Küszöbön a magyar nyugdíjkatasztrófa: az utolsó órában vagyunk, mégis távol a megoldás?

Komoly lemaradásban vannak a magyar nyugdíjasok elég sok tekintetben, ráadásul az sem segít, hogy a társadalom egyre öregszik – írtuk ma reggeli cikkünkben. Arányaiban egyre nagyobb részt tesz ki a 65 feletti korosztály a lakosságból, így ebből az is következik, hogy nő az időskori eltartottsági ráta, vagy más néven függőségi ráta is. Ez egy olyan arányszám, amely megmutatja, hogy mennyi az aktív korú (15–64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) aránya. A nyugdíjasok emellett a betegségek, a megbecsülés hiánya, illetve az egészségügyi ellátórendszer problémái is igen súlyosan érintik.

Mivel ez a mutató a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, az öregedés aktuális állapotát jelzi. A ráta 2011-ben még 24,4 százalékot tett ki Magyarországon, 2022-re már 31,7 százalékra emelkedett.  A Pénzcentrum elemzését itt olvashatod el újra, ebben az időseket érintő súlyos gondokról számoltunk be:

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2022-ben, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjasnak szembe kell néznie

Már most jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lesznek.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a nyugdíjasokat érintő számos bajnak van-e, lehet-e megoldása, éppen ezért megkérdeztünk több szakértőt is, akik a nyugdíjrendszerről, az idősek megbecsültségének hiányáról és a szociális ellátórendszert érintő problémákról is beszéltek lapunknak.

Jó az emelés, de önmagában nem elég

Farkas András nyugdíjguru szerint jó irány, hogy a nyugdíjaknak januártól tíz százalék feletti emelkedést irányzott elő a kormány, csakhogy önmagában a nyugdíjemelés nem oldja meg a gondokat.

Ha megmarad az a terv, amely szerint januártól a nyugdíjakat 13 százalékkal növelik, akkor 300 ezer embernek egy kicsit könnyebb lesz – azonban még mindig marad 300 ezer nyugdíjas, aki 100 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap, és hát mind tudjuk, hogy az szinte semmire sem elég. Én azt gondolom, az állam sokat segíthetne azzal, ha a szociális hozzájárulás a nyugdíjakban adómentes lenne, így ugyanis nagyobb összeggel számolhatnánk akkor, ha már elmentünk nyugdíjba.

Farkas András elmondta, hogy az egészségügyi rendszerben jelenleg nem prioritás az idős emberek ellátása, amin változtatni kellene.

Sokat lehetne javítani az egészségügyi ellátórendszerben is azzal, ha egy idős ember bemegy, akkor nagyobb figyelmet kapjon: ha most bemegy egy ilyen intézménybe, akkor nem élvez prioritást, és akkor még finoman fogalmaztam. Számos intézkedéssel meg persze odafigyeléssel lehetne javítani a magyar nyugdíjasok helyzetén

- tette hozzá a nyugdíjguru.

Azonnal oktatás kell a szépkorúaknak is

Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek Országos Szövetség elnöke úgy fogalmazott: a legelső lépésnek annak kell lennie, hogy egy országos oktatási hálózat jöjjön létre, ahol a nyugdíjasok behozhatnak komoly lemaradásokat is – ha nem teszik, akkor az lesz a vége, hogy egyszerűen kizáródnak a társadalomból.

Én azt gondolom, hogy az egyik legelső lépésnek kell lennie egy olyan oktatási hálózat létrehozásának, ahol a nyugdíjasokat oktathassuk – például a digitális készségekre, mert ebben nagyon durván le vagyunk maradva, és egyre komolyabb hátrányok érik emiatt a magyarországi időseket. Nem csak arról van szó, hogy lemaradnak persze, de tudok olyan esetről, amikor valaki bankügyeket nem tudott személyesen intézni, hanem csak digitálisan lehetett, és egy veszekedésnek is fültanúja voltam egy vonaton, mikor egy idős ember nem tudta megvenni az automatából a jegyet. Nagyon fontos lenne, hogy a digitalizáció alapjait legalább megtanítsuk, lebontva a saját idegenkedésüket is ezzel a témával kapcsolatban – ha ez nem történik meg, akkor tovább izolálódnak, gyakorlatilag kiesnek a társadalomból, mely közismerten halad afelé, hogy amit lehet, online intézzünk el.

-  mondta a nyugdíjas szervezet elnöke. Hozzátette azt is, hogy a probléma ennél sokkal szerteágazóbb, valóban öregedik a társadalom, és a szociális rendszer is „elöregszik”: ha tömegével mennek nyugdíjba a most idősgondozással foglalkozó szociális munkások, akkor az idősek gondozása egyre inkább a családtagok feladata lesz.

Tombol az ageizmus

Súlyos probléma az is, hogy az idősek megbecsülése más országokhoz képest igen alacsonyan van Magyarországon. Ennek megoldásáról Jászberényi József egyetemi tanárt, a gerentoedukáció elismert szaktekintélyét kérdeztük: ő a Pénzcentrumnak úgy fogalmazott, hogy hazánknak minél hamarabb be kellene szállnia nemzetközi idősprojektekbe ahhoz, hogy Magyarország a nyugdíjasoknak is élhető legyen.

A WHO nemrég adta ki az idősbarát városok listáját, mely 1300-nál több várost tartalmaz - egyetlen magyar sincs köztük. Az számít idősbarát városnak, ahol elérhető és az idősek számára is megfizethető az egészségügyi ellátás, idősbarát a tömegközlekedés, és még számos feltétel van, hogy lehet ebbe a klubba bekerülni. Ha az ország megnézné, milyen nemzetközi projektekbe lehet beszállni ebben az ügyben, azonnal sokkal élhetőbb lenne a szépkorúaknak több magyar város is. Emelett szerintem kőbe kellene vésni a nyugdíjak azon "tulajdonságát", hogy inflációkövető legyen, ami érhetően a jelenlegi háborús inflációban nehéz feladat lenne, de szerintem ennek kell lennie a legelső lépésnek az idősek életének megkönnyítésében

- fogalmazott Jászberényi József.