Ebbe öntik most a pénzüket a magyar családok: te már így teszel félre?

Miközben a hazai lakosság nettó pénzügyi vagyona folyamatosan növekedett az elmúlt öt évben, a lakosság megtakarítási képessége, a megtakarítók aránya érezhetően csökkent a gazdasági válságot követő időszakban. Arányuk a 2006-os 27 százalékról a 2014-es évben 15 százalékra csúszott vissza, ami a gyakorlatban azt is jelentette, hogy egy szűkebb réteg növelni tudta megtakarításait, miközben a többség - ha egyáltalán képes volt - egyre kevesebbet tudott félretenni. Ez a kedvezőtlen trend fordult meg 2015-ben, a megtakarítók aránya ismét emelkedni kezdett, és elérte a 18 százalékos szintet.

- mondta Schauermann Péter, a GfK pénzügykutatási szakembere. Az MNB adatai szerint az összes háztartás által kezelt pénzügyi vagyon folyamatosan emelkedik, így a megtakarítók arányának emelkedése a háztartások leszakadásának megállását jelzi. Viszont továbbra is érezhető eltérés mutatkozik a megtakarítási képességben a lakóhely típus szerint.

A változások nem csak a megtakarítási képesség terén jelentkeznek, hanem a megtakarítási célok is eltérő képet mutattak 2015-ben.

• Bár a váratlan eseményekre való felkészülés továbbra is a legfontosabb megtakarítási cél a magyar lakosság körében, ennek jelentősége folyamatosan csökken.
  

• A nyugdíjas évekre, valamint a gyerekek jövőjére való felkészülés fej-fej mellett versenyeznek a második helyért.
  

• Trendszerűen emelkednek a lakásfelújítással és lakásvásárlással kapcsolatos megtakarítási célok.
  

• Az autóvásárlás céljából megtakarítók aránya - ha minimálisan is, de - szintén növekedett.
  

• Egyre kevesebben takarékoskodnak konkrét cél nélkül, ami a tudatosság növekedésére is utalhat.

A növekvő megtakarítási és fogyasztási lehetőségekre utal, hogy a lakosság körében kevesebben érzik szükségét, hogy felkészüljenek váratlan
eseményekre. Viszont egyre többen gondolkodnak lakásfelújításban valamint lakásvásárlásban akár befektetési céllal - ami a GfK festék- és építőanyag-piaci adatainak fellendülése és a lakástakarékpénztári termékek használata is jelez.

2014-ben a lakosság csupán 5 százaléka rendelkezett lakástakarék pénztári szerződéssel, ezzel szemben 2015-ben már 13 százalék, 2016 első félévében pedig a használók aránya elérte a 15 százalékot. Bár az LTP-k terjedése lassulni látszik 2016 első félévében, a lakástakarék pénztári termékek iránti érdeklődés további növekedésére lehet számítani a következő években. Ennek oka, hogy a piacon kevés a biztonságos és magasabb hozamot nyújtó konstrukció. A felhasználók számának növekedése mellett valószínű, hogy a már szerződött ügyfelek növelni fogják befizetéseiket.