Egyre többen teszik a pénzüket ezekbe a befektetésekbe: mutatjuk, kinek éri meg igazán

Egy kutatás szerint az ESG-befektetések értéke 2025 végére elérheti 53 billió dolláros értéket, amely duplája a 2018-as 23 billió dollárnak. A környezeti, társadalmi és felelős vállalatirányítási szempontokat szem előtt tartó befektetések jelentősége egyre nő: habár egy évtizede is jelen voltak a pénzpiacokon az elmúlt pár évben váltak igazán népszerűvé.

Változó befektetői elvárások hajtják az ESG-t

A világgazdaság számos kihívással néz szembe, mint a klímaváltozás, a lineáris gazdaságról a körkörös gazdaságra való átállás, a növekvő egyenlőtlenség és sok más, amelyek közvetve befolyásolják a gazdasági szereplők teljesítményét. Ezért a befektetők, szabályozók, fogyasztók egyre inkább elvárják a vállalatoktól, hogy ne csak a pénzügyi eredményeiket tegyék közzé, de a hosszútávú környezeti és társadalmi hatásokat is felmérjék, és ennek megfelelően biztosítsák a megfelelő vállalatirányítási feltételeket.

A változó befektetői elvárásokból adódóan egyre több tőke áramlik olyan vállalatokba, amelyek a fenntarthatósági szempontok és a hármas ESG – Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (vállalatirányítási) – megközelítés alapján jól teljesítenek. Bár az ESG 10 éve még a befektetések becslésének keretrendszereként szolgált, a nagyobb tőzsdei vállalatoktól átvették a kisebb társaságok is, és előbb-utóbb minden szereplő beépíti majd a működésébe.

A Diófa Alapkezelő szakemberei szerint a befektetők egyre inkább látják az ilyen befektetési lehetőségek esetén, a társadalmi haszon mellett, a pénzügyi megtérülést és fenntartható profittermelési lehetőséget is, így várhatóan továbbra is kiemelt érdeklődés övezi majd az ESG-alapokat.

Mi ez pontosan, és hogy működik?

Az ESG befektetés olyan vállalatokba vagy ezen vállalatokból épített indexeket követő alapokba történő befektetést jelent, amelyek szem előtt tartják a fenntartható működést, illetve valamilyen társadalmi érték megóvására vállalkoznak, és mindezt a befektetők számára transzparens módon teszik. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő, nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomon követése három alapterületen.

A környezeti mutatók a klímaváltozásra, természeti erőforrások felhasználásra vonatkozóan nyújtanak információt, a társadalmi pillér többek között a munkaügyi normákat, termékbiztonságot foglalja magában, a vállalatirányítás kérdésköre pedig olyan szempontokat tartalmaz, mint az adóügyek átláthatósága, vagy a vezetőségi fizetések mértéke.

Természetesen nem minden tényező esetében egyformán érintettek a vállalatok, például a bankok esetében az üvegházhatású gázok kibocsátása nem annyira lényegesek, mint egy energiaipari cég esetében.

Az ESG termékeket természetesen nem csak a társadalmi felelősségvállalás szellemében választják a befektetők. A tudatos befektetések hozam és kockázat szempontjából is képesek felvenni a versenyt a hagyományos eszközcsoportokkal, sőt, esetenként még jobban is teljesítenek.

A legtöbb részvényalap a koronavírus miatti eladási hullámban jelentős esést könyvelhetett el az első negyedévben, de a fenntartható befektetéseket tartó ESG-alapok ezt az időszakot kisebb bukókkal is át tudták vészelni: a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat ötvöző amerikai ESG-alapok és ESG ETF-ek közel 60 százaléka kevesebbet vesztett piaci értékéből az első negyedévben, mint az S&P 500.

A Diófa Alapkezelő Zrt. arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy a konstrukció legfőképpen azoknak éri meg legjobban, akik a magyar, európai, vagy észak-amerikai részvénypiacokon közép-, illetve hosszú távon szeretnének befektetni a magasabb hozamlehetőség reményében, szem előtt tartva az ESG-kritériumoknak való megfelelésre törekvést. Az optimális befektetési időtáv minimum 3-5 év, így a rövidebb távon gondolkodóknak nem ideális.

Minősített alapok

Igazodva többek között az uniós szabályozási környezethez és reagálva a megnövekedett befektetői igényekre a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) módosította a befektetési alapok kategorizálási szabályzatát, kiegészítve azt a fenntarthatósággal kapcsolatos információkkal.

Az alapok ESG minősítésének bevezetésével a befektetők információt kaphatnak arról, hogy az adott alap a befektetései tekintetében milyen mértékben követi a felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási („environmental, social, governance”) szempontokat.

A minősítés során az alábbi megjelöléseket lehet alkalmazni:

• "ESG-minősített" – az alapkezelő rendelkezik olyan megfelelő és transzparens belső eljárásokkal, amelyekkel a portfólió elemeit ESG szempontok alapján szűrni, besorolni tudja, valamint az ESG szempontból nem elfogadható eszközökbe való befektetéseket kizárja.
• "ESG-Plusz" – az előbbi feltételeken túlmenően felülsúlyozásra kerülnek a pozitív ESG minősítéssel rendelkező eszközök
• "ESG-Impact" – olyan tematikus, fenntartható gazdaságra, környezetvédelemre stb. fókuszáló, az "ESG-minősített" vagy az "ESG-Plusz" kategóriák feltételeit is teljesítő befektetési alap, amely olyan szektorokba fektet, amelyek elsődlegesen a fenntarthatósággal kapcsolatosan tevékenykednek.

Az adott alap vonatkozásában valamely ESG megjelölés használatának feltétele, hogy

• 2020 végéig a portfólió legalább 70 százaléka,
• 2021 végéig a portfólió legalább 80 százaléka,
• 2022 végéig a portfólió legalább 90 százaléka ESG szempontból minősített legyen.

A BAMOSZ nyilvántartást vezet az ESG minősítést végző, a piac által elfogadott értékelő cégekről, továbbá a honlapján közzéteszi a tagjai által kezelt befektetési alapok fontosabb adatait, amelyek között 2021. január 1. napjától kezdődően szerepelni fog az alap ESG szempontok szerinti kategóriája is, így az ilyen termékek iránt érdeklődők a BAMOSZ honlapján könnyen megtalálják majd ezeket az alapokat.