10 °C Budapest

Szomorú: brutális különbségek a szegények és a gazdagok között

2016. december 23. 15:34 3 perc

A magyar háztartások több mint 70 százaléka nem rendelkezik akkora megtakarítással, ami fedezné éves fogyasztását, 60 százalékuk pedig hat hónapig sem tudná kihúzni - derült ki egy a héeten megjelent MNB-s tanulmányból. A legjobban kereső 20 százalék átlagosan 10 millió forintnyi pénzügyi vagyonnal bír, és a pénzügyi eszközök 80 százaléka a háztartások mintegy 15 százalékának kezében van.

Felmérést készített az OECD és az EKB a háztartások fogyasztási, jövedelemi és vagyoni helyzetéről HFCS néven. A mikroszintű statisztika elkészítésében az eurózóna országai kötelezően vettek részt, második hullámához pedig Magyarország és Lengyelország önkéntesen csatlakozott. Több mint 6200 háztartást vontak be a felmérésbe nálunk. A témáról a ma közzétett Hitelintézeti Szemlébe az MNB szakértői készítettek elemzést, most ennek eredményeiből szemezgetünk.

Nem meglepő, hogy a magyar háztartások nettó, vagyis adóssággal csökkentett vagyona alacsony az eurózóna tagállamaihoz képest. Az átlag 50 ezer euró alatt van, miközben Ausztriában például meghaladja a 250 ezer eurót. A nettó vagyoni egyenlőtlenség azonban egyáltalán nem kirívó, a Gini-index alapján a kevésbé egyenlőtlen eloszlást mutató országok közé tartozunk. A legegyenlőtlenebb elosztást Ausztria mutatta, Szlovákiában viszont nincsenek olyan nagy különbségek.

A viszonylag mérsékelt egyenlőtlenség azonban kifejezetten annak köszönhető, hogy még a rosszabbul kereső háztartások döntő többsége is rendelkezik nálunk lakóingatlannal. Unalomig ismert, hogy magas nálunk a lakástulajdon aránya, de megér egy pillantást az alábbi ábra, miszerint a felmérésben résztvevő országok közül Szlovákia után nálunk a legmagasabb (közel 85 százalék) a lakástulajdonos háztartások aránya. Ausztriában és Németországban ehhez képest 50 százalék alatti az arány.

Míg a teljes vagyon alapján tehát nem olyan nagy az egyenlőtlenség, a pénzügyi eszközök alapján már nagyobb:

a megtakarítások 80 százaléka a háztartások mintegy 15 százalékának kezében van.

Magyarországon a legrosszabbul kereső 20 százalék esetében a háztartási eszközök több mint 80 százalékát képviseli a lakóház. A leggazdagabb 20 százaléknál viszont kevesebb mint 45 százalék az arány, miközben náluk a vagyon közel 20 százalékát az üzleti részesedések képviselik.

Szomorú tény, hogy míg bankszámlával csaknem minden háztartás rendelkezik és a bankbetétek is viszonylag elterjedtek, befektetéssel (kötvény, befektetési alap, részvény és egyéb) csak a háztartások ötöde bír. A nettó vagyon alapján leggazdagabb 20 százaléknak - akiknek közülük van befektetése - 8,0 millió forintra rúg a medián befektetése, és emellett még 1,5 millió forintnyi betéttel vagy nyugdíjszámlával is rendelkeznek.

JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A magyar háztartások több mint 70 százaléka nem rendelkezik akkora megtakarítással, ami fedezné éves fogyasztását, 60 százalékuk pedig hat hónapig sem tudná kihúzni.

A legjobban kereső 20 százalék esetében is csak 50 százalék azok aránya, akik legalább egyévnyi fogyasztásuknak megfelelő pénzügyi eszközzel rendelkeznek, esetükben ez átlagosan 10 millió forintot jelent.

A leggyakoribb megtakarítási célnak a váratlan kiadásokra való tartalékolás számít Magyarországon, ezt a vásárlás és utazás, illetve az idős korra való tartalékolás követi. Pénzügyi befektetés céljából vagy vállalkozás beindítására nem sokan takarékoskodnak.

A magyar háztartások 32 százalékának volt 2014-ben bármilyen adóssága,

ebből 20,1 százaléknak volt lakáshitele, 27 százaléknak pedig nem jelzálogfedezetű adóssága. A korábban elkészített eurózónás felmérésben viszont rendre 44 százalék, 19 százalék, illetve 29 százalék ez a három arány. A legtöbb hitelfelvevő háztartást Hollandiában és Cipruson, a legtöbb nem lakáscélú hitelfelvevőt pedig Cipruson és Írországban találjuk.

A legtöbb hitelt a legszegényebbek és a leggazdagabb veszik fel. Míg előbbiek inkább a fogyasztást finanszírozzák adósságból, utóbbiak főleg a lakásvásárlást. Kiugróan magas nálunk a legvagyonosabb 1 százalék hiteleinek az aránya.

NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Bankmonitor  |  2026. november 18. 12:29
A III. negyedévben 2008 óta először több hitelt vettünk fel, mint amennyit megtakarítottunk. A magya...
Holdblog  |  2026. november 17. 09:38
Jensen Huang távozása ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen árfolyamhatása lehet egy vezériga...
iO Charts  |  2026. november 17. 09:01
Folytassuk a devizaárfolyam kalkulátor funkcióit bemutató cikksorozatot. A Devizakalkulátor I. rész:...
Kasza Elliott-tal  |  2026. november 17. 06:00
November elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, itt a gyors értékelésem....
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 19. csütörtök
Erzsébet
47. hét
November 19.
Nemzetközi férfinap
November 19.
A WC napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. november 19. 11:27