Levezette a Nyugdíjguru, mit jelent a degresszió: tényleg meg lehetne adóztatni a nyugdíjakat Magyarországon?

A választások előtt dúló politikai üzenetekben egyre többször fordul elő a nyugdíjrendszernek a politikai ellenfél által állítólagosan tervezett (és a nyugdíjasokra persze nyilván káros) módosítására történő olyan hivatkozás, ami nem a tényeken, hanem a tények szándékos félreértésén vagy téves értelmezésén alapul - írja heti hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő, aki szerint a nyugdíjak állítólagos megadóztatása körül kirobbant vihart is egy ilyen félreértés okozta, konkrétan a degresszió fogalma körül.

„A helyzet tisztázása érdekében érdemes áttekinteni a nyugdíjszámítás alapelveit – köztük a sok félreértést kiváltó degresszió fogalmát és szerepét” - mondta Farkas András. Hangsúlyozta: az öregségi nyugdíj, beleértve a nők kedvezményes nyugdíját is, alapvetően két tényezőtől függ - az elismert szolgálati idő hosszától és az életpálya során szerzett nettó havi átlagkeresettől.

Farkas András elmagyarázta, hogy a szolgálati idő hossza határozza meg a nyugdíjszorzó mértékét: 40 év szolgálati idő esetén ez 80 százalék, majd minden további évvel 2 százalékponttal nő, legfeljebb 100 százalékig. A másik tényező, az életpálya átlagkereset, az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék-köteles keresetek és jövedelmek alapján számítódik.

A degressziónak kizárólag az életpálya-átlagkereset kiszámításánál van szerepe

- hangsúlyozta a szakértő. Mint kifejtette, a kereseteket előbb nettósítani kell, vagyis levonják belőlük a járulékokat és az adott év személyi jövedelemadóját, majd a korábbi évek kereseteit a valorizációs szorzóval a nyugdíjazást megelőző év szintjére igazítják.

A nyugdíj alapját képező nettó életpálya-átlagkereset így az összes nettósított és valorizált kereset összegének, valamint a bérezett napok számának hányadosából adódik. „Ebből számítják ki a havi nettó átlagkeresetet, és csak ezután lép be a képbe a degresszió” - mondta Farkas. A szakértő szerint a törvényben meghatározott határok fölött a számított átlagkeresetet csak csökkentett mértékben lehet figyelembe venni.

Ha a havi nettó átlagkereset 372 ezer forintnál magasabb, a 372 és 421 ezer forint közötti rész 90, a 421 ezer forint feletti rész pedig 80 százalékos arányban számít bele a nyugdíj alapjába

- ismertette Farkas András. Hangsúlyozta: a degressziónak semmi köze az adózáshoz.

Ez az eljárás 1998 óta része a nyugdíjszámításnak, és mindig is az volt. A mostani félreértések onnan erednek, hogy sokan összekeverték a degressziót a nyugdíjak megadóztatásával

- mondta. Farkas felidézte, hogy a degresszió eredetileg sokkal szigorúbb volt, és az 1997-es nyugdíjtörvény ideológiai alapon vezette be, nem szakmai megfontolásból.

A szakértő szerint a jelenlegi szabályozás 2013 óta változatlan, noha azóta a nemzetgazdasági nettó átlagkereset több mint a duplájára nőtt. „A 372 ezer forintos küszöbérték ma már irreálisan alacsony, reálértéken 700 ezer forint felett kellene lennie” - jegyezte meg Farkas. Hozzátette: a 2013-ban megszüntetett járulékplafon hiánya miatt a magas jövedelműek nyugdíjjogosultsága aránytalanul gyorsan nő, ami súlyos méltánytalanságokhoz vezethet.

Ha nem áll vissza a járulékfizetési felső határ, vagy nem vezetnek be nyugdíjplafont, akkor a degressziós szabályokat kellene szigorítani

– mondta. Farkas szerint ennek érdekében több küszöbértéket is be lehetne iktatni, hogy gátat szabjanak a többmilliós nyugdíjak további emelkedésének. A szakértő végül leszögezte: „Simonovits András nem a nyugdíjak megadóztatásáról beszélt, hanem a degresszió átalakításának szükségességéről.” Ugyanakkor hozzátette, hogy elvileg a nyugdíjak adóztatása sem lenne példa nélküli.

A legtöbb országban bruttó nyugdíjat állapítanak meg, amelyet adó és járulék is terhel. Magyarországon viszont a nyugdíj nettó és adómentes, ezért adófizetés csak a juttatások felbruttósítása után lenne elképzelhető

- mondta Farkas András.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!