Az elmúlt években az állam lett a magyar vagyonkezelők egyik legerősebb versenytársa: magas hozamot kínált a lakosságnak anélkül, hogy ezért klasszikus befektetési kockázatot kellett volna...
Európában az alsó harmadban van Magyarország, ha a lakossági megtakarítások mértékét nézzük, ám még gyászosabb a kép, ha a nyugdíjcélú megtakarításokról van szó - többek között ezt közölte egy jegybanki vezető a Portfolio Öngondoskodás 2017 konferenciáján, melyről a Pénzcentrum is tudósít, nézzük a részleteket.
A lakossági megtakarítások szempontjából még nagyjából szintben vagyunk a Visegrádi Négyek hazánk nélkül számolt értékeivel (Csehország, Szlovákia és Lengyelország vannak így a csoportban), a nyugdíjcélú megtakarításaikkal viszont már ők is elhúztak mellettünk - mutatott be ezzel kapcsolatban adatokat Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója, aki a nem állami nyugdíjrendszerben is megtakarítókról beszélt a Portfolio mai konferenciáján Budapesten.
A jegybanki vezető elmondta, a nyugdíjbiztosítást kötők átlagéléletkora 45 év és évi 210 ezer forintot fizetnek be átlagosan, ám a leghangsúlyosabb ága a nem állami nyugdíjrendszernek az ÖNYP, amelynek nem túl rózsásak a kilátásai. Ennek oka, hogy nagyon alacsony a fiatal újbelépők száma, így a rendszer elnéptelenedhet.
A jegybank előrejelzése szerint, ha a jelenlegi belépési trendek folytatódnak, akkor 2030-ra már csak 880 ezren lesznek a rendszerben, ráadásul ezt követően nagy tömegek fognak rövid időn belül életkoruknak köszönhetően kikerülni a rendszerből. Van azonban pozitívabb MNB-s előrejelzés is, bár ez inkább célként írható le, 2030-ra ugyanis lehetséges elérni az 1,48 milliós taglétszámot is.
A jelenre visszatérve, jó hír, hogy egyre emelkedik az egyéni befizetések aránya a rendszerben, a jegybanki ügyvezető igazgató szerint nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek a rendszer elsorvadásától tartottak az ÖNYP-be fizethető munkáltatói hozzájárulás megadóztatásakor 2017 elején.
Az MNB-s vezető egy példán is szemléltette, hogy miért érdemes ÖNYP-taggá válni minél korábban. A kalkulációval kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a jegybanki vezető úgy számolt: megmarad az ÖNYP-s egyéni befizetésekre a 20 százalékos adójóváírás, ráadásul 2 százalékos reálhozamot is elérünk évente a pénzünkön. Mindezeket figyelembe véve, amennyiben 25 évesen kezdünk 7 600 forintot megtakarítani havonta, akkor 27 ezer forintot is meghaladó mértékben egészíthetjük ki ebből a nyugdíjunkat, mely a jelenlegi átlagnyugdíjhoz képest 24,25 százalékos emelkedés, tehát elmondhatjuk, hogy hozzávetőlegesen
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ezzel szemben, ha később kapunk észbe, és 45 évesen kezdünk 9 500 forintot havonta megtakarítani, akkor csak 14 514 forint extra üti majd a markunkat, mely csupán 13 százalékos emelkedés.
A Portfolio Öngondoskodás 2017 konferenciáról már megjelent egy cikkünk, melyben arról olvashatsz, hogy áll Magyarország a megtakarítások terén.
Kiderült, mennyi a nyugdíja Nagy Ferónak: örömódát írhat, ha életbe lép a Tisza nyugdíjemelési terve
A Beatrice frontembere a hivatásszeretete mellett anyagi okok miatt is a színpadon marad, hiszen a mindössze 74 ezer forintos öregségi nyugdíjából nem tudna megélni.
-
35 éve Magyarországon - 8 új modell 2026-ban (x)
Az élmények Multiverzuma - partnerek és márkarajongók közös Ünnepe
-
Egy merész ötlettől a Vigadóig – 30 éves a KÖBE (x)
A Pesti Vigadóban ünnepelték a magyar biztosító három évtizedét.






