Ezeket a megtakarításokat bizony felfalhatja az infláció: rengeteg magyar hány fittyet a veszélyre

A Magyar Bankholding reprezentatív trendkutatásának célja, hogy felmérje a hazai lakosság körében a megtakarítani tudók arányát, a különböző megtakarítási, befektetési eszközök népszerűségének megoszlását, valamint a megtakarítási és befektetési eszközökkel kapcsolatos pénzügyi ismereteket és az egyes eszközökhöz – ezen belül kiemelten a befektetési alapokhoz – való viszonyulását.

A megkérdezettek harmada (34%) rendelkezik megtakarítással, és a válaszadók 15 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása. A kutatás szerint a válaszadók több mint fele tartja megtakarításait lekötés nélkül a folyószámlán (52%), harmaduk készpénzben (35%). A megkérdezettek 34 százaléka havi rendszerességgel, 41 százalékuk alkalmanként tesz félre, 20 százalékukra pedig mindkettő megtakarítási forma jellemző. A válaszadók 5 százaléka azt nyilatkozta, hogy jelenleg nem áll módjában félretenni. A válaszadók kétharmada (66%) egy szolgáltatónál tartja megtakarítását.

Örömmel tapasztaltuk, hogy a trendkutatás alapján a bankok és az alapkezelők iránt tovább növekedett a bizalom – a megkérdezettek 55 százaléka tartja megbízhatónak a bankokat a megtakarítások kezelése esetén, 27 százalékuk pedig alapkezelőre bízná a befektetéseit. Fontos visszajelzés ez nekünk, hiszen a Magyar Bankholding által irányított fúzió során három pénzintézet befektetési szolgáltatásait harmonizáljuk és egységes termékkínálatot alakítunk ki mintegy 255 ezer értékpapírral rendelkező ügyfelünk számára, akiknek közel 4000 milliárd forintos vagyonát kezeljük

– mondta Szabó Levente, a Magyar Bankholding Zrt. egyedi kiszolgálásért felelős vezérigazgató-helyettese. A megkérdezettek körében továbbra is az állampapír a legnépszerűbb befektetési forma (22%), azonban jelentősen növekedett azok aránya, akik megfontolnák, hogy aranyba vagy műkincsbe fektessenek (2021: 6%, 2022: 13%).  A befektetésekkel kapcsolatban a két legfontosabb szempont, hogy a képzett tőke biztonságban legyen (a kérdőívet kitöltők 85%-a nyilatkozott így), valamint, hogy biztosított legyen a likviditás is (52%). A válaszadók 28 százaléka számára pedig az is fontos, hogy kisebb összeget is be lehessen fektetni.

A befektetések kiválasztása során a válaszadók szinte minden esetben figyelembe veszik a várható kockázatot, és egyenlő arányban oszlik meg a kockázatvállalók és a kockázatokat kerülő befektetők száma. Érdekes összefüggés rajzolódik ki a fiatalabb és az idősebb befektetők között: míg a 18-39 éves, fiatalabb korosztály nagyobb eséllyel vállal kockázatot (53% az arány), addig az 50 év fölött korosztály már kerüli a kockázatos befektetéseket. A hozamra vonatkozó elvárásokat alapvetően a pénzromlás személyes percepciója (33%) és a hivatalosan közzétett inflációs adatok (28%), valamint a korábbi tapasztalatok (29%) alakítják. A megkérdezettek 37 százaléka banki tanácsadóktól, 30 százaléka pedig egyéb pénzügyi tanácsadóktól kér útmutatást befektetési kérdésekben, de jelentős azok száma is, akik nem kérnek tanácsot, inkább egyedül döntenek (30%).

Közel egyenlő mértékben oszlik meg azok aránya, akiknek volt már rossz tapasztalatuk (33%), és akiknek még nem volt rossz tapasztalatuk a befektetéseik során (34%), azoknak pedig jelentősen csökkent az aránya, akiknek eddig nem volt befektetésük (2021: 51%, 2022: 33%). Abban az esetben, ha befektetése rosszul teljesítene, a válaszadók több mint fele maximum néhány hetet várna, és utána áthelyezné az összeget egy másik eszközbe. Ez az arány még magasabb azok körében, akik maximum 1 millió forint megtakarítással rendelkeznek (66%).

Egyre tájékozottabbak a befektetők

Jelentősen csökkent azok száma, akik ritkábban, mint havonta, vagy soha nem tájékozódnak befektetésekkel kapcsolatban – a tavalyi 62 százalékhoz képest idén csak a válaszadók 41 százaléka válaszolta ezt arra a kérdésre, hogy milyen gyakran tájékozódik befektetésekről, pénzügyekről. Azok száma is nőtt, akik legalább hetente informálódnak ebben a témában, arányuk 16 százalékról 28 százalékra emelkedett.

Informálódási célra túlnyomó többségben az internetet használják (79%), a második legnépszerűbb forrás a banki tanácsadó, akiknek népszerűsége 9 százalékponttal emelkedett 2021-hez képest. Az emberek több mint egyharmada (35%) naprakésznek vallja magát a befektetésekkel kapcsolatban, és ez az arány növekedett az előző év 27 százalékához képest. Jelentősen csökkent azok száma, akiknek saját bevallásuk szerint hiányosak az ismereteik és nem is tesznek azért, hogy bővebben tájékozódjanak – a tavalyi 13 százalék helyett idén a megkérdezettek csak 7 százaléka válaszolta ezt.