Ezért nem éri meg összehasonlítani a lakás-takarékpénztárat az állampapírokkal

Július 1-jétől nemcsak 15%-os kamatadót, hanem 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) is fizetniük kell a magánszemélyeknek az újonnan lekötött bankbetétekre. Vonatkozik ez a lakás-takarékpénztári megtakarításokra (LTP) is?

Nem vonatkozik ránk ez az új szabályozás, sem a július elseje előtt, sem az azt követően indított lakás-takarékpénztári megtakarítások után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Ezek szerint ezúttal versenyelőnybe hozták az LTP-t?

A termék számára előnyt jelentett eddig is, hogy kamatadómentes volt. Ugyanazok a megtakarítási formák mentesülnek a szociális hozzájárulási adó alól, amelyek eddig sem viseltek ilyen adóterhet.

Ezzel szemben állami támogatás még mindig van a lakás-takarékpénztári szerződésekre, de csak a 2018 októbere előtt megkötöttekre.

Igen, a 2018 októbere előtt megkötött négyéves szerződések ugyan már lejártak, de például egy tízéves szerződés esetében akár 2028-ig igényelhető az állami támogatás. Az újonnan kötött lakás-takarékpénztári szerződésekre immár csaknem öt éve állami támogatás ugyan nem jár, a szerződéssel rendelkező családok mégis jól járnak, hiszen egyes termékeink olyan bónuszt kínálnak, mellyel akár az öt évvel ezelőtti állami támogatás mértékét is elérhetik.

A 30%-os befizetésarányos állami támogatást a pénztárak saját „zsebből” fizetett bónuszrendszere váltotta fel, ezek azonban jellemzően nem jelentenek a tőkére vetítve 6%-nál nagyobb éves hozamot. A legtöbb lekötött bankbetétnél erősebb, az állampapíroknál gyengébb ez az ajánlat. Ön is így látja?

Ez így egy túlságosan leegyszerűsített és megtévesztő összehasonlítás. Képzeljünk el egy szimfonikus zenekart, amely egy gyönyörű zeneművet ad elő.

A lakás-takarékpénztári termék megtakarítási és hitel oldala olyan, mint a zenekar különböző szekciója, amelyek tökéletes harmóniában működnek együtt.

A megtakarítási komponens a vonós részlegként működik, amely az alapot és a stabilitást biztosítja, míg a hitelrész a fúvós és a rézfúvós részleg, amely a szükséges támogatást és rugalmasságot adja hozzá. Akárcsak egy zenekarban, ahol minden hangszer egyedi hangzással járul hozzá a remekmű létrehozásához, a megtakarítási és a hitelszakasz együttesen alkotnak egy komplett, átfogó és stabil pénzügyi megoldást a családok számára. Ez az analógia a megtakarítási és hitel szakasz közötti együttműködést és szinergiát hangsúlyozza, kiemelve, hogy azok egymást kiegészítve működnek együtt, ezáltal segítve a családok otthonteremtését. Hangsúlyozza továbbá a termék kiszámíthatóságát és stabilitását, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy zenekar követi a gondosan hangszerelt előadást.

A megtakarítási szakasz önmagában nem összehasonlítható sem a lekötött bankbetétekkel, sem az állampapírral, de egy befektetési alappal sem, mivel eltérő célú és szabályozású termékekről beszélünk.

Nincs olyan megtakarítás a lakás-előtakarékosságon kívül, amely előre garantálná, hogy a megtakarítási időt követően a szerződéskötés időpontjában előre fixált, például 7 százalékos kamattal lehetne - hitelképesség esetén - hitelt felvenni még egy kétszámjegyű kamatkörnyezetben is. Amint elindítja valaki ezt az öngondoskodási formát, azonnal tudhatja, hogy 5, 8, 10 vagy éppen 16 év múlva mekkora kamattal juthat lakáshitelhez. Nyilvánvalóan az sem helyes megközelítés, ha valaki ezt a konstrukciót egy hitellel akarná összehasonlítani.

Egy lakás-takarékpénztári szerződéssel a megtakarítási és a hitellehetőséget egyszerre kapja meg az ügyfél, előre kiszámíthatóan és biztonságosan.

Fontos, hogy egy lakástakarék szerződést jellemzően nem az egyszeri több millió forintos megtakarítást keresők   indítanak, hanem a rendszeres, havi kisebb befizetések gyarapítását teszi lehetővé.

Megtakarítási oldalon elő lehet állítani szintetikusan, rendszeres befektetéssel is azt egy befektető számára, amit egy LTP kínál. A hiteloldalhoz már egy profikból álló treasury kell, igaz, a gyermeket vállalók számára a 0%-os babaváró hitel és a 3%-os CSOK-hitel bizonyos összegkorlátokig elérhető.

Ez megközelítés kérdése. Piaci alapon a lakáscélú öngondoskodást megvalósítók széles tömege számára nem létezik olyan termék a lakás-előtakarékosságon kívül, amely hiteloldalon évekkel – akár 16 évvel előre garantálná a fix hitelkamatot. Ma is vannak olyan szerencsés családok, akik 4% alatti kamattal vesznek fel lakáshitelt, hiszen pár évvel ezelőtt, még időben bebiztosították maguknak ezt a kamatszintet a lakás-előtakarékossági szerződés megkötésével.

Az elmúlt hónapokban újraindult az értékesítés a két megmaradt versenytárs, az OTP és az Erste bankok lakás-takarékpénztárainál is. Érzik emiatt a Fundamentánál jelentkező kereslet csökkenését?

Személy szerint hiszek a versenyben, annak jótékony hatásában, és Fundamentaként sem érezzük a hátrányát. A verseny azért jó, mert nélküle az ember elkényelmesedhet. Éveken keresztül nem volt mihez és kihez mérnünk magunkat, az egyeduralom hosszú távon tompíthatja az érzékszerveket. A többszereplős piac lehetőséget ad arra, hogy minden szereplő az ügyfelek igényeinek leginkább megfelelő termékekkel lépjen piacra, kiélezett érzékszervekkel figyelhetjük a piacot, s a folyamatos fejlesztésre, fejlődésre ösztönöz. Egy ilyen piaci versenynek a legnagyobb haszonélvezője és nyertese minden esetben az ügyfél, tehát leginkább a családoknak kedvez a verseny.

Gyökeres változtatásokra volt szükségük ennek hatására?

Ez csak azért túlzás, mert eddig is folyamatosan fejlődnünk, változnunk kellett, hiszen megújulásra késztettek a járvány, a háború és az energiaválság gazdasági hatásai is. Az elmúlt pár évben a hitelezés volt erősebben a fókuszban, most egyértelműen a megtakarítások töltik be ezt a szerepet. Bevezettünk ezért egy „Önerő bónusz” elnevezésű akciót: aki sem a megtakarítási időszak alatt, sem a végén nem szeretne hitelt felvenni, a választott termékkonstrukciótól függően akár kétszámjegyű önerő bónuszt kaphat a normál kamatbónuszon felül.

A 2008-as válság után anticiklikus szerepet töltöttek be, egyes években – az előző válság idején - 30% körül volt az új lakáshitelek kihelyezésében a piaci részesedésük. A hitelpiac mostani visszaesése idején is érzékelhető ez az anticiklikus jelleg?

A válasz igen, hiszen kisebb visszaesést látunk a lakáshitelkeresletben, mint amennyire a piaci átlag visszaesett, így fokozatosan nő a részesedésünk.

Az anticiklikusság annak köszönhető, hogy ügyfeleink jellemzően nem akkor veszik fel a hitelt, amikor a piacon jó a kamatszint, hanem amikor a szerződésük a megtakarítási szakasz végéhez ér, és amikor olyan élethelyzet következik be, amihez szüksége van a megtakarítás és a hitel felhasználására. Ilyen lehet nem csak a lakásvásárlás, de a felújítás és az energiahatékonysági beruházás is, ami a mostani energiaárak mellett igencsak fontos és aktuális kérdés minden család életében. Persze a klasszikus lakáskölcsönünk mellett, melyhez a megtakarítási idő végén juthatnak ügyfeleink az előre meghatározott kamatszinten, természetesen lehetőségük van a megtakarítási idő alatt is áthidaló kölcsön felvételére.  

A kereskedelmi bankokat a kormány megpróbálja minden korábbinál jobban az állampapírpiacra terelni. Növelhető még egyáltalán a lakás-takarékpénztárnál az állampapír-állomány annyira, hogy ettől a jövő évi extraprofitadójukat megfelezhessék? Erre a kereskedelmi bankoknak általában jó reményük van.

A lakás-takarékpénztáraknál a szabad likviditás befektetését törvény írja elő, meg van szabva, mekkora részt kell állampapírban tartanunk. Ennél fogva az állampapír-állományunk eleve nagyon jelentős, további növelésére adott keretek között van lehetőség. Ahogy növekszik a portfóliónk, úgy tudjuk növelni az állampapír-állományunkat, e növelés mértékének megfelelően pedig a mi esetünkben is csökkenthető az extraprofitadó-kötelezettség.

Az állami támogatás megszűnése után ingatlanközvetítésbe és napelem-rendszerek telepítésének a közvetítésébe is belefogtak a több lábon állás jegyében. Hogy állnak most ezek a tevékenységek a szabályozási szigorítások és a piaci visszaesés közepette?

A napelem-közvetítés egy dinamikusan felfutó és szépreményű üzletág volt egészen a tavaly októberi szigorításig, óriási ügyféligényekkel találkoztunk. Eközben az energiahatékonysági beruházások önmagukban is egy új piacot jelentenek a lakás-takarékpénztári termékek számára, legyen szó hőszigetelésről, ablakcseréről, fűtés-korszerűsítésről, hőszivattyú telepítéséről. A lakásállomány minősége, különösen a régi típusú vidéki családi házak felújítása mára drága „mulatság”, amire kiváló megoldás a lakás-előtakarékosság.

Ami az ingatlanközvetítést illeti, itt úgy ért minket egy felfutó ágban a válság, hogy innen még tovább is tudtunk növekedni, szemben a piac egészével.

Három év alatt nőttünk annyit, hogy ma már Magyarország 10 legnagyobb ingatlanközvetítő cége közé tartozunk.

2019-ben hirdettük meg az ökoszisztéma stratégiánkat, aminek az alapja, hogy új piaci szegmensekbe belépve az otthonteremtés egyre több területén tudjuk támogatni a családi lakástervek megvalósítását a legelső lépésétől, az öngondoskodás alapú megtakarítástól egészen az ingatlan adás-vételig. Személyi bankáraink komplex beszélgetést folytatnak minderről, és segítik a családok pénzügyi tervezését, az otthonteremtését.

Hogyan illeszkedik ebbe bele az állampapír-forgalmazás, amibe 2019-ben szintén belevágtak? Sikerül-e meglovagolniuk a néhány évvel ezelőtti MÁP+ hullám után a mostani PMÁP-hullámot is?

Jól teljesítünk ebben is, hiszen az állampapír egy kiegészítő, nem pedig egy versengő termék a lakás-takarékpénztári számlákhoz képest.

Míg a lakásszámla a pár tízezer és százezer forint közötti havi megtakarítások terepe, addig az állampapír az egyszeri nagyobb, akár milliós vagy tízmilliós összegeké.

Nagy előny, hogy Személyi Bankár értékesítési hálózatunk jellemzően olyan családokhoz képes eljutni, amelyeknek korábban egyáltalán nem volt állampapírja.

Elindítanak az említetteken túl más tevékenységeket is?

Vannak terveink, de ezekről most még korai lenne beszélni. Ahogy a piac egészén, úgy az egyes tevékenységek területén is fontos a verseny, igyekszünk a trendeket előre látva a saját erősségeinkre építeni, ilyen terveken dolgozunk már most is.

5,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el tavaly a társaság, ami 9% körüli tőkearányos megtérülést jelent. Osztalékot nem fizettek ki. A tavalyi számok mennyire tükrözik a cég hosszú távú eredménytermelő képességét?

Rendkívül büszke vagyok a tavalyi teljesítményünkre, mert abban az évben legalább három olyan nem várt hatás volt, ami nagymértékben negatívan érintette az eredményünket.

A több milliárdos nagyságrendű váratlan extraprofitadó, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) felé befizetett díj a Sberbank végelszámolása miatt, aminek tavaly a fele térült meg, valamint a működési költségek szempontjából fájdalmas inflációs hatás, valamint az energiaárak extrém emelkedése költségoldalon olyan mértékű növekedést jelentett együttesen, amivel nem lehetett előre tervezni. Mindezeket figyelembe véve az 5,6 milliárdos profitra méltán lehetünk büszkék. Magabiztosan és pozitívan nézek tehát a jövőbe az eredménytermelő képességünket tekintve is.

Címlapkép és fotók: Fundamenta