A tehetséggondozás nem csak művészeti kérdés, kulturális diplomáciai eszköz is

A tehetséggondozás ma már messze nem kizárólag oktatáspolitikai kérdés: egyre inkább társadalmi és gazdasági befektetés. A 21. században a tudásalapú gazdaság egyik legfontosabb erőforrása az emberi kreativitás és a szellemi teljesítmény, amelyet nem elég felismerni – fejleszteni és megtartani is kell. A tehetség tehát nemcsak egyéni adottság, hanem társadalmi konstrukció is: az, hogy kibontakozhat-e, nagymértékben függ a környezet támogatásától, a hálózati lehetőségektől, a mentoroktól és az esélyegyenlőségtől.

E gondolatkörben értelmezhető a Nemzeti Tehetség Program (NTP) és annak kiemelt megvalósítója, a Nemzeti Tehetség Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (NTK) munkája is, amely az elmúlt közel három évben négy jelentős rekordot ért el - tudta meg a Pénzcentrum. Ezek nemcsak számszerű eredmények, hanem annak jelei, hogy a tehetséggondozás Magyarországon is egyre inkább rendszerszintűvé válik. Sándor-Kovács Dóra, az NTK ügyvezetője a Pénzcentrumnak nyilatkozva kiemelte:

a program 17 éve működik sikeresen, és ma már a tudománytól a művészeten át a sportig, sőt a vállalkozói szféráig terjed a fiatalok támogatása.

Az egyik leglátványosabb eredmény a személyi jövedelemadó második 1 százalékának felajánlásához kapcsolódik: 2025-ben közel 3 milliárd forint gyűlt össze a magyar tehetségek javára, ami a 2022-es összeg csaknem kétszerese - emelte ki Sándor-Kovács Dóra. A 287 ezer felajánló azt is mutatja, hogy a társadalmi bizalom erősödik, és egyre többen tekintik közös ügynek a fiatalok tehetségének támogatását. 2009 óta a magyar adózók már több mint 25 milliárd forintot ajánlottak fel, amit a kormány minden évben kiegészít – így eddig összesen több mint 40 milliárd forint jutott tehetséggondozásra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Közhasznúság feltételei 2025: így lehetséges közhasznú társaság, szervezet, alapítvány indítása

Mik a közhasznúság feltételei 2025-ben, hogyan lehet közhasznú társaságot vagy közhasznú alapítványt indítani? Mire jó egy közhasznú egyesület indítása?

A rekordok nemcsak pénzügyi értelemben jelentősek. A tehetséggondozó pedagógusokat támogató KÖBÜKI ösztöndíjra idén 3857 pályázat érkezett – kétszer annyi, mint tavaly –, ami egyben a szakma elkötelezettségét is jelzi. Az idei 2,475 milliárd forintos keret mintegy egymilliárd forinttal több, mint az előző évben - tette hozzá az NTK ügyvezetője. Az oktatáskutatásban egyre gyakrabban hangoztatott tétel, hogy a tehetség kibontakoztatásában a pedagógus szerepe döntő: nemcsak tudásátadással, hanem azzal a mentoráló attitűddel, amely segít a fiataloknak megtalálni a saját útjukat. A pedagógus-ösztöndíj tehát nemcsak szakmai elismerés, hanem a rendszer egyik tartópillére - szögezte le.

A vállalkozói tehetségeket célzó START Ideathon szintén rekordévet zárt - folytatta a sort az NTK ügyvezetője: a középiskolásoknak szóló innovációs versenyre kétszer annyi pályázat érkezett, mint az előző évben. Hozzátette, hogy a program a Design Terminal szakmai támogatásával működik, és az ötletek nem maradnak elméleti síkon – a legjobb csapatok valóban eljutnak a piacra lépésig. Ez jól mutatja, hogy a tehetséggondozás nem zárul le az iskolai falakon belül, hanem a munkaerőpiaci és innovációs szférába is kivezet.

A fiatal vállalkozói tehetségek támogatása különösen fontos abban a korszakban, amikor a kreatív gazdaság és a startup-kultúra a versenyképesség egyik alapja lett.

Arra a kérdésre, hogy miként biztosítja az NTK, hogy a tehetséggondozás valóban minden társadalmi réteg és térség számára elérhető legyen, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és vidéki fiatalokra is, Sándor-Kovács Dóra elmondta: "Felismertük annak a fontosságát, hogy egy-egy pályázat megtalálása időigényes lehet. Pontosan ezért hoztuk létre tavaly a Tehetségtérképet, amely olyan online elérhető és kereshető adatbázis, amely összegyűjti, rendszerezi a tehetséggondozó programokat. Használatával könnyen és gyorsan, akár a lakóhelyünk közelében is megtalálhatja bárki a számára vagy gyermekének, tanítványának megfelelő képzéseket, tehetséggondozó programokat vagy szabadidős tevékenységeket."

A tehetséggondozás nem csak művészeti kérdés, kulturális diplomáciai eszköz is

A művészeti területen pedig a Talentum Hungaricum program hozott kiemelkedő eredményeket: idén négyszeres túljelentkezés volt, az ösztöndíjasok pedig több mint harminc rangos eseményen léphettek fel – többek között a Budapest Music Centerben, az A38 Hajón, a Cziffra Fesztiválon, és tizenegy külföldi városban is bemutatkozhattak - összegezte Sándor-Kovács Dóra.

Mint kiderült, a program erőssége, hogy műfaji határokon átível, és a fiatal tehetségeket olyan elismert művészek mentorálják, mint Rúzsa Magdi, Gubik Petra, Balázs János vagy Berecz István. A zene és tánc területén a tehetséggondozás nem csupán művészeti kérdés, hanem kulturális diplomáciai eszköz is – hiszen a nemzetközi megjelenések révén Magyarország kulturális imázsát is erősíti.

Ha mindezt társadalomtudományi nézőpontból vizsgáljuk, jól látható, hogy a tehetséggondozás egyszerre egyéni és strukturális folyamat. A szociológiai kutatások szerint a tehetség akkor válik valódi társadalmi értékké, ha a hálózati támogatás, a mentorálás és a hozzáférés rendszere egyaránt működik. A „kreatív csomópont”-elmélet (creative nodes theory) szerint a tehetséges fiatalok gyakran olyan közvetítő szerepet töltenek be, akik új tudást, eszméket és innovációkat képesek összekapcsolni.

Ezért kulcsfontosságú, hogy a tehetséggondozás ne szigetelt programként működjön, hanem beágyazódjon a tudás-, kultúra- és innovációs hálózatokba.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar rendszer több ponton illeszkedik a trendekhez. Az Európai Unió és az OECD szakpolitikai ajánlásai egyaránt hangsúlyozzák a komplex, több szinten működő tehetségtámogató modelleket, amelyek egyszerre fejlesztik a személyes képességeket és az intézményi környezetet. Az NTK programjai – különösen a tanári ösztöndíj és a START Ideathon – ebbe a logikába illeszkednek. A nemzetközi példák – például a Global Talent Mentoring Program vagy az Európai Talent Centres hálózata – szintén arra mutatnak, hogy a mentorálás, a nemzetközi mobilitás és az esélyegyenlőség a siker kulcsa. Az NTK-nál is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezek az elemek, ami a hazai gyakorlat modernizálódását jelzi.

A kérdés ugyanakkor nem csupán az, hogy hány tehetséget sikerül támogatni, hanem hogy a támogatás milyen hatással jár hosszú távon. A tehetséggondozás eredményességét nem könnyű mérni – hiszen a hatások évekkel később, a pályaválasztásban, a munkaerőpiacon vagy a tudományos-művészeti teljesítményben jelennek meg. A nemzetközi gyakorlatban egyre elterjedtebb az ún. „longitudinális hatásmérés”, amely éveken át követi a támogatott fiatalokat. Magyarországon is elindultak ilyen irányú kezdeményezések, de még van tér a rendszeres, adatvezérelt értékelés fejlesztésére.

Fontosnak tartjuk az adatalapú működést, mert ennek köszönhetően hosszútávon mérhető a teljes Nemzeti Tehetség Program eredményessége, láthatók a trendek, a főbb összefüggések. Ezért a Kulturális és Innovációs Minisztérium, mint az NTP szakmai irányítója a teljes pályázati rendszert megújította, amivel megalapozta az adatokon alapuló döntéshozatalt

– fűzte hozzá Sándor-Kovács Dóra.

A jövő egyik kulcskérdése az, hogyan lehet biztosítani, hogy a tehetséggondozás minden társadalmi réteg számára hozzáférhető legyen. A kutatások szerint ma még mindig léteznek területi és társadalmi különbségek a lehetőségekhez való hozzáférésben – különösen a kisebb településeken élő, hátrányos helyzetű fiatalok esetében. Az NTK hangsúlyozza, hogy ez kiemelt célja a programnak, de a gyakorlatban további lépésekre lehet szükség: több helyi mentorra, rugalmasabb elérési formákra és olyan mérésekre, amelyek ténylegesen láthatóvá teszik az esélyegyenlőséget.

Összességében a Nemzeti Tehetség Központ elmúlt éveinek eredményei azt mutatják, hogy a magyar tehetséggondozás nemcsak erősödik, hanem egyre inkább képes kapcsolódni a nemzetközi trendekhez is. A tehetség ugyanis nem csupán egyéni adottság, hanem társadalmi felelősség. Az, hogy a jövő Magyarországán mennyien tudják kibontakoztatni képességeiket – legyen szó tudományról, művészetről vagy vállalkozásról –, nemcsak oktatási, hanem gazdasági és kulturális kérdés is.