Ezt rengeteg magyar nem tudja a végrendeletéről: súlyos pénzeket bukhatnak rajta a családtagok, ha elfelejtik

Az adatok egy ritkán feltett kérdésre irányítják rá a figyelmet: mire lenne szükségünk, amiről nem is tudunk, mert túl korainak érezzük, hogy foglalkozzunk vele – egészen addig, amíg túl késő nem lesz? - teszi fel a kérdést Farkas András nyugdíjszakértő legújabb írásában.

A válasz pedig szerinte egyszerű: időben meg kell hoznunk azokat a döntéseket, amelyeket később már nem tudunk meghozni. Amíg rendben mennek a dolgok, nem gondolunk erre. Egy váratlan betegség vagy baleset azonban egyik pillanatról a másikra felforgathatja az életünket, és a vészhelyzetben már nem biztos, hogy képesek leszünk dönteni. Ezzel helyrehozhatatlan károkat okozhatunk magunknak és szeretteinknek. Az egyik ilyen döntési terület az egészségügyi önrendelkezés: az úgynevezett élő végrendelet.

Az elnevezés elsőre félrevezető lehet. Az élő végrendelet nem a hagyatékról szól, hanem arról rendelkezik, hogy ha súlyos betegség vagy baleset miatt cselekvőképtelenné válnánk, milyen életfenntartó vagy életmentő kezeléseket végezhetnek el rajtunk, és milyeneket nem.

Az egészségügyről szóló törvény lehetővé teszi, hogy előzetes nyilatkozatban visszautasítsunk bizonyos beavatkozásokat. Így még cselekvőképes állapotunkban, előre gyakorolhatjuk önrendelkezési jogunkat arra az esetre, ha később már nem tudnánk dönteni.

Az élő végrendeletben egyrészt kijelölhetünk valakit, aki helyettünk dönt az egészségügyi beavatkozásokról. Másrészt tételesen meghatározhatjuk, milyen kezeléseket fogadunk el, és melyeket utasítunk vissza. Élő végrendeletet közjegyző előtt tehetünk meg.