Egyre több magyar családnak már a fűtés is nagy luxus: minden harmadik embert földhöz vágna egy váratlan kiadás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette éves kiadványát, a Háztartások életszínvonala című jelentést, amely minden ősszel bemutatja az előző év jövedelmi és életszínvonali helyzetét Magyarországon.

A felmérés rávilágít, hogy a magyarok hány százaléka nem engedheti meg magának bizonyos dolgokat, mint kiderült:

• 40%-uknak nem jut pénze egyhetes nyaralásra,
• 30%-uk nem tud váratlan kiadásokra fedezetet biztosítani,
• 23%-uk nem tudja lecserélni elhasználódott bútorait,
• 16%-uk nem találkozhat havonta barátaival vagy családjával étteremben,
• és minden hetedik ember anyagi okok miatt nem tudja fűteni lakását.

A KSH 26 ábrán szemlélteti a lakosság életkörülményeinek alakulását az elmúlt tíz évben, és a következőket állapítja meg: bár a bruttó és nettó átlagkereset minden évben nő, tavaly a reáljövedelem 3,6%-kal csökkent, ami azt jelenti, hogy az infláció miatt a bérnövekedés nem fedezi a megélhetési költségeket. A társadalmat öt csoportra osztva

a legszegényebb húsz százalék éves bruttó munkajövedelme átlagosan 995 ezer forint, míg a legtehetősebb ötödé 5,6 millió forint; az egyedülálló férfiak bruttó évi keresete 5,7 millió forint, míg a nőké 4,94 millió forint.

Azokban a háztartásokban, ahol legalább három gyermek van, a bruttó átlagkereset fejenként évente 2,3 millió forint, ami a legalacsonyabb az elemzett csoportok között. A diplomával rendelkező személyek évi bruttó keresete legalább 5 millió forint, míg az alapfokú végzettséggel rendelkezők alig 2 millió forintot keresnek. Budapesten a jövedelem 17%-a származik társadalmi forrásokból, míg Észak-Magyarországon ez az arány 28%.

• Az alsó ötöd szerint havi nettó 163 ezer forint elegendő egy átlagos megélhetéshez, míg a felső ötödnek ez 308 ezer forint.
• A legszegényebbek nettó 330 ezer forintból, míg a leggazdagabbak 642 ezer forintból élnek "nagyon jó" életet.
• 2015-ben egy háztartás átlagosan körülbelül bruttó 1 millió forintot költött évente, míg tavaly ez az összeg – az infláció miatt – már 1,9 millió forintra emelkedett.
• Az alsó ötöd jövedelmének 37%-át élelmiszerre költik, míg a felső ötödnek ez az arány 25%.

A jelentésből az is kiderül, hogy míg 2021-ben a lakosság 18,4%-a volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés veszélyének, tavaly ez az arány 20% fölé emelkedett. Régiónként változó a helyzet: Budapesten 12,7%, míg Észak-Magyarországon közel 30%.