Így jutnak extra pénzhez az élelmes magyar nyugdíjasok 2025 őszén: rengetegen vágnak bele

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025. I. negyedévében meghaladta a 147 ezret a dolgozó 65 évesek száma, miközben öt évvel korábban, 2021. I. negyedévében még a 100 ezret sem érte el ez a szám. A 2025-ös évi adatok a legmagasabbak az elmúlt időszakból, ha 2024 egészét tekintjük az átlag közel 141 ezer volt. Ez 2021 óta erőteljes, csaknem 33 százalékos növekedést jelent, míg a 2021. I. negyedévét 2025. I. negyedévével összevetve 49,5 százalékos növekedés látszik. Mindeközben ha a teljes munkaképes korú (15-89 éves) lakosságot nézzük, akkor 2021-ről 2024-re csak alig több mint 2 százalékos növekedés volt, 2021. I. negyedévéről 2025. I. negyedévére pedig 3,6%.

A foglalkoztatási statisztikák általában csak 65 éves korig terjednek, azonban a KSH tájékoztatási adatbázisában a 89 éves korosztályig találhatók információk. A számadatok nagyságrendje miatt azonban a statisztikai hivatal felhívja a figyelmet: 2500-4999 főig az adatok csak fenntartással kezelhetők a magas mintavételi hiba miatt, 2500 fő alatt pedig figyelmen kívül hagyandók. Illetve a közölt abszolút számok kerekítése elektronikusan - egyedi korrekció nélkül - történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel. Tehát amikor szűkebb, a 65-74 éves korosztály, vagy a 75-89 éves korosztály adatait vizsgáljuk, akadhatnak eltérések, ezért ezeket az adatokat ennek tudatában érdemes értékelni. Azt is érdemes figyelembe venni továbbá az adatok értelmezésekor, hogy a világjárvány is jelentősen befolyásolta a munkaerőpiaci részvételt, főként 2021-ben.

Az alábbi grafikonon látható, hogy más korosztályok viszonylatában is jelentősen bővült a 65 év felettiek foglalkoztatottsága arányaiban és számszerűen is. A 15-19 évesek foglalkoztatottsága ugyancsak nőtt, a 20-64 éves korosztályban csak kis elmozdulás látszik. A legszembetűnőbb növekedés arányaiban a 75 év feletti korosztályban mutatkozott.

Ha a nemek arányát is vizsgáljuk, az látható, hogy mind a nők, mind a férfiak esetében jelentős bővülés történt. Hiába is gondolnánk, hogy a 65 év feletti nők esetében nagyobb arányú bővülés történt az elmúlt években - hiszen ebben a csoportban van nagyobb munkaerő-tartalék -, az arányuk a férfiakhoz képest még mindig nem éri el a 45%-ot. A vizsgált időszakban a legmagasabb 2021. I. negyedévében volt, legalacsonyabb pedig 2023 tavaszán: kevesebb, mint 40%. 

A nők40 nyugdíjlehetőség nagyban hozzájárulhat, hogy a nemek aránya még nem fordult meg a nők javára. A magyar nők a statisztikák szerint tovább élnek, az egészségben eltöltött életéveik száma is magasabb, illetve átlagosan a nyugdíjuk is alacsonyabb, ennek ellenére a férfiak mégis aktívabbak a 65 év feletti korosztályban a munkaerőpiacon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezekben az állásokban degeszre kereshetik magukat a magyar nyugdíjasok: tömegével várják őket

Az elmúlt években egyre több magyar nyugdíjas tér vissza a munka világába: 2024 első négy hónapjában több mint 130 ezer 65 év feletti dolgozott.

Kivezeti magát a nyugdíjkorhatár?

Az elöregedő társadalmakban, amilyen Magyarország is, folyamatosan téma a nyugdíjkorhatár emelés, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele. A magyar népesség medián életkora (44,5 év) alig különbözik már az EU-s átlagtól (44,7 év), viszont sokkal gyorsabb ütemben értük el ezt a szintet: 2014 óta 3,1 évvel emelkedett a medián életkor. Az átlagéletkor emelkedése önmagában még nem jelentene problémát, ha egészségesebben élnek tovább a lakosok és tovább maradnak aktívak is, csakhogy a számok alapján az eltartottsági ráta is egyre romlik. Így az OECD a 2023-as év végén közzétett elemzése - a Pension at a Glance 2023 - szerint az OECD-országokban muszáj emelni a nyugdíjazási korhatárokat, ha fenntarthatóvá akarják tenni a nyugdíjrendszereiket.

Sok országban már meg is hozták a döntést a nyugdíjkorhatár ütemes megemeléséről: az elmúlt években például Szlovákia és Svédország is valamilyen formában a várható élettartam növekedéséhez kötötte a nyugdíjkorhatár emelését, ahogy azt Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália már korábban megtette. A nyugdíjazási kor Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észországban és Olaszországban 71 évre, míg Dániában akár 74 évre is emelkedhet.

Ugyanakkor Magyarországon nem téma egyenlőre a nyugdíjkorhatár emelése. Hazánkban elviekben legutóbb 2022. január 1-jén zárult le egy nyugdíjkorhatár-emelési ciklus, melynek következtében a nyugdíjkorhatár 65 év lett. (Az 1957-ben és az után születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba, kivéve a nők40 lehetőség igénybe vevőit.) A kormány azóta elzárkózik az elől, hogy a témával érdemben foglalkozzon. Pedig előbb-utóbb muszáj lesz szembenézni az elöregedés okozta gazdasági és társadalmi krízissel.

Erősödnek azok a vélemények is, miszerint nem lesz szükség a nyugdíjkorhatár emelésére, hiszen a foglalkoztatottság így is egyre emelkedik 65 éves kor felett. A jelenlegi rendszerben valóban megérheti a munkavállalónak nyugdíjazást követően, nyugdíj mellett tovább dolgozni, ahogy a munkáltatóknak is kevesebb járulékot kell fizetni. Csakhogy erre még mindig keveseknek van lehetősége. Bár a munkaerőpiac folyamatosan próbál alkalmazkodni a munkavállalók igényeihez, még mindig nem elég rugalmas rengeteg munkáltató ahhoz, hogy vonzó lehetőséget kínáljon nyugdíjasoknak, diákoknak, vagy kisgyermekeseknek. Így nem fogja egykönnyen "kivezetni magát" a nyugdíjkorhatár.