1 °C Budapest
Zöld blúzos, szemüveges idősebb nő ül az ablak előtt, fáradtan nézi a lakhatásért fizetendő számlák halmát, és tollal jegyzetel. Nehéz nyugdíjasnak lenni kis nyugdíjjal és fenntartani a jó életszínvonalat.

Nincs mese, lehet, csak ez mentheti meg a magyar nyugdíjrendszert: jöhet a 13. havi nyugdíjkorlátozás?

2025. augusztus 29. 16:24

A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében a 2026-os választások után sürgős reformokra lesz szükség, különben a Ratkó-unokák 2038-2042 közötti nyugdíjba vonulása komoly finanszírozási problémákat okozhat - írja vendégcikkében a Portfolio.hu-n Farkas András, "Nyugdíjguru".

A magyar nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül. A cikksorozat második részében négy olyan lehetséges intézkedést mutatok be, amelyek nagyobb kockázatokkal járnak, de részei lehetnek egy átfogó nyugdíjreformnak.

Az első lehetőség a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése.

Ez a juttatás jelenleg évi 550 milliárd forintos költségvetési terhet jelent, amit nem támaszt alá járulékfizetés. A korlátozás történhetne az átlagos nyugdíjösszeg (245 ezer forint) vagy a medián nyugdíjösszeg (216 ezer forint) szintjén. Fontos azonban, hogy ez csak a nyugdíjemelési rendszer reformjával együtt lenne méltányos, mivel jelenleg a 13. havi nyugdíj az egyetlen hatékony eszköz a nyugdíjasok elszegényedésének lassítására.

A második lehetőség a nyugdíjplafon bevezetése. Számos európai ország (Svájc, Franciaország, Belgium, Spanyolország) korlátozza a kifizethető állami nyugdíjak összegét, jellemzően háromezer euró (kb. 1,2 millió forint) körüli értékben. Magyarország egyedülálló abban, hogy sem járulékplafon, sem nyugdíjplafon nincs, a jövedelemadózás sem progresszív, és foglalkoztatói nyugdíjpillér sem működik.

A harmadik lehetőség a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele. A 2010/11-es radikális beavatkozások (korhatáremelés, magánnyugdíjpénztárak visszaállamosítása, korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése, Nők40 bevezetése) után szükség lenne egy korszerű, rugalmas nyugdíjba vonulási rendszerre. A férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése azonban rendkívül kockázatos lenne, potenciálisan 400 milliárd forintos többletterhet jelentene. Ehelyett mindkét nem számára rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőséget kellene teremteni, ahol a korhatár előtti nyugdíjazást levonás terhelné, a nők esetében kisebb mértékű elvonással.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A negyedik lehetőség a nyugdíjemelési eljárás átalakítása. Jelenleg a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, ami a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezet, amikor a keresetek gyorsabban nőnek, mint az infláció. Megoldást jelenthetne a vegyes indexálás bevezetése, ahol az infláció mellett a nettó keresetnövekedés 20-50%-át is figyelembe vennék. Emellett a nyugdíjemelés gyakoriságát sűríteni kellene, és az emeléseket a tényleges éves inflációs adatok ismeretében utólag korrigálni kellene.

A jelenlegi egységes százalékos emelés helyett két korrekciós tényező bevezetése segíthetne: a valorizációs nyugdíjemelési korrekció a korábbi években megállapított nyugdíjak leszakadását kompenzálná, míg a szolidaritási nyugdíjemelési korrekció a mélyszegénységbe csúszott nyugdíjasok helyzetén javítana. A nyugdíjprémiumra félretett összeg átminősítésével szolidaritási korrekciós alapot lehetne létrehozni.

Összességében a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer elsősorban az állam érdekeit szolgálja, mivel az emelések mértéke kormányzati becslésekre épül, és a nyugdíjasokra hárítja a kockázatviselés egészét. A nyugdíjasok a nekik járó emelést hosszú hónapokra kamatmentesen kölcsönadják az államnak, sőt, az év utolsó négy hónapjára járó pótlólagos emelésről részben vagy teljesen le is mondanak az állam javára.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. december 17. szerda
Lázár, Olimpia
51. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?