Bajban a magyar adósok: ezen múlhat, hogy 2021-ben tudják-e fizetni a tartozásaikat

A GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Intrum, Magyarország vezető követeléskezelő vállalata közzétette a negyedéves jelentését a lakosság pénzügyi helyzetéről. Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) számos mutatót foglal össze egyetlen számban, amely így indikálja a magyar háztartások pénzügyi helyzetének alakulását. 

Az elmúlt közel egy évben az index értékét a koronavírus-járvány és annak kezelésére hozott intézkedések határozták meg. Nem volt ez másképp a tavalyi év utolsó hónapjaiban sem: a tavalyi harmadik negyedév elején még a háztartások fizetőképességének erősödése volt megfigyelhető, azonban, ahogy világossá vált, hogy a járvány második hulláma az elsőnél is súlyosabb lesz, ismét romlani kezdtek az IFI értékét adó mutatók (különösen a háztartások jövedelmei). Ez a tendencia folytatódott a következő, negyedik negyedévben is, és erősödött azután, hogy november elején ismét országos kijárási tilalmat kellett bevezetni. 

2020 negyedik negyedévében az index értéke 36,1 volt, amely jelentősen elmarad az előző év azonos időszakának 50,1-es értékétől. 2020-ban az index éves átlaga 39 volt, szemben az egy évvel korábbi, 53,2-es értékkel, ami az egyik legmagasabb éves érték volt az elmúlt 10 évben, a visszavetített adatok alapján.

"Az év első felében a fizetőképesség romlása elsősorban a bérek csökkenésére és a munkanélküliségre volt visszavezethető" - mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. "A válság során a kevésbé tőkeerős vállalkozások a csőd elkerülése érdekében elbocsátásokat hajtottak végre, részmunkaidős foglalkoztatásra tértek át, vagy csökkentették a béreket. Ezt különösen a válság által igazán érintett ágazatokban, mint a turizmus-vendéglátásban és a szórakoztatóiparban dolgozók érezték leginkább.

Deszpot Károly elmondása szerint a járvány és a lezárások második hulláma nem okozott akkora gazdasági visszaesést, mint az első. Ez megmutatkozott a foglalkoztatási adatokban és a jövedelmekben is. Azonban, ahogy a 2020-as adatok is rámutattak, a gazdasági növekedés velejárója az infláció, amely szintén negatívan hathat a háztartások fizetőképességére, ha a jövedelmeik emelkedése elmarad a fogyasztói árak növekedésétől.

"Az Intrum index és a magyar fogyasztóiár-index között ellentétes lineáris kapcsolat tapasztalható, vagyis ahogy nő az infláció, úgy értéktelenedik el a lakosság jövedelme és csökken a fizetőképessége. Az infláció a nyári hónapokban, a gazdasás újranyitásakor volt a legmagasabb, majd az őszi is téli hónapokban mérséklődőtt, de európai viszonylatban, elsősorban a forint gyengülése miatt így is kiemelkedően magas a magyar infláció" - mondta.

Az Intrum fizetőképességi indexének értéke általában előrejelzi a magyar GDP alakulását. Ez alapján, tavaly a nemzeti össztermék negyedéves értékei megfeleltek a várakozásoknak, a recessziót követően már a "W"-alakú kilábalás szakaszában vagyunk. A tavalyi év végi GDP-adat még visszaesést mutat majd, de a koronavírus elleni védőoltások lehetővé teszik a korlátozások feloldását, emiatt 2021 második negyedévétől már jelentős gazdasági növekedésre számíthatunk Hozzátenném azonban, hogy a moratórium vége sok bizonytalanságot rejthet még magában, ami a GDP-re és a munkanélküliségre is kihathat. 

"Az újrainduló növekedés miatt 2021-ben tovább gyorsulhat a fogyasztói árak emelkedése" - mondta Deszpot Károly. "Általánosságban a gazdasági felívelés hatására a háztartások vagyona is nő, azonban az infláció és a moratórium vége érzékenyen érintheti a lakosság egyes csoportjait, akiknek a jövedelmei a válság után is alacsonyak maradnak. Kritikus kérdés tehát, hogy a döntéshozók tesznek-e lépéseket az infláció enyhítésére, vagy a rászoruló emberek és a kevésbé tőkeerős cégek további megsegítésére."