Tényleg elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár-emelés? Dönteni kell: itt akár 70 év felett húzhatják meg a határt

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2025. január 1-jén 9 540 000 fő volt Magyarország népessége, fél százalékkal kevesebb, mint tavaly év elején. Ezzel párhuzamosan a népsűrűség is csökkent, de még az 1000 férfira jutó nők rátája is kisebb lett. Az öregedési index 145,6, az eltartott népesség rátája 54,4, ebből az idős népesség eltartottsági rátája 32,3, a gyermek- népesség eltartottsági rátája 22,2. A 15-64 év közöttiek aránya 64,8%-ra csökkent. 

A nőtlenek, hajadonok aránya nőtt, az özvegyek és házasok aránya csökkent, míg az elváltaké ugyannyi maradt. A születéskor várható élettartam 76,54-ról 76,66-ra emelkedett, főként a férfiak esetében történt nagyobb emelkedés. A magzati halálozások és az abortuszok száma egyaránt csökkent. Ha viszont a rátát nézzük, a 100 élveszületésre jutó magzati halálozások és az abortuszok aránya nőtt. 

Óriási gond az elöregedés, nem csak Magyarországon

Az elöregedő társadalmak számos kihívással néznek szembe az elkövetkezendő évtizedekben. Nemcsak hazánkban jelent problémát az öregedési index és azzal együtt az eltartottsági ráta növekedése, hanem például Európa jelentős részén. Az Eurostat adatai szerint a magyar népesség medián életkora (44,5 év) alig különbözik már az EU-s átlagtól (44,7 év), viszont sokkal gyorsabban jutottunk el erre a szintre: 2014 óta 3,1 évvel emelkedett a medián életkor. 

Az átlagéletkor és medián emelkedése önmagában még nem lenne probléma, hiszen ahogy a fenti adatokból is kitűnik, a születéskor várható élettartam is emelkedik, tehát tovább élnek az emberek. Csakhogy eltartottság szempontjából sok országban nem fenntartható a jelenlegi berendezkedés: a munkaerőpiaci kihívások, nyugdíjrendszer veszteségessége egyre nagyobb gondot jelentenek Európa számára és Magyarországon is. Az OECD a 2023-as év végén közzétett elemzése - a Pension at a Glance 2023 - szerint az OECD-országokban muszáj emelni a nyugdíjazási korhatárokat, ha fenntarthatóvá akarják tenni a nyugdíjrendszereiket.

Sok országban már döntést is hoztak a nyugdíjkorhatár ütemes megemeléséről: az elmúlt években például Szlovákia és Svédország is valamilyen formában a várható élettartam növekedéséhez kötötte a nyugdíjkorhatár emelését, ahogy azt Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália már korábban megtette. A nyugdíjazási kor Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észországban és Olaszországban 71 évre, míg Dániában akár 74 évre is emelkedhet.

Az elöregedő társadalmakban megfigyelhető demográfiai folyamatok alapján Magyarországon is elkerülhetetlen lesz a jövőben, hogy tovább kelljen dolgozni, mint a jelenleg érvényben lévő 65 éves korhatár. Hazánkban elviekben 2022. január 1-jén zárult le az a nyugdíjkorhatár-emelési ciklus, melynek betetőzéseként a nyugdíjkorhatár 65 év lett, vagyis az 1957-ben és az után születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíjba vonulás feltételei 2025-ben: így lehet igényelni az öregségi nyugdíjat Magyarországon

A nyugdíjba vonulás feltételei életkor és nem szerint is eltérhetnek. Fő szabály szerint nyugdíjra az jogosult, aki a 65. évét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett.

Akkor úgy számoltak, hogy a 2022. évi korhatáremeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer, azóta is ezt kommunikálja a kormány, ha a kérdés szóbakerül. Mindenesetre lehetséges, hogy a nyugdíjkorhatárt előbb felül kell majd vizsgálni, mint az eredetileg kitűzött 2035-ös határ.

Az ugyan nem valószínű, hogy a korhatár a közeljövőben emelkedik majd, viszont aki jelenleg fiatal munkavállaló, jó eséllyel nem fog tudni már 65 éves korában elmenni nyugdíjba. Ezt nemzetközi példák is megerősítik. De nem csak közvetlenül a nyugdíjba vonulást érintheti az elöregedés, hanem az élet számos területén hozhat negatív hatásokat: gondoljunk csak arra, hogy például az orvostársadalom, vagy a tanártársadalom még inkább elöregedő, mint a teljes lakosság átlaga és még számos szektor jár hasonló cipőben.

Az idős hozzátartozók gondozása is rendkívül nagy terhet ró a családokra jelenlegi is, szociális szakemberből pedig ugyancsak egyre kevesebb lesz. Az elöregedés terhe az egészségügyre ugyancsak nagy súllyal nehezedhet a jövőben. Az elöregedés tehát társadalmi és gazdasági krízis, amelyre előbb-utóbb minden érintett országnak megoldást kell találnia.