5 °C Budapest
Nyugdíjas házaspár ül egy padon a hegyekben (Schwaebische Alb, Németország) és a völgybe néz

Szép lassan itt a nyugdíjkatasztrófa: hiába az emelés, rengeteg magyar idős kerülhet a tönk szélére

2025. október 8. 18:33

A nyugdíjasok számára a választások előtt jelentős juttatásokat tervez a kormány, miközben a nyugdíjrendszer strukturális problémái továbbra is fennállnak. A nyugdíjemelés jelenlegi módszere nem képes megállítani a nyugdíjasok relatív elszegényedését, miközben az EU-ban már Magyarország költi a legkevesebbet nyugdíjakra a GDP arányában.

A közelgő választások előtt közel ezer milliárd forint többletjuttatást kaphatnak a nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők - emlékeztet Farkas András nyugdíjszakértő a HR Portalon megjelent cikkében. Az élelmiszer-utalványra 83 milliárd forintot, a novemberi 1,6%-os emelési korrekcióra 105 milliárd forintot, a 2026. januári 3,6%-os emelésre 252 milliárd forintot, míg a 13. havi nyugdíjra 585 milliárd forintot tervez a kormány. Ezen összegek közel fele azonban az adótartalom révén visszaáramlik az államkasszába.

A 2026-os költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen mintegy 7700 milliárd forintot irányoz elő. A kormány továbbra is garantálja az inflációkövető emelést és a 13. havi nyugdíjat, azonban a szakértők szerint ez nem elegendő a nyugdíjasok helyzetének érdemi javításához.

A januári 3,2%-os emelés nem tudta megvédeni a nyugdíjak reálértékét a magasabb tényleges inflációtól, ezért vált szükségessé a novemberi 1,6%-os visszamenőleges korrekció - írja a szakértő. A nyugdíjasok által érzékelt infláció azonban jóval meghaladja a KSH által mért 4,8%-os nyugdíjas inflációt, részben azért, mert a fogyasztói árváltozás mérése során nem veszik figyelembe az ingatlanvásárlás és bérleti díjak növekedését, másrészt mert a nyugdíjas fogyasztói kosárban egyharmados aránnyal szereplő élelmiszerárak az átlagnál jobban emelkedtek.

A 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány sem tölti el túlzott örömmel az érintetteket, hiszen a 2021-es választások előtt kapott 80 ezer forintos nyugdíjprémiumhoz képest – az inflációt is figyelembe véve – jelentősen kevesebb. Ráadásul a korábban ígért áfa-visszatérítés éves szinten 120-180 ezer forint többletbevétellel kecsegtetett, amihez képest a mostani juttatás csak töredék.

A nyugdíjasok nem eseti juttatásokra vágynak, hanem olyan rendszeres nyugdíjemelésre, amely ténylegesen beépül a nyugdíjuk összegébe. A jelenlegi emelési rendszer ugyanis elkerülhetetlenül a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezet - teszi hozzá a szakértő.

A modern európai nyugdíjrendszerekben – beleértve a szomszédos országokat is – vegyes indexálást alkalmaznak: az infláció 100%-a mellett a reálkereset-növekedés 20-50%-át is figyelembe veszik. Ha Magyarországon is bevezetnék ezt a módszert, akkor a jelenlegi gazdasági mutatók mellett a nyugdíjakat nem 4,8%-kal, hanem 11,45%-kal kellene emelni (4,8% infláció + a 13,3%-os nettó reálkereset-növekedés fele).

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A KSH adatai szerint a nyugdíjasok reálpozíciója az elmúlt évtizedben – az elszabadult infláció két évét kivéve – folyamatosan romlott. Ez a trend a nyugdíjemelési eljárás változtatása nélkül minden olyan évben folytatódni fog, amikor a nettó átlagkereset nominális növekedési üteme meghaladja az infláció mértékét.

Magyarország európai uniós összehasonlításban rendkívül keveset költ nyugdíjakra. Míg az EU-átlag a GDP 10,9%-a, addig Magyarországon 2025-ben a nyugdíjkassza a GDP 7,45%-át teszi ki, az öregségi nyugdíjakra fordított összeg pedig mindössze 6,2%. 2026-ban ez az arány tovább csökken: a nyugdíjkassza a GDP 7,32%-ára, az öregségi nyugdíjakra fordított összeg pedig 6,0%-ra esik vissza.

A nyugdíjmegállapítás jelenlegi rendszere miatt a friss nyugdíjasok nyugdíjának összege a megállapítás évében még kielégítően igazodik az országos átlagkeresethez, de már a nyugdíjazás második évétől megkezdődik a nyugdíj vásárlóerejének relatív csökkenése, mivel a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik.

A szakértők szerint a méltányos nyugdíjemelési rendszernek három problémát kellene kezelnie: a nemzetgazdasági nettó átlagkeresettől való folyamatos leszakadást, a korábban megállapított nyugdíjak értékvesztését, valamint a nyugdíjas társadalom szétszakadását. Ez utóbbit csak differenciált nyugdíjemelés lassíthatná, például sávos emelés révén, ahol a kisebb nyugdíjjal rendelkezők nagyobb arányú vagy összegű emelésben részesülnének.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. február 6. péntek
Dorottya, Dóra
6. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
EZT OLVASTAD MÁR?