. duplájára emelkedő olajárak, terrortámadások, hurrikánok, folyamatos amerikai kamatemelések), de nem következett be. Járai jelezte: "folyamatosan attól rettegtünk, hogy megváltozik a kedvező világgazdasági környezet. Nem változott. Nem merek jósolni. Mindenesetre nő a kockázat".

A pesszimista forgatókönyv

Az interjúkészítő kérdésére, miszerint mi a pesszimista forgatókönyv, Járai úgy válaszolt: "nehezen tudok rosszabbat elképzelni a mostaninál ... ha így haladunk tovább, sohasem vezetjük be az eurót. Nyilvánvaló, hogy ez sokáig nem megy. A pesszimista változat az, hogy a piac kényszeríti ki a változásokat - nem tudom, a befektetők, meddig tolerálják ezt az állapotot". A piac általi kikényszerítés (pl. jelentős árfolyam-gyengülés, kamatemelések, pénzügyi zavarok) Járai szerint "igencsak durva módosítás lesz".