Így járnak majd iskolába a pesti gyerekek: rengeteg szülő félelemből választja

A vírushelyzet hatására eddig nem tapasztalt helyzet áll elő Magyarországon is. A gyermekek közel fél éves szünet után ülnek be ismét a padokba. Az iskolába járás rutinjai még távolabbiak, mint korábban bármikor. Ez a társadalom egésze számára kihívásokat jelent és komoly figyelmet követel, hogy a diákok a lehető legnagyobb biztonságban legyenek, bármilyen módon is jutnak el az oktatási intézményekbe. Az OMV éppen erre szeretné ráirányítani a figyelmet friss, augusztusban készült reprezentatív kutatásával, amely célja az volt, hogy kiderüljön Magyarországon hogyan oldják meg gyermekeik eljutását az iskolába, s ezt mi befolyásolja.

A reprezentatív, a hazai társadalom összetételét tükröző felmérésbe 645 embert vontak be. Az eredmények publikálásával a társaság a körültekintő és biztonságos közlekedés hazai kultúráját szeretné előmozdítani.  A vállalat felméréséből kiderült, hogy a legtöbb hazai gyermek gyalog jár iskolába. A megkérdezett szülőknek több mint harmada (35%) válaszolt úgy, hogy van olyan nebuló a családban, aki gyalog indul tanulni reggelente. A válaszadók 29%-a tömegközlekedéssel, 23 százaléka autóval viszi csemetéjét, míg 12% a kerékpáros megoldást favorizálja. A fennmaradók rollert, gördeszkát, korcsolyát vagy akár robogót használnak az iskolába vezető útjuk során. A válaszokból az is kitűnik, hogy ezen a téren a vírushelyzet némi bizonytalanságot okoz a szülők körében.

- mutatott rá Kováts Botond, az OMV Hungária marketing menedzsere.

A pandémiás helyzet tükrében akár meglepő is lehet, hogy a vidéki kisebb városokban, településekben magasabb azoknak az aránya (8-11% közötti), akik a vírushelyzetre kifejezetten figyelnek, s ezzel összefüggésben akár módosítják a gyermekek iskolai utazását. Budapesten ez az arány 5%, míg a megyei jogú városokban csupán 2%.

Továbbá, a felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a gyalogos iskolába járás a vidéki nagy és kisebb városokban jellemző igazán. Ezekben a régiókban minden második szülő azt mondta, hogy van olyan gyermek a családban, amelyik reggelente így indul útnak. A tömegközlekedés aránya a fővárosban és a vidéki kisebb településeken kiemelkedő, előbbi esetben a válaszadók 52%-a, utóbbiban 41%-a nyilatkozott úgy, hogy buszozik, villamosozik. Azon gyerekek aránya, akiket autóval visznek iskolába, Budapesten (30%) és a megyei jogú városokban a legmagasabb (31%).

Feltűnő egy további, szintén a járványhoz köthető fejlemény is, ami az autós iskolába jutás mögötti motivációkban jelenik meg. A gépjármű használatának érvei között a járványtól való félelem a negyedik helyre ugrott, miközben a pandémia előtt erre szinte egyáltalán nem gondoltak a szülők. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt azok aránya is, akik a forgalom veszélyességétől tartanak, s ezért viszik autóval gyermeküket iskolába. Az autós utazás melletti két legnyomosabb érv esetében nem történt érdemi változás. Lényegében minden második szülő azt jelezte, döntése mögött az húzódik meg, hogy "amúgy is gépkocsival kell munkába mennem, s így közben elviszem a gyermeket", illetve "az iskola messze van az otthonunktól". Előbbi volt az, amit a legtöbben (54%) megneveztek, mint az autós iskolába járás legfőbb indoka.

A kutatás szerint alig akad olyan család, ahol a kocsival való utazásban a nagyszülők, testvérek vagy esetleg szomszédok/barátok segítenének. Szinte kizárólag a szülők oldják meg ezt a feladatot, ráadásul a válaszok alapján, ha egy hajszálnyival is, de az édesanyák (48%) ebben nagyobb szerepet vállalnak, mint az édesapák (47%). Külön érdekesség, hogy a válaszadók egyharmadánál mindkét szülő a kocsiban van, vagyis a reggeli utazást együtt kezdi meg a család.

A felmérés alapján a legtöbb gyermeknek 3-5 kilométeres ingázást kell megoldani, csaknem minden harmadik gyerek (28%) ilyen messze lakik az iskolájától. A diákok közel harmadának kevesebb, mint 3 kilométert kell megtennie. Meglepő adat, hogy a közoktatásban tanulók majdnem negyede 10 kilométernél is messzebbre jár naponta. Az autóval utazók többsége az iskolába vezető utat 5-30 perc között teszi meg, míg a gyermekek 2%-át naponta egy óránál is többet fuvarozzák szüleik.

- tette hozzá Kováts Botond.