Könnyedén elbukhatod a nyugdíjad: a szabály, amit sokan nem ismernek

 - járta be a közelmúltban a sajtót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentése.

Ennek apropóján megnéztük, jelenleg milyen lehetőségei vannak a nyugdíjas munkavállalóknak. És azt is megpróbáltuk kideríteni, milyen módszerekkel, eszközökkel lehetne javítani az idősebb korosztály helyzetét a munkaerőpiacon.

A KSH munkaerőfelmérés-felvétele alapján a magánháztartásokban élő 65-69 éves korosztály 94 százaléka, vagyis összesen 552 800 fő nem dolgozott a tavalyi év negyedik negyedévében. Persze az elöregedő társadalmunk miatt ez az arány jelentősen megváltozhat az elkövetkezendő években. Egyes becslések szerint ugyanis

Ráadásul, ha a magyar adatokat az uniós átlaghoz viszonyítjuk, akkor jól látszik, hogy bőven van még hova fejlődnünk. Nemzetközi összehasonlításban ugyanis a nyugdíj előtt állók aktivitási rátájában jelentős lemaradás figyelhető meg: a 60-64 évesek esetében például a magyar arány 21 százalékos, míg az uniós országokban ez 40 százalék.

Nem mindegy, mennyit keresünk

Jelenleg az öregségi nyugdíjban részesülők a versenyszférában korlátozás nélkül folytathatnak keresőtevékenységet. Nekik nyugdíjjárulékot is kell fizetniük. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy az ezen időszak alatt fizetendő nyugdíjjárulék havi összegének 0,5 százalékával meg kell emelni a nyugdíj összegét.

Ugyanakkor a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy ellátását szüneteltetni kell, ha a keresőtevékenységből származó éves jövedelme az adott év első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát meghaladja. 2017-ben a bruttó minimálbér 127 500 forint, ennek a 18-szorosa összesen 2 295 000 forint.

Ugyanis, ha a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. A keretösszeg elérésig azonban az ellátás korlátozás nélkül felvehető.

De egyelőre szüneteltetni kell a nyugdíjfolyósítását annak is, aki közalkalmazotti, vagy köztisztviselői jogviszonyban vállal munkát a nyugdíj mellett.

Milyen munkát vállalhatnának a nyugdíjasok?

A munkáltatók és a fiatalabb munkavállalók sem fogadják mindig tárt karokkal az idősebb munkavállalókat.

- válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke.

A nyugdíjasok minden olyan munkát kiválóan el tudnak végezni, amelyhez nem kell testi erő. Jelenleg is dolgoznak nyugdíjasok közétkeztetésben, iskolai konyhán, míg mások fénymásolni segítenek, de olyanok is vannak, akik borítékolnak vagy éppen a gyümölcs feldolgozásban segítenek - egészítette ki válaszát Némethné Jankovics Györgyi.

De a munkáltatói oldal változására is szükség van. Hiszen általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók többsége inkább a fiatalabb munkaerőt alkalmazna, mert sokan azt gondolják, hogy a fiatalok sokkal rugalmasabbak, terhelhetőbbek és még olcsóbbak is. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugdíjas munkavállalók:

• lojálisabbak,
  

• türelmesebbek,

• jobb a monotonitás tűrő képességük,
  

• precízebbek,
  

• sok esetben megbízhatóbbak,
  

• és általában van szaktudásuk és tapasztalatuk is.

- válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére Rudi Péter, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének kommunikációs vezetője.

Milyen változtatásokra lenne még szükség?

A dolgozni vágyó nyugdíjasok visszacsábítása a munkaerőpiacra valóban hozzájárulhat a munkaerőhiány enyhítéséhez. Farkas András nyugdíjszakértő szerint ehhez azonban több feltételnek is teljesülnie kellene:

• A közszférában hatályban lévő nyugdíjas-foglalkoztatási tilalom eltörlésére vagy lényeges enyhítésére lenne szükség. Ennek kapcsán a 2013-ban bevezetett nyugdíjfolyósítási szüneteltetés szabályának hatályon kívül helyezésére is.

• A nyugdíjast alkalmazni kívánó munkáltatók kedvezményeinek növelése is fontos lenne, jelenleg ugyanis csak a szocho kedvezmény jár az 55 év feletti munkavállalót alkalmazók részére, az is csak 100 ezer forint bruttó bér erejéig.

• A nyugdíj mellett munkát végzők közteherinek jelentős enyhítésre is szükség lenne. Jelenleg csak a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék fizetése alól mentesül a nyugdíjas munkavállaló.

• Ezek mellett pedig a korhatár betöltése előtti nyugdíj vagy korhatár előtti ellátás melletti munkavégzésre vonatkozó éves összeghatár eltörlése is fontos lenne. De nem ártana a nyugdíj melletti munkával szerzett kereset alapján elérhető nyugdíjnövelés mértékének emelése sem.

Némethné Jankovics Györgyi szerint a nyugdíjasok foglalkoztatása kiváló ötlet, amennyiben csak egy lehetőségről lenne szó. A NYOSZ elnöke szerint a nyugdíjas munkavállalást egy szövetkezeti formában lehetne megoldani, akárcsak a diákmunkákat.

A jegybank elemzőinek javaslata szerint pedig az aktivitási ráta növelését érdemes összekötni különböző nyugdíjösztönzőkkel. Ilyen ösztönző intézkedés lehet például, ha a nyugdíj alapját jelentő nettó átlagkereset jelenleginél nagyobb százaléka határozza meg az öregségi nyugdíj mértékét 40 év szolgálati idő felett. Jelenleg az öregségi nyugdíj mértéke 40 év szolgálati idő után az átlagbér 80 százaléka, amely 40 év felett évente 2 százalékponttal növekszik. Szerintük ezt a rátát érdemes tovább emelni.