Súlyos foglalkoztatási válság köszöntött be itthon: ezek a magyarok irdatlan nehezen találnak munkát

A globális fiatal munkanélküliségi ráta (15-24 évesek) összességében 13% körül mozgott 2023-ban az ILO (magyarul: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) 2024-es éves jelentése szerint, ami mintegy 65 millió fiatalt jelent, akik nem találnak munkát. Bár az elmúlt 15 év legalacsonyabb szintjére süllyedt a ráta, összességében továbbra is magas szinteken mozog, a teljes foglalkoztatott népességre vonatkozó világszintű munkanélküliségi ráta 2023-ban 5% volt, vagyis a fiatalok jobban kitettek (2,6-szor inkább) a munkanélküliség kockázatának a teljes népességhez viszonyítva.

Régiós szinten jelentős eltéréseket figyelhetünk meg: míg Észak-Amerikában és Európában alacsonyabb a fiatalok munkanélküliségi rátája, addig az arab államokban, Kelet-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában, valamint Afrikában kritikus szintű a fiatalok foglalkoztatottsága, munkanélküliségi rátájuk pedig 2023-ban magasabb volt, mint 2019-ben, a koronavírus-járványt megelőzően.

Ugyanilyen aggasztó, hogy 2023-ban a globális fiatalok több mint egyötöde nem volt foglalkoztatott, nem tanult és nem vett részt képzésben (ún. NEET, az angol rövidítésből: Not in Education, Employment or Training). Ráadásul nemi különbségeket is találunk, mivel a fiatal nők globális NEET-aránya több mint kétszerese volt a fiatal férfiakénak – 28,1%, illetve 13,1%. Hasonló gond világviszonylatban a fiatalok informális és bizonytalan foglalkoztatása (pl. fekete – szürke munkák, azaz a munkaviszony hiánya, ideiglenes munkák, határozott munkaidő).

Magyarországon a fiatalok (15-29) munkanélküliségi rátája ugyan régiós és európai összehasonlításban alacsonynak számít, azonban jelentősen meghaladja a hazai „általános”, 15-74 éves korosztályra vonatkozó munkanélküliségi rátát: az Eurostat adatai szerint a 15-29 évesek munkanélküliségi rátája 2024-ben 9,2% volt hazánkban, míg a 15-74 éveseké 4,5%.

Azonban azt fontos látni, hogy jelentősen javult az elmúlt bő tíz évben a fiatalok munkaerőpiaci helyzete Magyarországon, mivel 2012-ben még 19%-on állt a 15-29 évesek munkanélküliségi rátája. Ehhez hazai és uniós intézkedések is hozzájárultak: Ifjúsági Garancia program és uniós támogatások (EU Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés), célzott állami programok (pl. „Első munkahely garancia”), kötelező szakmai gyakorlatok bevezetése, 25 év alattiak adómentessége.

Ugyanakkor a munkaerőpiaci biztonság nem csupán az álláshelyek mennyiségétől függ, hanem attól is, hogy a dolgozók mennyire érzik magukat védettnek, és milyen gyorsan képesek visszakerülni a piacra, ha elveszítik az állásukat.

Egy nemrég készült cikkünkben a Trenkwalder szakértője, Nógrádi József rámutatott, hogy a munkahely elvesztése hosszabb távon is hatással van a dolgozók esélyeire és hangulatára. Ha valaki kiesik a munkaerőpiacról, oda átlagosan 13 hónap múlva tud visszakerülni, ami rendkívül nehézzé teszi a visszakapaszkodást. Ez a hosszú visszakerülési idő azt jelenti, hogy az alacsony munkanélküliségi ráta mögött nem feltétlenül áll erős munkaerőpiaci stabilitás, és a számok önmagukban nem tükrözik a dolgozói elégedettséget.

Állástalan fiatalok világszerte: mi áll a háttérben?

A fiatalok munkanélkülisége mögött globálisan több, egymást erősítő strukturális, gazdasági és társadalmi ok húzódik meg. A legfontosabb tényezők között szerepel az oktatási rendszer és a képzettség hiányosságai, gazdasági válságok hatása, munkaerőpiaci szerkezetváltások (pl. digitalizáció, automatizáció, zöld átmenet), valamint a regionális és társadalmi különbségek.

A megszerzett képesítések és a mai munkahelyeken megkövetelt készségek közötti eltérés az egyik oka annak, hogy a fiatalok nehezen találnak munkát. Ugyanígy a digitális és AI-készségek hiánya is korlátozza a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit. Továbbá okként említhető a képzés minősége és relevanciája, a munkaerőpiac merevsége, és egyes esetekben a strukturális társadalmi-gazdasági problémák, például a társadalmi kirekesztés vagy nemi különbségek.

Ráadásul a digitalizáció, az automatizáció és a zöld gazdasági átmenet miatt egyes iparágak beszűkülnek vagy megszűnnek, ami a pályakezdőket sújtja a legerősebben. Kiemelt szerepet játszik az is, hogy sok fiatal nem rendelkezik elég munkatapasztalattal, állandó vagy hosszú távú munkalehetőségek hiányában. Az első munkatapasztalat megszerzése nehézkes lehet, és a munkáltatók gyakran tapasztaltabb dolgozókat részesítenek előnyben.

Miért veszélyes a magas fiatalkori munkanélküliség?

A fiatalok magas munkanélküliségi rátája számos negatív következménnyel jár egyénekre, családokra, gazdaságokra és egész társadalmakra nézve: hátráltatja a társadalom megújulását, a gazdasági növekedést, az innovációs képességet és rontja az egyéni jólét, önálló élet esélyét. Ezek a következmények egymást erősítik, és hosszú távon is hatnak a társadalmi szerkezetre, versenyképességre és demográfiai mutatókra.

Fontos egyéni és társadalmi következmény, hogy a tartós munkanélküliség késlelteti vagy akadályozza a családalapítási döntéseket, ezáltal csökken a születésszám és egyre kevesebb fiatalból álló kohorsz lép be a teljes népességbe (a fejlett országokban ezáltal erősödik a társadalmak idősödése). Ugyanígy lassítja az önállósodás és családalapítás folyamatát, hogy a bizonytalan munkaerőpiaci helyzet és az alacsony kezdő fizetések miatt a fiatalok később költöznek ki otthonról (pl. mamahotel jelensége), bérlési és lakásvásárlási képességük is gyengébb. További fontos társadalmi következmény, hogy a magas fiatalkori munkanélküliség következtében a fiatalok körében emelkedik a szegények aránya, a generációk közti jövedelmi különbség nő, és romlik a társadalmi mobilitás is.

További jelentős gazdasági károkat is okoz a tartósan magas fiatalkori munkanélküliség. Egyrészt a fiatalok termelésből való kiesése miatt kevesebb a hozzáadott érték, így a GDP-bővülés üteme lassul, a gazdaság nem használja ki teljes humán tőkéjét. Másrészt lassul a technológiai modernizáció, a vállalati megújulás, a fiatalok képességei, szaktudása elavulhat, motivációjuk csökkenhet.

Hazai összkép

Magyarország a nemzetközi térben viszonylag kedvező helyzetben van a fiatalok munkanélküliségi mutatóiban, az EU-országok között a legalacsonyabb értékkel bírók között szerepelt 2024-es 9,2%-os mutatójával. Azonban ezzel együtt is magasabb a fiatalok munkanélkülisége a teljes népességre vetített mutatóhoz képest (4,5%).

A fiatalok munkaerőpiaci integrációját hazánkban több állami program is támogatja, például az Ifjúsági Garancia Program és az újabb Ifjúsági Garancia Plusz, amelyek mentorálással, képzésekkel és támogatott foglalkoztatással segítik a fiatalokat. Fontos hazai újítás az Otthon Start Program, amely a fiatalok stabil lakhatását segíti elő, így ösztönözve a folyamatos munkavállalást, amivel közvetetten hozzájárul a fiatalkori munkanélküliség és NEET csökkentéséhez.