Tényleg eltőzsdézték a nyugdíjunkat: mi lett azzal, aki maradt?

A magánnyugdíjpénztári rendszer 2010-es átalakítását követően a pénztárak működése ellehetetlenült, többek között ezért a tagok létszáma és a pénztárak száma drámaian lecsökkent. Ennek ellenére még most is vannak, akik ragaszkodnak a pénztári tagságukhoz, és egyéni számlájukhoz.

Kattints! Így kaphatsz sokkal több nyugdíjat: 30-40 milliód is lehet

A bevételek visszaesése eléggé megtépázta a pénztárakat, az ING beolvadásával csupán négy magánnyugdíjpénztár fog maradni, pedig 2010-ben még közel húsz magánnyugdíjpénztár közül lehetett választani. A taglétszám is töredékére zsugorodott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint míg 2011 elején még több, mint hárommillió tagja volt a pénztáraknak, addig az év közepére ez a szám 100 ezer közelébe, majd 2014-re 62 ezer főre csökkent.

Újabb magánnyugdíjpénztár adta be a kulcsot

Az ING két napja jelentette be, hogy a magánnyugdíjpénztári üzletág június 30-án beolvad a Horizont Magánnyugdíjpénztárba. Ráadásul az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) ágazatuktól is megválnak, ami az Aranykorba olvad be.

Kérdés, hogy összeolvadáskor mi történik az ING magánnyugdíjpénztári ügyfeleivel. A megszűnéskor 30 napon belül jelezni kell azt, hogy melyik pénztárnak leszünk tagjai. Ebben az esetben viszont összeolvadásról van szó, ezért jelen esetben nincs az ügyfeleknek tennivalója amennyiben a Horizont Magánnyugdíjpénztár megfelelő számukra. Az állami rendszerbe nem lehetséges a visszalépés, mivel az csak végelszámolás vagy felszámolás esetén lehetséges, azaz ha a pénztár jogutód nélkül szűnik meg.

Lehetőség van viszont másik pénztárba való átlépésre. Ennek feltétele, hogy legalább hat hónapja az adott magánnyugdíjpénztár tagjának kell lenni. A pénztárak folyamatos összeolvadása és megszűnése miatt folyamatosan csökken a tagok száma, és az új befizetések és adományok hiányában hosszú távon nem fenntartható a rendszer. Emiatt mérlegelni kell azt, hogy mikor megyünk nyugdíjba, és aszerint dönteni arról, hogy melyik pénztár maradhat fenn legalább a nyugdíjkorhatárunk eléréséig.

Hogyan válasszam ki a pénztáramat?

A pénztárak esetében egyéni számlákon tartják számon a pénzt, amelyek hozamai egyénenként láthatóak. A súlyozott átlag szerint a szektor átlagos hozama jóval az infláció felett alakult, a 2004-től 2013-ig tartó, 10 éves időszakban a nyugdíjbefektetések 7,04 százalékos éves átlagos hozamot termeltek, míg az átlagos éves infláció mértéke 4,8 százalékot tett ki. Ez azt jelenti, hogy (a válság ellenére) két százalékot meghaladó reálhozamot tudtak elérni a pénztárak az elmúlt tíz évben ("békeidőben" ez nem számít túl magasnak, de a válság miatt ez nem rossz teljesítmény).

Tavaly a magánnyugdíjpénztáraknak az összes tagdíjbevétele mindössze 168 millió forintot tett hozzá a 193 milliárd forintot kitevő kezelt vagyonhoz. Ez azt jelenti, hogy nem az új befizetések termelték növekedés nagy részét, hanem a befektetésen értek el jelentős, (a mostani bankbetéthez képest átlagosan háromszoros) hozamot.

A fenti táblázatból az is kiderül, hogy a legalacsonyabb átlaghozamot a Horizont Növekedési portfóliója érte el, közel öt, egészen pontosan 4,93 százalékos éves növekedéssel. A legjobban a Szövetség Magánnyugdíjpénztár Kiegyensúlyozott portfóliója teljesített, 8,2 százalékos hozamot könyvelhetett el. Az ING és a Szövetség portfólióinak összehasonlításakor látható, hogy a portfóliók hasonló hozamot értek el, sőt a Szövetség magasabb hozamai miatt nem indokolt a váltás. Ez alól kivétel a Klasszikus portfólió, ahol a Szövetség rosszabbul teljesített.

Lényeges, hogy a költségek összehasonlításakor minimális eltéréseket láthatunk, ez annak köszönhető, hogy a törvényi szabályozás igen szigorú ezek meghatározásakor. Emiatt a költségek szerinti választás csupán sokadik szempont a pénztár kiválasztásakor.

A magánnyugdíjpénztárak nagy előnye, hogy olcsóak, viszont a nekünk megfelelő pénztár kiválasztásakor a vagyonkezelőbe vetett hit fontosabb, mint a költségszerkezet. Itt jegyeznénk meg, hogy az összeolvadással a Horizont (korábbi Axa) a magánnyugdíjpénztári tagok kétharmadát fogja maga mögött tudni. Ez hatalmas versenyelőnyt jelent a pénzintézetnek.

Nehezíti a magánnyugdíjpénztárak fennmaradását, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakba (ÖNYP) befizetve húsz százalékos adójóváírást érvényesíthetünk. Ezért a magánnyugdíjpénztárakba nem érdemes befizetni új összegeket, mivel az ÖNYP esetén a befizetésünk 20 százalékos állami támogatással jár együtt.