Erről a nyugdíjszabályról kevés magyar tud: több helyről is lehet résznyugdíjat igényelni, ez a menete

Ha valaki élete során több európai országban is dolgozott, nem vész el a nyugdíjjogosultsága: minden érintett államtól külön-külön résznyugdíjra lehet jogosult. Farkas András nyugdíjszakértő legfrissebb hírlevelében részletesen bemutatja, milyen elvek szerint állapítják meg a nyugdíjat az Európai Unióban, az Európai Gazdasági Térség nem EU-tag államaiban, valamint Svájcban és – a Brexit-megállapodás alapján – az Egyesült Királyságban.

A szabályozás lényege, hogy ha az érintett az EU/EGT több országában is szerzett biztosítási időt, és teljesíti az adott állam minimális feltételét (ez jellemzően legalább 12 hónap), akkor minden érintett országtól jogosult lehet nyugellátásra. A nemzetközi nyugdíjmegállapítás egységes rendszerét az Európai Unió koordinációs rendeletei határozzák meg.

Az igénylés az érintettek számára egyszerűbb, mint elsőre tűnik: a nyugdíjigényt elegendő a lakóhely szerinti ország nyugdíjhatóságánál benyújtani. Egyetlen kérelem automatikusan elindítja az eljárást minden olyan államban, ahol az érintett nyugdíjjogosultságot szerzett. A hatóságok ezután egymással együttműködve állapítják meg az egyes résznyugdíjakat.

A nyugdíj összegének kiszámítása során az érintett országok hatóságai úgynevezett kettős számítást végeznek. Egyrészt kiszámolják a kizárólag az adott országban szerzett szolgálati idő és kereset alapján járó, úgynevezett nemzeti nyugdíjat. Másrészt meghatároznak egy elméleti nyugdíjösszeget az összes – több országban szerzett – szolgálati idő figyelembevételével, majd ebből időarányos részt számolnak. A nyugdíjas számára mindig a kedvezőbb, magasabb összegű ellátást állapítják meg.

Fontos szabály, hogy az egyes országok csak a saját területükön szerzett kereseteket vehetik figyelembe, és minden állam külön-külön folyósítja a megállapított nyugdíjrészét. Ugyanakkor az ellátás „exportálható”: a nyugdíjat kérésre nemcsak az ellátást megállapító országban, hanem a nyugdíjas lakóhelye szerinti másik uniós tagállamban is ki kell fizetni.

A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy harmadik – vagyis az uniós rendeletek hatálya alá nem tartozó – országban szerzett szolgálati idő csak akkor vehető figyelembe, ha az adott állam és az érintett EU-tagország között külön szociális biztonsági egyezmény van. Ilyen esetben ez az időszak kizárólag a jogosultság megállapításánál számít, a nyugdíj összegét nem növeli.