Szakértők szerint strukturális problémák húzódnak meg a háttérben, bár a jövőben még jöhetnek pozitív fordulatok.
Szép lassan itt a nyugdíjkatasztrófa: hiába az emelés, rengeteg magyar idős kerülhet a tönk szélére
A nyugdíjasok számára a választások előtt jelentős juttatásokat tervez a kormány, miközben a nyugdíjrendszer strukturális problémái továbbra is fennállnak. A nyugdíjemelés jelenlegi módszere nem képes megállítani a nyugdíjasok relatív elszegényedését, miközben az EU-ban már Magyarország költi a legkevesebbet nyugdíjakra a GDP arányában.
A közelgő választások előtt közel ezer milliárd forint többletjuttatást kaphatnak a nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők - emlékeztet Farkas András nyugdíjszakértő a HR Portalon megjelent cikkében. Az élelmiszer-utalványra 83 milliárd forintot, a novemberi 1,6%-os emelési korrekcióra 105 milliárd forintot, a 2026. januári 3,6%-os emelésre 252 milliárd forintot, míg a 13. havi nyugdíjra 585 milliárd forintot tervez a kormány. Ezen összegek közel fele azonban az adótartalom révén visszaáramlik az államkasszába.
A 2026-os költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen mintegy 7700 milliárd forintot irányoz elő. A kormány továbbra is garantálja az inflációkövető emelést és a 13. havi nyugdíjat, azonban a szakértők szerint ez nem elegendő a nyugdíjasok helyzetének érdemi javításához.
A januári 3,2%-os emelés nem tudta megvédeni a nyugdíjak reálértékét a magasabb tényleges inflációtól, ezért vált szükségessé a novemberi 1,6%-os visszamenőleges korrekció - írja a szakértő. A nyugdíjasok által érzékelt infláció azonban jóval meghaladja a KSH által mért 4,8%-os nyugdíjas inflációt, részben azért, mert a fogyasztói árváltozás mérése során nem veszik figyelembe az ingatlanvásárlás és bérleti díjak növekedését, másrészt mert a nyugdíjas fogyasztói kosárban egyharmados aránnyal szereplő élelmiszerárak az átlagnál jobban emelkedtek.
A 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány sem tölti el túlzott örömmel az érintetteket, hiszen a 2021-es választások előtt kapott 80 ezer forintos nyugdíjprémiumhoz képest – az inflációt is figyelembe véve – jelentősen kevesebb. Ráadásul a korábban ígért áfa-visszatérítés éves szinten 120-180 ezer forint többletbevétellel kecsegtetett, amihez képest a mostani juttatás csak töredék.
A nyugdíjasok nem eseti juttatásokra vágynak, hanem olyan rendszeres nyugdíjemelésre, amely ténylegesen beépül a nyugdíjuk összegébe. A jelenlegi emelési rendszer ugyanis elkerülhetetlenül a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezet - teszi hozzá a szakértő.
A modern európai nyugdíjrendszerekben – beleértve a szomszédos országokat is – vegyes indexálást alkalmaznak: az infláció 100%-a mellett a reálkereset-növekedés 20-50%-át is figyelembe veszik. Ha Magyarországon is bevezetnék ezt a módszert, akkor a jelenlegi gazdasági mutatók mellett a nyugdíjakat nem 4,8%-kal, hanem 11,45%-kal kellene emelni (4,8% infláció + a 13,3%-os nettó reálkereset-növekedés fele).
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel (és 100 ezer forint jóváírással) a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank 69 937 forintos törlesztőt (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A KSH adatai szerint a nyugdíjasok reálpozíciója az elmúlt évtizedben – az elszabadult infláció két évét kivéve – folyamatosan romlott. Ez a trend a nyugdíjemelési eljárás változtatása nélkül minden olyan évben folytatódni fog, amikor a nettó átlagkereset nominális növekedési üteme meghaladja az infláció mértékét.
Magyarország európai uniós összehasonlításban rendkívül keveset költ nyugdíjakra. Míg az EU-átlag a GDP 10,9%-a, addig Magyarországon 2025-ben a nyugdíjkassza a GDP 7,45%-át teszi ki, az öregségi nyugdíjakra fordított összeg pedig mindössze 6,2%. 2026-ban ez az arány tovább csökken: a nyugdíjkassza a GDP 7,32%-ára, az öregségi nyugdíjakra fordított összeg pedig 6,0%-ra esik vissza.
A nyugdíjmegállapítás jelenlegi rendszere miatt a friss nyugdíjasok nyugdíjának összege a megállapítás évében még kielégítően igazodik az országos átlagkeresethez, de már a nyugdíjazás második évétől megkezdődik a nyugdíj vásárlóerejének relatív csökkenése, mivel a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik.
A szakértők szerint a méltányos nyugdíjemelési rendszernek három problémát kellene kezelnie: a nemzetgazdasági nettó átlagkeresettől való folyamatos leszakadást, a korábban megállapított nyugdíjak értékvesztését, valamint a nyugdíjas társadalom szétszakadását. Ez utóbbit csak differenciált nyugdíjemelés lassíthatná, például sávos emelés révén, ahol a kisebb nyugdíjjal rendelkezők nagyobb arányú vagy összegű emelésben részesülnének.
-
Mától újra rendelhető a Lidl és a Tisza cipő egyedi sneakere - Sietni kell, csak 1 hétig elérhető
Az előrendelés most is kizárólag a Lidl Plus alkalmazás Click&Pick funkcióján keresztül lesz elérhető.








