Brutális válságra készülnek az erdélyi magyarok: ebből nehéz lesz talpra állni

Az április elején végzett felmérésnek csütörtökön hozták nyilvánosságra az Erdélystat.ro honlapon a gazdasági és szociális helyzetre vonatkozó eredményeit. Ezek szerint az erdélyi magyarok körében csaknem konszenzus van abban, hogy a járvány gazdasági hatásai legalább annyira negatívak lesznek, mint a 2008-as pénzügyi válságéi voltak, a válaszadók többsége ennél is negatívabb forgatókönyvet vizionál. Kétharmad körüli azok aránya, akik szerint a saját pénzügyi helyzetük jelentősen romlani fog. A válaszadók csupán egynegyede vélte úgy, hogy a járvány nem fogja befolyásolni érezhető mértékben a családi költségvetést.

A válaszadók 42 százaléka valószínűsítette, hogy lehetnek olyan alapkiadásai, amelyeket nem tud majd fedezni, ha a járvány két-három hónapot is elhúzódik. A legtöbben a közműszámlák fizetésének nehézségét jelölték meg, de a válaszadók majdnem egynegyede attól is tart, hogy ennivalóra sem lesz elegendő pénze.

A felmérés készítésekor a februárban még aktívaknak csupán a 63 százaléka válaszolta, hogy dolgozik, de közülük is minden harmadik jelezte, hogy tart a munkahelye elvesztésétől, ha a korlátozások még két-három hónapig érvényben maradnak. A februárban még aktív réteg nyolc százaléka válaszolta, hogy máris munkanélküli lett, 22 százaléka kényszerszabadságra, öt százaléka fizetés nélküli szabadságra került. További nyolc százalék jelezte, hogy a munkaadója már kilátásba helyezte a kényszerszabadságot vagy az elbocsátást.

A munkahelyüket biztonságban tudók alapvetően szellemi foglalkoztatottak, akik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy), az alapszolgáltatási szektorban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék), illetve az információs és kommunikációs ágazatban dolgoznak. A mezőgazdaságban tevékenykedők az alacsonyabb gazdasági kockázatú csoportba tartoznak. A saját szükségletre termelők vannak jobb helyzetben, az alkalmazottként dolgozók egy számottevő részét szintén fenyegeti a munkanélküliség vagy a kényszerszabadság veszélye.

A járványügyi korlátozások azoknak is megváltoztatták a munkaviszonyait, akik aktívak maradtak. Tizenhat százalékuknak jelentősen, húsz százalékuknak valamelyest csökkent a munkaideje. A munkaidő növekedéséről nyolc százalék számolt be. Az aktív válaszadók egyötöde kizárólag otthonról végzi munkáját, további nyolc százalék részben otthon, részben a munkahelyén dolgozik. Mintegy hetven százalék jár be továbbra is dolgozni, többségük esetében a munkahelyen védőintézkedéseket foganatosítottak.

A kutatást az Erdélystat.ro statisztikai honlapot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég végezte április 1. és 10. között 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18-80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők. A felmérésnek az egészségügyi részét egy héttel ezelőtt ismertették, az oktatással kapcsolatos rész ismertetését a következő napokra ígérik.