Ez vár arra, akinek 2026-ban nem sikerült a felvételi: így lehet a kudarcból sikersztori

A felvételi ponthatárok csütörtökön derültek ki, több mint 140 ezren várták az eredményhirdetést. A legnépszerűbb szakokra idén is nagy a túljelentkezés aránya, minden évben sokan lecsúsznak ezekről a képzésekről. Az még nem feltétlenül jelent problémát, ha az ember nem az első helyen megjelölt szakon kezdheti meg tanulmányait, viszont ha valaki a pontszáma alapján kiszorult minden szakról, ahol szívesen tanult volna, érdemes elgondolkodnia, hogyan tovább. Nem muszáj ugyanis azonnal megkezdeni az egyetemet érettségi után - vagy a mesterszakot az alapszak után -, ki is lehet hagyni egy évet. A "gap year" nyugaton már teljesen természetes, a magyar fiatalok körében viszont még korántsem terjedt el, pedig rengeteg előnnyel járhat.

A 2026 szeptemberében induló képzésekre összesen 140 427-en jelentkeztek, ami közel 11 ezerrel több az előző évi 129 730 főnél. Az állami férőhelyek száma ugyan nőtt, a bővítés azonban elsősorban a gazdasági képzési területet érintette, ezért számos népszerű szakon továbbra is erős verseny várható az államilag finanszírozott helyekért. A legnagyobb túljelentkezés idén is a gazdasági, az orvosi, a műszaki és az informatikai képzéseken volt. A nappali, állami finanszírozású képzések közül továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb szak, amelyet első helyen 4571-en jelöltek meg, az összes jelentkezések száma pedig meghaladta a 20 ezret. Ezt az általános orvosi, a pszichológia, a jogász és a kereskedelem és marketing szakok követik, de a legkeresettebbek között szerepel még a nemzetközi gazdálkodás, az ápolás és betegellátás, a mérnökinformatikus, a pénzügy és számvitel, valamint a gépészmérnöki képzés is. Ha az összes képzési formát – vagyis a nappali, levelező, állami és önköltséges helyeket együtt – vizsgáljuk, a gazdálkodási és menedzsment továbbra is vezeti a rangsort, mögötte a pszichológia, a jogász, az óvodapedagógus és a gyógypedagógia szakok vonzották a legtöbb első helyes jelentkezőt.

A rengeteg jelentkező közül - ahogy minden évben - lesznek olyanok, akik lecsúsznak a ponthatárról és nem jutnak be arra a szakra, amire szerettek volna. Ez azonban egyáltalán nem tragédia! Sokan hiába jutnak be a vágyott szakra és kezdik meg az egyetemet, később jönnek rá, mi az igazán nekik való. Nem szabad tehát csüggedni, inkább a lehetőséget érdemes látni abban, ha valakit az élet "megajándékozott" még egy kis gondolkodási idővel.

A gap year hatásaival számos külföldi tanulmány foglalkozik. Kutatások igazolják pédául, hogy az évet halasztó hallgatók – különösen a nők – magasabb tanulmányi átlaggal térnek vissza az egyetemre, mint azok, akik azonnal megkezdik tanulmányaikat. Azt is kimutatták, hogy a halasztás nem csökkenti a diploma megszerzésének esélyét. Statisztikailag nincs különbség a hat éven belüli diploma-szerzési arányban a halasztók és a közvetlenül belépők között. Sokan tarthatnak attól is, hogy kiesnek a tanulási ritmusból, de a tanulmányok ezt is cáfolják: a diákok 90%-a egy éven belül visszaszokik a tanuláshoz.

A mentális egészségre pedig kifejezetten pozitív hatása lehet a gap yearnek: különösen a nagy megterhelésű szakokra (pl. orvosi) készülőknél a halasztott év növeli a rezilienciát (lelki ellenállóképességet) és segít az érzelemszabályozásban, ami kulcsfontosságú a későbbi egyetemi kiégés elkerülésében. Ha pedig a diákot korábban az iskolában negatív élmények érték (pl. zaklatás), a gap year lehetőséget ad a traumák feldolgozására, így egészségesebb állapotban kezdheti meg az egyetemet.

Gap year: így lesz értelme a kihagyott évnek

A nyugati társadalmakban egy bevett gyakorlat, hogy a fiatalok nem kezdik meg egyből az egyetemet, hanem előtte egy évet dolgoznak, világot látnak, kisebb képzéseket kezdenek el, kikapcsolódnak. Számos módja van, hogy eltöltsük azt az évet amit az egyetemi felvételi halasztásával nyerünk. A kérdés legelőször is az, hogy mi a legfontosabb célunk és hogyan valósítsuk meg azt.

Akit nem vettek fel az álomszakra

Azok, akiket nem vettek fel a szakra, amire szeretnének menni, de továbbra is eltökélten kitartanak amellett a pálya mellett, még nem késtek le semmiről. Nekik úgy érdemes eltölteniük a kihagyott évet, a gap yeart, hogy pluszpontok szerzésére koncentrálnak: elsődlegesen nyelvvizsgával, javított vagy szintemelő érettségivel lehet a pontszámokat könnyen feljebb tornászni. Ez még talán könnyebb is lehet úgy, hogy már egyszer túlestünk az érettségin, nincs rajtunk akkora nyomás és csak 1-2 tárgyra kell koncentrálni.

Fontos az is, hogy ebben az esetben sem a tanulás töltse ki minden időnket: tudatosan tervezzük bele ebbe az évbe a kikapcsolódást, feltöltődést, illetve elkezdhetjük gyűjteni a tőkét is, ami jól fog majd jönni a főiskolai évek alatt. Mivel ebben az esetben nem diákként vállal valaki munkát, ezért szélesebb kínálatból válogathat, teljes állasban is dolgozhat és a 25 év alattiak adókedvezményét is kihasználhatja. Azt se felejtsük el, ha így vállalunk munkát, az már a nyugdíjunkba is számítani fog, míg a diákmunka nem számít.

Aki még hezitál, keresi a helyét

A középiskola és felsőoktatás általában egy olyan váltás sok ember életében, ami györekes változásokat hoz. Amíg középiskolában még sokan elveszettek, nem találják a helyüket, a főiskolai hallgatók egyre inkább "irányba állnak" és rátalálnak a saját útjukra, amikor már "kirepültek", jobban magukra vannak utalva és jobbára felnőttként kezelik őket. Csakhogy mire ez megtörténik, a legtöbben már javában végeznek valamilyen szakot, amit később úgy fognak értékelni, hogy csak pazarolták rá az államilag támogatott féléveiket. 

Akit most nem vettek fel, vagy nem biztos benne, hogy be kellene iratkoznia a szakra, amire felvették, még bizonytalan, melyik az útja: használja a plusz évet arra, hogy megtalálja az útját. A következő évi jelentkezés beadásáig - ennek határideje február közepe szokott lenni - van még idő jobban átgondolni a döntést, és még utána is lehet a sorrenden módosítani. Addig bele is lehet kóstolni egy-egy szakmába rövid kurzusokkal, tanfolyamokkal, sőt az egyetemi órákra is be lehet járogatni. Vannak olyan nyitott előadások, ahová egészen nyugodtan be lehet ülni és megnézni, tetszik-e nekünk az adott szak. 

Természetesen amellett, hogy megtaláljuk önmagunkat, érdemes a pihenésre, akár pluszpontszámok és munkatapasztalat szerzésére is szánni az időből, energiából. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a fő célunk mellett tűzzünk ki magunknak kisebb célokat is a gap year során.

Akinek a pénz hiányzik

Sokan vannak, akik olyan eltökélten vágynak egy bizonyos szakon tanulni, hogy ha állami férőhelyre nem jutnak be, akkor költségtérítéses formában tanulnának ott. Csakhogy első körben kevesen jelölik meg ugyanazt a szakot állami és költségtérítéses formában is, mert bíznak abban, hogy bejutnak. Egyes szakokra viszont tényleg csak szinte tökéletes pontszámmal lehet bejutni, vagy olyan brutális a túljelentkezés, hogy nincs is értelme versenybe szállni.

Ilyenkor megoldás lehet, hogy megcélozzuk az önköltséges formát. Ezt lehet diákhitelből is fedezni, még jobb azonban, ha már van egy kis tőkénk, amivel kezdhetjük a képzést. A gap yeart tölthetjük azzal is, hogy megpróbálunk minél több pénzt összegyűjteni minél több munkával. Aki fiatal, az még könnyebben tud hosszú műszakokat, túlórát, hétvégézést vállalni, ha az a cél, hogy minél több pénze legyen egy év múlva.

Érdemes, ha nem csak a pénzszerzés lebeg ilyenkor sem a szemünk előtt, hanem például a releváns munkatapasztalat gyűjtése is. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy képezhetjük magunkat, feltöltődhetünk, világot is láthatunk, miközben gyűjtögetünk.

Mivel érdemes még tölteni a kihagyott évet?

Ha valaki komolyan elszánja magát, hogy idén nem iratkozik be, annak mindenképpen érdemes alaposan eltervezni, mire szánja a plusz évet. Azzal kell kezdeni, hogy listát ír a megvalósítandó terveiről, sorra veszi, milyen határidőkre kell figyelnie, mit mikorra kell elérnie, elintéznie. Fel kell álllítania, mely célok élveznek prioritást. Erre szokták a leggyakrabban szánni a kihagyott évben az idejüket a fiatalok:

• az érettségi javítása és többletpontok gyűjtése: aki ilyesmit tervez, annak érdemes minél előbb újraérettségiznie, hogy a tudása ne kopjon meg túlságosan. (A jelentkezési határidő az október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-e.)
• jogosítvány megszerzése: az érettségiig sokan nem tudnak vezetői engedélyt szerezni pénz, illetve idő hiányában, pedig ez egy fontos tudás/papír
• szakmák tanulása: nemcsak többletpontot érhet, ha kitanulunk egy szakmát, megalapozzuk ezzel későbbi életünkben a több lábon állásunkat és egyetem alatt már rögtön vállalhatunk diákmunkát, amihez képzettség kell - ami nagy előny munkatapasztalat és fizetés szempontjából is!
• munkavállalás: vannak, akik így kihasználják a fiatalok a 25 év alattiak szja-kedvezményét is, melyre azoknak kevésbé van lehetősége, akik felsőoktatásban tanulnak. A munkatapasztalat már egyetem alatt, de utána is nagy előny lehet és az sem utalsó szempont, hogy pénzt is keresünk.

Dolgozni azért is megéri, mert ízelítőt kaphat az ember, mi vár rá majd a diploma megszerzését követően, ezáltal jobb döntéseket tud majd hozni a karrierjében. Amikor aktívvá válik az ember a munkaerőpiacon, emellett a pénzügyi ismeretei is bővülnek: több pénzzel bánni, azt beosztani, félretenni, mint a korábbi zsebpénz már jóval nagyobb felelősség. Sokan ezt az egyetem végéig sem tanulják meg, pedig minél később tanulunk meg a pénzzel bánni, annál több rossz anyagi döntést hozhatunk az életben!

• pihenés, feltöltődés: sokakat annyira kifacsar az érettségi és felvételi hajrá, hogy muszáj pihenniük, újra feltöltődniük. Mindenkinek mást jelenthet ez: valaki utazgat, valaki a kreativitását éli ki projektekben, megint mások buliznak és szocializálódnak. Érdemes lehet ilyenkor betervezni olyasmit, amit mindenképp fiatalon szeretnénk megtenni, amíg még idő is van rá (pl. önkéntesmunka egy másik földrészen, hátizsákos Európa-túra, az El Camino teljesítése, művészeti tábor, workaway program, Balaton-körbebiciklizés, egész nyáron fesztiválozni stb.)

Tanácsok a sikeres gap yearhez

Először is, a tervezés nagyon fontos. Írjuk meg a listánkat, mit szeretnénk csinálni az évben, mikor szeretnénk, milyen határidők vannak erre, milyen költségekkel számoljunk. Döntsük el előre, mi az, ami prioritást élvez, mi a legfontosabb, mit lehet elengedni.  

Kezdjük a teendők listáját azzal, hogy frissítjük az önéletrajzunkat. Amikor főiskola alatt munkát vállalna az ember, nagy fejtörést szokott okozni, mi kerüljön az önéletrajzba, hiszen keveseknek van munkatapasztalata. Nem szabad azonban csak arra gondolni, hogy konkrétan munkát még nem végzett az ember - számíthat a közösségi munka, önkéntesség és minden olyan szabadidős tevékenység, amire az időnket és energiánkat áldoztuk. Fontos az érdeklődés, a hobbi is, vagy hogy ki miben segít a családnak. Rengeteg mindennel fel lehet turbózni egy önéletrajzot, csak rá kell szánni az időt! 

Fontos, hogy beszéljünk a terveinkről másokkal. Találjunk támogató közeget, aki elfogadja a döntésünket, bátorít, ez sokat segíthet. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a környezetünk kudarcnak láthatja, hogy kihagyunk egy évet: legyenek erre a nézőpontra is fix válaszaink és állítsuk határozottan, hogy az előnyünkre fordítjuk a halasztást. Ne titkoljuk, hogy nem mentünk főiskolára, csak azért, hogy elkerüljük a magyarázkodást: mert akkor a szégyenkezés fog visszatartani a céljaink elérésétől. Az, hogy előre beszélünk a terveinkről, önbizalmat is adhat - a környezetünknek pedig lehet néhány jó ötlete, hasznos tanácsa is.

Ehhez kapcsolódik, hogy érdemes segítséget kérni, ha szükségünk van rá. Sajnos sokan nem akarnak, mernek vagy tudnak segítséget kérni. Pedig ha szükség van rá, akár anyagiak, akár csak jó tanácsok szintjén, minél előbb túlesünk a dolgon és találunk valakit, aki segít, annál több szorongástól kímélhetjük meg magunkat. Az is előny, ha minél előbb kiderül, hogy egyedül kell megoldanunk a dolgokat, mert akkor így tudunk tovább tervezni. 

Érdemes számolni azzal, hogy a lelkesedés, lendület idővel elapad és lehetnek depisebb időszakaink, amikor például a barátok, ismerősök az egyetemről sztoriznak. A magyar Redditen többen osztottak meg ilyen tapasztalatot. Fontos, hogy tudatosággal megelőzzük, hogy elmerüljünk az önsajnálat mocsarában. Érdemes lehet napirendet, heti-havi tervezetet is készíteni depresszió ellen, hogy érezzük: a mi életünk is halad. Kisebb, havi célokat kitűzni, megvalósítani. Ha nincs egy kerete a tevékenységünknek - mint amilyet például az iskola adott - akkor könnyen széteshetünk, elfolynak a hetek, hónapok. Nem kell beosztani minden percet, de adjunk magunknak mankót a haladáshoz! 

A másik reddites kontra-érv a gap year ellen, ha valaki egyszer már rendes pénzt keres, akkor nehezen fogja ezt elengedni. A kihagyott év után nappalin megkezdett főiskola mellett nem lesz idő annyit dolgozni, a fizetés is kevesebb lesz, és sokan ezt nehezen viselik. Mindig nehéz helyzet, ha valaki anyagilag függetlenebb, aztán megint függőbbé válik. A gyógyír erre is a tudatosság: tudatosítsuk magunkban, hogy a gap year egy kivételes év, és inkább éljünk kevesebb pénzből, tegyünk félre. Nem arról van szó, hogy nem költhetünk magunkra, amikor végre megtehetjük, de a mindennapokat csak akkora lábon éljük, mint egyetem alatt is fogjuk: ez segíthet majd az átmenetben.

Az utolsó tanács, hogy légy büszke magadra, ha belevágsz. Nem kevés erő és bátorság is kell az ilyesmihez, ez nem kérdés. Vagy így, vagy úgy biztosan az előnyödre is fog válni!