Menekítik külföldre a pénzüket a magyar családok: friss MNB adatok igazolják, vajon mire készülnek?

Az év eleji állampapír-kamatkifizetések jelentős hatást gyakoroltak a megtakarítási piacra. Az első negyedévben mintegy 1700 milliárd forintnyi kamat és lejáró tőke került kifizetésre a lakossági állampapírokból, ami példa nélküli a hazai piacon. Az MNB friss adatai szerint ennek egy része külföldi megtakarítási formákban talált új helyet.

A jegybank statisztikái alapján a magyar háztartások jelenleg 6957 milliárd forintot tartanak külföldi számlákon vagy befektetési eszközökben, ami a teljes, 62 ezer milliárd forintnyi megtakarítás 11,3%-át teszi ki. Ez az összeg 3,5-szerese a 2019 végi állománynak, és közel 5000 milliárd forintos növekedést jelent öt év alatt. Fontos megjegyezni, hogy ebben az összegben a kriptopénzek és az arany értéke nem szerepel.

A külföldi megtakarítások 2020 után kezdtek jelentősen növekedni, amiben nagy szerepet játszott a Revolut-számlák elterjedése, az orosz-ukrán háború kirobbanását követő forintgyengülés, valamint a privátbanki ügyfelek külföldi befektetései is.

Az idei első negyedév különösen kiemelkedő volt: a nettó tranzakciók értéke 368 milliárd forintot tett ki, ami abszolút rekordnak számít, meghaladva még a 2022 végi turbulens időszak adatát is. Ennek több mint felét a befektetési alapok adták. A tavalyi év egészében 771 milliárd forint áramlott külföldi eszközökbe, vagyis az idei első negyedévben már a tavalyi volumen csaknem felét elértük.

A külföldi megtakarítások arányának növekedésében nemcsak a befektetői döntések, hanem a forint gyengülése miatti átértékelődések is szerepet játszottak. Jelenleg a tőzsdei részvények 28%-a, a befektetési alapok 17%-a, a bankbetétek 13%-a van külföldi eszközökben. Összességében a megtakarítások 12,5%-a külföldi, szemben a 2020 végi 7,3%-kal.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleménye szerint az idei évtől már 116 joghatósággal cserélnek bankszámla-információt. A 2023-as adóévre több mint 1,4 millió külföldön vezetett bankszámláról érkezett adat 91 országból, köztük jelentős számban Revolut-számlákról is. A NAV 2025-ben mintegy háromezer adózónál kezdett vizsgálatot, a 2024-es eljárások során 2,5 milliárd forint be nem vallott jövedelmet és 461 millió forint eltitkolt adót tártak fel.

Az állampapír-kamatkifizetések újrabefektetésére természetesen a belföldi devizás megtakarítások is lehetőséget kínálnak. A Portfolio januári felmérése szerint a válaszadók hasonló arányban (26-27%) tervezték kamataikat devizás pénzügyi eszközbe fektetni, mint állampapírba. A belföldi devizabetétek 2020-2022 közötti felfutása után ezek népszerűsége nem nőtt tovább az utóbbi években, 2025 első negyedévében viszont 122 milliárd forinttal emelkedett az állományuk a hazai hitelintézeteknél.

Jelenleg a háztartási bankbetétek mintegy 27%-a van külföldi betétben vagy belföldi devizabetétben, ami az utóbbi évekhez képest nem jelent emelkedést, de meglehetősen magas aránynak tekinthető. A kötvények és jelzáloglevelek esetében fokozatos emelkedés figyelhető meg.

A hosszú távú trendet tekintve nincs garancia arra, hogy a hazai megtakarítások külföldre áramlása vagy "euroizációja" megállna vagy lassulna a közeljövőben. Ez a jelenség a magyar gazdaság és a forint iránti belföldi bizalom próbakövévé válhat, különösen a piaci turbulencia időszakaiban.