Az amerikai és ázsiai részvénypiacok esése után péntek reggel az európai tőzsdéken is az eladók kerültek fölénybe.
Súlyos pénzeket bukhatnak a nyugdíjba készülő magyarok: egyetlen rossz döntés miatt ugorhat a járandóság egy része
A nyugdíjba készülő magánnyugdíjpénztári tagok számára alapvető döntés, hogy visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak a pénztárban. Visszalépés esetén az állami nyugdíjat úgy számítják ki, mintha az érintett soha nem lett volna magánnyugdíjpénztári tag, míg maradás esetén az állami ellátás összege alacsonyabb lehet. A döntésnél ezért azt érdemes mérlegelni, hogy a pénztártól várható járadék képes-e ellensúlyozni a kieső állami nyugdíjrészt - hívja fel a figyelmet heti hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.
Ha egy nyugdíjba vonuló magánnyugdíjpénztári tag (manyup) úgy dönt, hogy visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, az állami nyugdíját úgy állapítják meg, mintha korábban nem lett volna magánnyugdíjpénztári tag. Ebben az esetben tehát nem alkalmazzák a manyup-tagság miatt járó csökkentő nyugdíjszorzót, a rendszer pedig úgy számol, mintha az érintett végig a teljes nyugdíjjárulékot az állami rendszerbe fizette volna. A visszalépőt ezen felül megilleti a visszalépő tag juttatása is, amely lényegében a pénztárban elért reálhozamot jelenti.
Más a helyzet akkor, ha valaki megtartja magánnyugdíjpénztári tagságát. Ilyenkor az állami nyugdíját csökkenteni kell, cserébe a pénztártól járadékot kaphat. A csökkentés oka, hogy 2010. szeptember 30-ig a pénztártagok kötelező nyugdíjjárulékának egy része nem az állami rendszerbe, hanem a magánnyugdíjpénztárba került. Emiatt erre az időszakra az állami nyugellátás 75 százalékával számolnak, míg az ezt követő biztosítási időszak már 100 százalékosan vehető figyelembe.
A döntésnél ezért azt kell összevetni, hogy mekkora állami nyugdíjrészről mondana le az érintett a pénztári tagság megtartásával, és ehhez képest mekkora járadékot fizetne számára a magánnyugdíjpénztár. A maradás akkor lehet kedvezőbb, ha a pénztári járadék meghaladja a csökkentés miatt kieső állami nyugdíjrészt. Hüvelykujjszabályként az alkalmazható, hogy ha a teljes állami nyugdíj több mint ötszöröse lenne a várható pénztári járadéknak, érdemesebb lehet visszalépni az állami rendszerbe.
A pénztári járadék összegét az egyéni számlán felhalmozott vagyon és a pénztártag várható további élettartama alapján határozzák meg, a pontos összegről pedig a pénztárnak tájékoztatnia kell a nyugdíjba vonuló tagot. A leírtak szerint pénztári járadékot jelenleg kizárólag a Horizont Magánnyugdíjpénztár tud fizetni, ezért a Budapest Magánnyugdíjpénztár tagjának előbb át kell lépnie a Horizontba, ha nem akar visszatérni az állami rendszerbe.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Fontos különbség az önkéntes nyugdíj-megtakarításokhoz képest, hogy a magánnyugdíjpénztári számlán lévő összeg nem önkéntesen félretett pénzből, hanem a korábban kötelezően a pénztárba irányított járulékból és annak hozamából halmozódott fel. A visszalépés ezért nem jelent az állami nyugdíjon felüli pluszellátást: az érintett ugyanarra az állami nyugdíjra válik jogosulttá, mintha soha nem lett volna manyup-tag. A visszalépés lehetősége pedig mindaddig fennáll, amíg a tag nem kezdi meg a pénztári járadék folyósítását.
Nyugdíjemelés 2027: több tízezer magyarnak nem 3 százalék jár jövőre, hanem ennél is magasabb összeg
A szlovákiai nyugdíjrendszer és a közszféra bérezése jelentős változások előtt áll 2027 januárjától.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







