Több területen is előrelépett a Semmelweis Egyetem a ShanghaiRanking legfrissebb, 2026-os szakterületi világrangsorában
Bár a jelek szerint a 2020-as mélypont után kezd magához térni újra a nyelvoktatási piac, hiszen tavaly jóval többen nyelvvizsgáztak, mint egy évvel korábban. De még mindig közel se annyian, mint a pandémia előtt. Ennek pedig nem a lezárások és a vírus az oka, hiszen a kormány nyelvvizsga-amnesztiája hatalmas csapást mért a piacra.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam Vizsgaközpont vezetője beszélt arról az eduline.hu-nak, hogy mekkora kiesést jelentett a szektornak. 2019 novemberéig ugyanis mindenki úgy tudta, hogy a következő évtől már az egyetemi felvételihez is kötelező lesz legalább egy nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése, emiatt pedig a pandémia előtti időszakban megugrott a jelentkezők száma. A szigorítást azonban a kormány az utolsó pillanatban visszavonta, sőt nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be, amivel több tízezren kaphatták meg a diplomájukat. Olyanok is, akik nem abban az évben diplomáztak. Emiatt pedig alig 86 ezren futottak neki az írásbeli és szóbeli vizsgáknak, amivel mélypontra esett a vizsgázók száma.
2021 tavaszán már azt láttuk, hogy amint kikeveredett az ország az újabb járványhullámból, visszatértek a nyelvvizsgázók. A 2020-as adatokhoz képest markáns a növekedés, a 2018-as számoktól azonban elmaradt. Ez leginkább az újabb amnesztia miatt alakult így
– magyarázta Rozgonyi Zoltán, akinek a becslése szerint a visszaesésnek csak a harmadát-negyedét okozta közvetlenül a járvány.
Hová tűntek a nyelvvizsgázók?
A 2020-as amnesztia után ugyanis a kormány tavaly tavasszal is úgy döntött, hogy az augusztus 31-ig államvizsgázóknak nem kötelező az államilag elismert nyelvvizsga, ezzel pedig a pandémia első két évében közel 140 ezren kapták meg a diplomájukat. Nyelvvizsga nélkül. Pedig Rozgonyi Zoltán szerint tavaly már nem jelentett volna komoly kihívást az egyetemistáknak online vizsgát tenni.
A probléma másik oldala az egyetemi felvételi, ahová szinte már nem éri meg a vizsgával járó macera a plusz pontokért, hiszen még a katonai szolgálat is többet nyom a latban, mint egy középszintű nyelvtudás. Ezzel pedig a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszere egyáltalán nem motiválja a diákokat, hogy nyelvvizsgát szerezzenek. Egy B2-es vizsgáért ugyanis 28, míg egy felsőfokú, C2-es vizsgáért 40 pont jár mindössze. Ennél pedig azok se kaphatnak több pontot, akiknek esetleg 2 vagy 3 felsőfogú nyelvtudást igazoló papírja van.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Bajban vannak a nyelvvizsga központok
Az eduline.hu információi szerint a vizsgák számának ilyen szintű visszaesése súlyos következményekkel járt. Volt, ahol a csak vizsgáztatással foglalkozó piaci szereplőknél 30-40 százalékos forgalomcsökkenés volt tapasztalható, ami miatt a munkatársak 20-30 százalékát kénytelenek voltak elbocsátani. De volt olyan kisebb cég, ami kénytelen volt örökre bezárni.
Másik nagy probléma az, hogy bár az online nyelvvizsgák egy jó mentőövnek ígérkeztek – és a piac közel 80 százalékát lefedő vezető centrumok többsége meg is tudta szerezni az ehhez szükséges akkreditációkat – nem kaptak állami segítséget, hogy a feltételeket meg tudják teremteni. A rendszer kiépítése pedig nem olcsó, ráadásul a vártnál sokkal kevesebben választották a vizsgázásnak ezt a formáját.
Kitálaltak a magyar fiatalok: pont azok beszélik le őket az álommelóról, akiktől a támogatást várnák
Egy friss kutatás szerint a magyarok közel harmada (29%) úgy látja, hogy a nagyra tartott személyek nagymértékben befolyásolták érdeklődését, továbbtanulását vagy pályaválasztását.
PISA-teszt után: történelmi mélyponton a magyar diákok, azonnali beavatkozás kell a szakértő szerint
Súlyos, a 2015-ös beszakadáshoz mérhető teljesítményromlást mutatnak a magyar diákok körében a 2025-ös PISA-mérés újonnan megjelent eredményei.
-
35 éve Magyarországon - 8 új modell 2026-ban (x)
Az élmények Multiverzuma - partnerek és márkarajongók közös Ünnepe
-
Egy merész ötlettől a Vigadóig – 30 éves a KÖBE (x)
A Pesti Vigadóban ünnepelték a magyar biztosító három évtizedét.






