Ez már a nyugdíjhorror: így bukja el nyugdíja zömét rengeteg magyar, erről nem volt szó

Az természetesen senki számára sem jelent újdonságot, hogy az öregségi nyugdíj összege jellemzően jóval alacsonyabb az aktív munkaévek alatt megkeresett jövedelemnél. Az ugyan változó, hogy ez a csökkenés mekkora mértékű, ám legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy a nyugdíj összege akár közel 50%-kal is elmarad a nyugdíjba vonulás előtt megkeresett nettó jövedelemtől.

Nem véletlen tehát, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 decemberében mindössze 234 426 forint volt az öregségi nyugdíj átlagösszege, míg a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset novemberben már 462 200 forint volt.

A nyugdíjak jövedelmekhez viszonyított hátránya tehát nem újdonság, jóllehet a fentiek még nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az átlagnyugdíjak valamilyen mértékben mégiscsak közeledjenek az átlagfizetésekhez – amire egyébként a 2000 óta eltelt negyed évszázadban volt is példa. Csakhogy mindez nem mostanában történt, az utóbbi években ugyanis ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg, vagyis az átlagnyugdíjak mértéke egyre inkább leszakadóban van az átlagjövedelemhez képest.

Nyílik az olló

A KSH oldalán 2000-től kezdve találtunk adatokat az öregségi nyugdíj összegére vonatkozólag, ezért az összehasonlítást is ettől az évtől kezdve végeztük el. Ugyanakkor a helyzetet némiképp bonyolítja, hogy a nettó átlagkeresetre vonatkozólag csak 2009-től kezdve találtunk adatokat a hivatal oldalán, az ezt megelőző időszakból kizárólag a bruttó átlagkereset adataival rendelkezünk. Éppen ezért a 2000-2008-as adatokra csupán becslést végeztünk el, amit úgy csináltunk, hogy a 2009-2024-es nettó-bruttó fizetések közötti arányt (65,9%) alkalmaztuk a 2009 előtti bruttó fizetésekre is.

A 2009 előtti öregségi nyugdíj/nettó bér arány tehát csak hozzávetőleges.

A fentieknek megfelelően elvégzett becslésünk szerint tehát 2000-ben 57 704 forintot tett ki a havi nettó átlagkereset, míg az öregségi nyugdíj átlaga 39 380 forint volt. Egy átlagnyugdíjas tehát egy átlagos fizetés 68,2%-át kapta kézhez 25 évvel ezelőtt. Ez sokáig a legmagasabb értéknek bizonyult, ugyanis a következő években jellemzően csökkent a nyugdíj átlagjövedelemhez viszonyított aránya. A 2000-es években 2003 számított a leggyengébbnek – az akkori 90 325 forint átlagkeresetnek az 57 847 forint átlagnyugdíj már csak a 64%-át tette ki.

A következő években némileg javult a helyzet – a 2000-es évek második felében a 2007-es évben volt a legjobb a helyzet, amikor is a 81 919 forintos átlagnyugdíj a 67,3%-át tette ki a 121 811 forintos nettó átlagfizetésnek.

Átmeneti javulás 2009-től kezdve

A 2008 utáni években viszont jelentősen megugrott a nyugdíjak fizetésekhez viszonyított aránya – a 2009-es 92 422 forintos átlagnyugdíj már a 74,5%-át tette ki az akkori 124 115 forintos átlagfizetésnek. Ezt az ugrást azonban minden bizonnyal (legalábbis részben) az okozza, hogy itt már a KSH által között nettó fizetéshez viszonyítunk, és nem pedig egy általunk becsült összeghez. Így vagy úgy, az biztos, hogy a nyugdíjak fizetésekhez viszonyított aránya a következő években inkább nőtt, mint csökkent – bár 2010-2011-ben még 74% alá csökkent, ám 2012-2014-ben rendre 75% fölé emelkedett.

A vizsgált időszak legjobb eredménye is ekkor született – a 2012-es 112 593 forintos átlagnyugdíj a 78,1%-át tette ki az akkori 144 084 forintos átlagfizetésnek.

Azóta viszont szinte folyamatosan megfigyelhető a nyugdíjak és a fizetések közötti olló szétnyílása – a két összeg aránya 2013-2014-ben még 76,6% illetve 76,1% volt, ám 2015-ben már csak 74,5%, 2016-ban pedig 70,7%.  Egyúttal egyelőre ez volt az utolsó év, amikor ez az arány meghaladta a 70%-ot.

2017-től kezdve szinte folyamatos a nyugdíjak leszakadása – a szóban forgó évben már csak a 65,6%-át, míg 2020-21-ben már csak 57,9%-át tették ki az átlagnyugdíjak az átlagfizetéseknek. Bár a következő években még történt némi javulás (2022: 62,6%, 2023: 60,8%), ám 2024-ben ismét romlott a helyzet – a 2024 decemberi 234 426 forintos átlagnyugdíj csupán az 55,1%-át teszi ki a 2024 január-novemberére számított 425 200 forintos nettó átlagfizetésnek.

Mediánnal sem jobb a helyzet

Gyakran elhangzik az átlagfizetésekkel-átlagnyugdíjakkal kapcsolatban, hogy a medián sokkal pontosabb képet ad a valós jövedelmi viszonyokról. Csakhogy a nyugdíjasok szempontjából a helyzet akkor sem kedvezőbb, ha nem az átlagokból, hanem a mediánokból indulunk ki. A KSH már idézett, tavaly novemberre vonatkozó adatai szerint 383 400 forint volt a nettó kereset mediánértéke, míg ugyanezen időszakban a nyugdíjé 207 040 forint.

A nyugdíjak mediánja tehát csupán az 54%-át tették ki a keresetek meidánértékének.

Ez tehát még egy kicsivel alacsonyabb is az átlagok alapján számított 55,1%-nál. A csökkenés egyébként itt is megfigyelhető – a KSH-n elérhető adatok szerint például 2023 januárjában 184 725 forint volt az öregségi nyugdíjak mediánösszege, ami a 62,7%-át tette ki a nettó keresetek akkor 294 500 forintos mediánértékének.

Egy szó, mint száz – az utóbbi évtizedet elsősorban a nyugdíjak és a keresetek közötti olló szétnyílása jellemezte az utóbbiak javára és az előbbiek hátrányára.