Ez már a nyugdíjkrízis előszobája: minden negyedik 65 év feletti magyar szegénységben él, a nőknél drámaibb a helyzet

A Központi Statisztikai Hivatal és civil szervezetek adatai szerint körülbelül 800 ezer nyugdíjas él a szegénységi küszöb alatt, és további 300–350 ezer mélyszegénységben. A Human Rights Watch elemzése rámutat, hogy a 65 év felettiek körében a szegénységi kockázat az elmúlt években jelentősen emelkedett.

A probléma több okra vezethető vissza. A korábbi svájci indexálási rendszer kivezetése miatt a nyugdíjak emelkedése nem tartotta a bérek és az infláció növekedésének ütemét. Ha ezt a rendszert nem vették volna el, egyes számítások szerint a mai nyugdíjak mintegy 65 százalékkal magasabbak lennének. Emellett Magyarország GDP-arányosan jóval kevesebbet költ nyugdíjra, mint az EU átlag (7 százalék a 12,9 százalékkal szemben).

A nők helyzete különösen nehéz, mivel a nők általában alacsonyabb nyugdíjat kapnak, részben azért, mert több időt töltöttek gyermekgondozással vagy részmunkaidős foglalkoztatásban. A Human Rights Watch szerint ezért az időskori szegénység aránya a nőknél magasabb, és az alacsony nyugdíjak értéke nem fedezi a megélhetési költségeket.

A kormány hozott bizonyos intézkedéseket, például bevezette a 13. havi nyugdíjat és javasolta a 14. havi kifizetését, illetve egyszeri élelmiszer-utalványt biztosított a nyugdíjasoknak. Ezek azonban nem szüntetik meg az alapvető problémát, mivel a havi nyugdíjak továbbra is alacsonyak maradnak.

A helyzet kezelése érdekében szakértők szerint sürgősen felül kell vizsgálni a nyugdíjrendszer struktúráját, növelni kell a legalacsonyabb ellátásokat, és olyan hosszú távú reformokat kell bevezetni, amelyek biztosítják az idősek számára az elegendő jövedelmet az alapvető szükségleteikhez.