Ennyi zsebpénzt kapnak a magyar gyerekek: megvan az is, mire költik

A pénzügyekre való nevelés kardinálisa kérdése a gyerekkornak és leginkább a szülők felelőssége. Óvatosnak kell azonban lenni, hiszen ha túl korán, túl erősen jelenik meg a gyermek életében a pénz és azzal való bármiféle bánásmód, az a későbbiekben a felcseperedő gyermek életében rengeteg negatív hatással járhat. Ennek azonban az ellentettje is igaz, ugyanis ha elmarad a fiatal kori pozitív mintákon alapuló, pénzügyi nevelés, akkor a felnőtté váló gyermek nem fogja tudni, miként is kellene lavíroznia az anyagiak sűrűjében. 

Mindezt tudomásul véve kijelenthető, hogy a magyar lakosság kétharmada a szülők felelősségének tartja az edukációt, és tisztában vannak a pénzügyi nevelés korai elkezdésének jelentőségével is - derült ki a CIB Bank által, a közelmúltban végzett felmérésből. 

A kutatás rámutatott arra is, hogy a szülők leginkább az vezérli a gyermekek pénzügyi nevelésében, hogy azok megtanulják a pénz értékét, továbbá a beosztást és a megtakarítás fogalmát. A 10-14 éves gyereket nevelő szülők 86 százaléka jellemzően heti rendszerességgel ad zsebpénzt, átlagosan heti 1 100 forintot.

Az összeget egyértelműen a napi apróbb kiadások fedezésére szánják a szülők: 52 százalékuk az iskolai büfében való vásárlásra, 48 százalékuk szórakozásra, mozira, míg 43 százalékuk a hobbihoz és sportoláshoz szükséges kisebb dolgok megvásárlására ad egy bizonyos összeget. 

A felmérés szerint a zsebpénz a korábbi generációknál is elfogadott gazdálkodási elem volt: ha nem is rendszeresen, de sok mai felnőtt kapott hasonló pénzügyi támogatást gyerekként a szüleitől. A felhasználásra ugyanakkor akkoriban inkább az volt jellemző, hogy a gyermek spórolt valamire. Ehhez a kor gyerekeinek szóló megtakarítási formáit használta, például a Takarékbélyeget, illetve alkalmi munkákból igyekezett a zsebpénzen kívüli pluszbevételekre szert tenni.