Nyugdíjemelés, 13. és 14. havi juttatás, munkavégzés nyugdíj mellett: mutatjuk, mi marad és mi változik 2026-ban.
Nincs mese, lehet, csak ez mentheti meg a magyar nyugdíjrendszert: jöhet a 13. havi nyugdíjkorlátozás?
A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében a 2026-os választások után sürgős reformokra lesz szükség, különben a Ratkó-unokák 2038-2042 közötti nyugdíjba vonulása komoly finanszírozási problémákat okozhat - írja vendégcikkében a Portfolio.hu-n Farkas András, "Nyugdíjguru".
A magyar nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül. A cikksorozat második részében négy olyan lehetséges intézkedést mutatok be, amelyek nagyobb kockázatokkal járnak, de részei lehetnek egy átfogó nyugdíjreformnak.
Az első lehetőség a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése.
Ez a juttatás jelenleg évi 550 milliárd forintos költségvetési terhet jelent, amit nem támaszt alá járulékfizetés. A korlátozás történhetne az átlagos nyugdíjösszeg (245 ezer forint) vagy a medián nyugdíjösszeg (216 ezer forint) szintjén. Fontos azonban, hogy ez csak a nyugdíjemelési rendszer reformjával együtt lenne méltányos, mivel jelenleg a 13. havi nyugdíj az egyetlen hatékony eszköz a nyugdíjasok elszegényedésének lassítására.
A második lehetőség a nyugdíjplafon bevezetése. Számos európai ország (Svájc, Franciaország, Belgium, Spanyolország) korlátozza a kifizethető állami nyugdíjak összegét, jellemzően háromezer euró (kb. 1,2 millió forint) körüli értékben. Magyarország egyedülálló abban, hogy sem járulékplafon, sem nyugdíjplafon nincs, a jövedelemadózás sem progresszív, és foglalkoztatói nyugdíjpillér sem működik.
A harmadik lehetőség a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele. A 2010/11-es radikális beavatkozások (korhatáremelés, magánnyugdíjpénztárak visszaállamosítása, korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése, Nők40 bevezetése) után szükség lenne egy korszerű, rugalmas nyugdíjba vonulási rendszerre. A férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése azonban rendkívül kockázatos lenne, potenciálisan 400 milliárd forintos többletterhet jelentene. Ehelyett mindkét nem számára rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőséget kellene teremteni, ahol a korhatár előtti nyugdíjazást levonás terhelné, a nők esetében kisebb mértékű elvonással.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A negyedik lehetőség a nyugdíjemelési eljárás átalakítása. Jelenleg a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, ami a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezet, amikor a keresetek gyorsabban nőnek, mint az infláció. Megoldást jelenthetne a vegyes indexálás bevezetése, ahol az infláció mellett a nettó keresetnövekedés 20-50%-át is figyelembe vennék. Emellett a nyugdíjemelés gyakoriságát sűríteni kellene, és az emeléseket a tényleges éves inflációs adatok ismeretében utólag korrigálni kellene.
A jelenlegi egységes százalékos emelés helyett két korrekciós tényező bevezetése segíthetne: a valorizációs nyugdíjemelési korrekció a korábbi években megállapított nyugdíjak leszakadását kompenzálná, míg a szolidaritási nyugdíjemelési korrekció a mélyszegénységbe csúszott nyugdíjasok helyzetén javítana. A nyugdíjprémiumra félretett összeg átminősítésével szolidaritási korrekciós alapot lehetne létrehozni.
Összességében a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer elsősorban az állam érdekeit szolgálja, mivel az emelések mértéke kormányzati becslésekre épül, és a nyugdíjasokra hárítja a kockázatviselés egészét. A nyugdíjasok a nekik járó emelést hosszú hónapokra kamatmentesen kölcsönadják az államnak, sőt, az év utolsó négy hónapjára járó pótlólagos emelésről részben vagy teljesen le is mondanak az állam javára.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








