A PIN-kód titkai: erre senki sem gondol, amikor bepötyögi a számokat

A PIN-kódok mára a mindennapok részévé váltak, a telefonunkhoz, bankkártyánkhoz is ezt használjuk belépéskor. Sokan nem is gondolnák, hogy a technológia feltalálása 50 évre tekint vissza, pedig a PIN-kódot már a 60-as években kitalálta egy glasgow-i mérnök, James Goodfellow. Hetekig dolgozott egy munkán, aminek a célja azt volt, hogy egy kódolt kártyát állítson elő, amivel pénzkiadó automatából lehet készpénzhez jutni. Ugyan a bankok használták először ezt az azonosítási módszert, azonban később más területen is elterjedt, például a mobiltelefonok SIM-kártyájának azonosításakor.

Ugyan Goodfellow nem kapott plusz pénzt a szabadalomért, mert az a cégé volt, amelyiknek dolgozott, azonban a neve világszerte ismert lett.

- nyilatkozta a feltaláló az évforduló alkalmával a Daily Mail-nek. A kezdetek azonban nem voltak túl könnyűek: már 1964-től dolgozott a rendszeren, aminek kétezer automatán keresztül kellett 1 millió ügyfelet kiszolgálnia. A gépeknek ráadásul a nap minden órájában az ügyfelek rendelkezésére kellett állnia.

Először a biometrikus azonosításon gondolkodtak, vagyis ujjlenyomat alapján azonosították volna az ügyfelet, de ez több szempontból is problémásnak bizonyult. Az ihlet nem is munka közben jött meg, hanem épp szórakozni volt. Ekkor jött rá, hogy a megoldás végül a PIN (Personal Identification Number, személyes azonosítószám) lehet. Ezt a bank bocsátja ki, és az ügyfél azonosítására szolgál. A számsort csak be kell ütni az automatán és meg is kapjuk a kért összeget a banktól, vagyis majdnem ugyanúgy működött a rendszer, ahogyan ma is.