Megszólal a szakértő: ide tedd a pénzed, ha nagyot akarsz kaszálni

A jegybank kamatpolitikája egyértelműen betett a bankbetéteknek. Mit gondolsz erről a folyamatról, hogyan hatott a változás a lakossági ügyfelekre?

Az átlag magyar ezt a folyamatot csalódásként élte meg; a 6-9 százalékos betéti kamatok mellett a többség számára kényelmes megoldás volt valamilyen betéti terméket választani. Aztán párhuzamosan a jegybanki kamatcsökkentéssel az ügyfélkör fokozatosan átesett az ismert pszichológiai fázisokon. Elsőként jött a tagadási fázis, amikor még nehezen értették meg az ügyfelek azt a természetes folyamatot, hogy a fokozatos, de nagymértékű jegybanki kamatcsökkentést előbb utóbb a betéti hozamok is követni fogják. Aztán jött egy megértési-elfogadási fázis, amikor nem történt ugyan nagyon nagy változás, egyszerűen elfogadták az ügyfelek, hogy a betétek kb. ide árazódtak be. Aztán tavaly év végén elindult az útkeresés, amikor az ügyfelek elkezdtek nyitni a különböző befektetések felé.

Ha megnézzük az útkeresés fázisát, akkor jellemzően milyen termékek felé nyitottak az ügyfelek?

Az MKB szerencsés helyzetben volt, mivel komoly kötvénykibocsátók is vagyunk. Fix és változó kamatozású kötvényeink, illetve a zárt végű alapok elég jól érthető lehetőségek voltak és még ma is azok ahhoz, hogy reális alternatívái legyenek a bankbetéteknek. Közben pedig előretört az állampapír is: az alacsony kockázat és a magasabb hozam elindított egy elég erős állampapír-vásárlási folyamatot. Emellett párhuzamosan volt egy edukációs fázis: ahogy az ügyfélkör megszokta az alacsony, de biztonságos hozamkörnyezetet, úgy indult el az érdeklődés a magasabb hozammal kecsegtető, de nagyobb kockázattal bíró megoldások irányába is, illetve már 2014-ben előtérbe kerültek a nyílt végű alapok, mivel az alkalmazott befektetési politikáink kiváló eredményeket hoztak.

A statisztikáktól függetlenül továbbra is kettősség jellemzi jelenleg a megtakarítási piacot: ahogy te is említetted, az alacsony betéti kamatkörnyezetben kifelé tekinget a betétekből a lakosság, másrészt a brókerbotrányok miatt sokan tartanak a némileg bonyolultabb megtakarítási termékektől. Mindezt figyelembe véve mennyire nyitott a lakosság a bankbetéteken túli világra?

Ez a kettősség szerintem a tudatosságot mozdította leginkább előre. Az ügyfelek egyrészt sokkal inkább megnézik, hogy az adott pénzügyi partner mennyire megbízható, illetve a reálisan elérhető hozamokat is jobban érzékelik. Ez a kettősség egyébként a nagyobb piaci szereplőknek tett igazán jót, hiszen náluk jellemzően a stabilitás is adott, és a szakértői háttér, valamint a széles termékpaletta is rendelkezésre áll.

Felmérések szerint ugyanakkor az is jellemző, hogy az emberek befektetési döntéseit továbbra is a félelem vagy a mohóság vezérli. A félelem nyilván a betéteknek kedvez, a mohóság viszont... A brókerbotrányokban érintett vállalkozások például egytől egyig extrahozam-ígérettel csábították az ügyfeleket. Mégis mi az a hozamszint, ami ma reálisan elvárható egy befektetési terméktől?

A várható hozam a vállalt kockázat és a befektetési időtáv függvénye. Ha csak rövid távon és kis kockázatvállalással szeretnénk befektetni, akkor a várható hozam is kicsi lesz. Rövid távon a lakossági állampapírhozam jelenleg irányadó. E fölött picivel vannak ma már racionálisan elérhető hozamok, de ehhez már kisebb-nagyobb mértékben kockázatot kell vállalni, például a befektetési időtávot hosszabb, 3-5 éves időszakban kell meghatározni és a kockázatosabb befektetések nagyobb mértékben kell hogy szerepeljenek a portfolióban. Az ilyen stratégiák megvalósítására kiválóan alkalmasak a befektetési alapok, azok közül is a vegyes alapok, melyek aktív befektetési stratégiával képesek többlethozam termelésre, persze az ajánlott befektetési időtávon vizsgálva a teljesítményt. Kedvező időszaki eredményt mutat fel például az MKB egyik vegyes alapja, ahol az 1 éves visszatekintő hozam 5,65%. Ha pedig nem feltétlenül ragaszkodunk a pénzintézeti termékekhez, akkor nagyon pozitív hírek érkeznek az ingatlanpiacról is - itt előfordulnak már 8-10 százalékos hozamszintek is. Ez utóbbi egyébként az ingatlanalapok szempontjából is nagyon ígéretesen hangzik, az MKB ingatlanalapja is kiválóan teljesít.

Azt tapasztaljuk, sok magyar család azért képtelen megtakarítani, mert gyakorlatilag hónapról hónapra élnek. Mégis mit lehet tenni ilyen helyzetben? De őszintén, havi 5 ezer forint mégis mire elég?

Azért ha hinni lehet a statisztikáknak, ugyan van társadalmi leszakadás, de összességében a magyar családok nettó felhalmozó pozícióban vannak. Szerintem havi 5000 forintot is érdemes félretenni, csak figyelni kell arra, hogy ne ússzon el, ne olvadjon be - tehát mindenképp elkülönítve kezeljük. A kisösszegű, de rendszeres megtakarításoknál én jellemzően a támogatott konstrukciókat szoktam javasolni. Ilyen például a nyugdíjbiztosítás, az egészségpénztár vagy akár a lakástakarék is - ezeknél akár már havi 5 ezer forintos befizetés is hamar értelmezhető megtakarítást jelent. Fontos eleme a pénzügyi tudatosságnak a célzott előtakarékoskodás.

Ha már a különböző államilag támogatott konstrukcióknál tartunk, mit gondolsz, milyen egyéb állami intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy tovább növekedjen a megtakarítási hajlandóság?

Ha végiggondoljuk, a legfőbb társadalmi célokra - lakáscélra, egészségmegőrzésre, nyugdíj-előtakarékosságra - már létezik államilag támogatott konstrukció. Most ráadásul a CSOK-kal a lakástámogatás is új lendületet kapott, tehát nagy űrt nem érzékelek a rendszerben. Talán a babakötvény az, ami egy picit elhalt az utóbbi időszakban, pedig a gyermekek jövőjére történő előtakarékoskodás fontos cél véleményem szerint.

Mit gondolsz, mi lesz 2016 slágerterméke?

Szerintem a lakossági állampapírok, mint például a kamatozó kincstárjegy meghatározó megoldás marad a piacon. Ezek nagyon jó, stabil lehetőségek azoknak, akik nem akarnak sokat bajlódni a megtakarításukkal, viszont a sima betéti kamatoknál valamivel többet szeretnének elérni. Ami eggyel érdekesebb történet, hogy az elemzők szerint a részvénypiacok az idei évhez hasonlóan bizonytalanok maradhatnak, így nagymértékű részvénypiaci kockázatot csak a hosszú távú szemlélettel rendelkező befektetők vállaljanak fel. A hazai kötvénypiac viszont jövőre is jelentős reálhozamot fog tudni biztosítani, ennek köszönhetően kötvényalapok vagy a kötvény túlsúlyos vegyes alapok teljesítménye kedvező lehet. Aki kifejezetten kedveli a kockázatot, és képes rövidtávon esetlegesen átmeneti veszteséget tolerálni, annak érdemes most a nyersanyagpiacon körülnézni, mivel az árfolyamok 15 éves mélyponton vannak.

Mi a véleményed az egyedi megtakarítási formákról (például festmény, bor, nemesfém, stb.), beleférnek ezek egy jól összeválogatott portfólióba?

Annak a szűk rétegnek, amelyik már felépített pénzügyi termékekből egy komolyabb portfoliót, mint érdekesség beleférhet. Egy kisbefektetőnek viszont szerintem nem éri meg ilyenben gondolkodni. Egyrészt nagyon érteni kell hozzá, másrészt likviditási szempontból sem a legjobb választás. Annyiféle pénzügyi instrumentum van, amely a jelenlegi hozamkörnyezetben jóval biztonságosabb és nem utolsó sorban könnyedén készpénzre váltható befektetést jelent.

Mindezt figyelembe véve, milyen portfóliót állítanál össze egy átlagos lakossági fogyasztónak?

Én egy olyan portfoliót javasolnék, amelyben célzott megtakarításként szerepel az összes olyan megtakarítási termék, amire ma van állami támogatás, adóelőny. A rendszeres, de nem célzott megtakarítások tekintetében pedig szétnéznék a nyílt végű befektetési alapoknál: azok között szemezgetnék, amelyeknek a portfolió összetételt, a vállalt kockázatokat is figyelembe véve stabilan megbízható a teljesítménye. Természetesen az állampapírt sem hagynám ki a portfolióból. Bankbetéttel viszont nem nagyon foglalkoznék, abban maximum annyi pénzt hagynék, amennyi a napi likviditáshoz kell.