Lakáskasza: ennyit tud félretenni egy átlag magyar család

A 4,1 millió magyarországi háztartásból 3 millió a fiatalokból vagy középkorúakból álló háztartások száma. Ez utóbbiból jelenleg mintegy félmillió rendelkezik lakástervekkel és konkrétan tervezi legalább egy lakásszámla nyitását - derül ki a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. legújabb kutatásából. A pénzügyeit, különösen lakáscélú pénzügyeit előre tervező fiatal és középkorú lakosság gondolkodásában tehát markánsan jelen van az öngondoskodás.

Az 1000 fős reprezentatív mintán végzett kutatás szerint a teljes lakosság körében ugyancsak nőtt a lakáscélú megtakarítási hajlandóság, 2014-ben ugyanis már a megkérdezettek 42 százaléka volt nyitott a lakás-előtakarékossági konstrukció igénybevételére, míg 2013-ban ez az arány még 34 százalék volt a teljes lakosság körében.

Az adatok arról is tanúskodnak, hogy mindinkább erősödik a lakosság bizalma a lakástakarékok iránt, amelyek a gazdasági válság, majd az elhúzódó gazdasági nehézségek ellenére is stabil megtakarítási pontot, egyben biztonságos hitelfelvételi lehetőséget jelentenek a lakosság számára. Nem véletlen, hogy a lakás-előtakarékosság bekerült a köztudatba, a megkérdezettek 84 százaléka válaszolt úgy, hogy ismeri a konstrukciót.

A lakástakarék termék népszerű, jóllehet a lakosság-arányos piaci penetráció (azaz piaci lefedettség) - amely 12 százalék körül alakul (mivel a négy lakástakarék mintegy 1,2 millió szerződést kezel) - még alacsonyabb, mint a nyugati országokban, vagy akár Csehországban. E mellett azonban fontos mérőszám a háztartásokra vetített piaci lefedettség is. Az idei kutatásból kiderül, hogy mintegy 4,1 millió magyar háztartásból 740 ezer rendelkezik lakás-előtakarékossági szerződéssel, így a piaci lefedettség e tekintetben 18 százalékos. Vagyis átlagosan 1,6 lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek a háztartások, ami annak köszönhető, hogy sok esetben két vagy három családtagra is nyitottak lakásszámlát.

Átlag 11 700 forint lakástakarékra

Apránként, de növekszik a lakosság megtakarítási képessége. A múlt évhez képest 48 százalékról 56 százalékra emelkedett azok aránya, akiknek meglévő megtakarításaikon felül módjukban áll további összegeket félretenni lakáscéljaik megvalósítására. A lakástervekkel rendelkező háztartások havonta, átlagosan 9 900 forintot képesek félretenni lakáscélra jelenlegi megtakarításaikon felül. Azon háztartások, amelyek nyitottak a lakás-előtakarékosságra, ennél is magasabb összeget, havonta mintegy 11 700 forintot tudnának félretenni. A növekvő megtakarítási képesség és a félretehető összeg együttesen a lakosság lassan javuló pénzügyi helyzetét tükrözik.

Pénzügyi attitűd

A lakosság pénzügyi attitűdjének felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 47 százaléka a megfontolt előre tervezők csoportjába tartozik, több évre előre tervez, akár kis összeget is félretesz.

26 százalék öngondoskodó, óvatos, de nem előre tervező, ez a típus nem bízik az állam gondoskodásában, nem akarja túllépni a kereteit, kockázatosnak tarja a hiteleket, de nem is gondolkodik hosszú távú megtakarításokban.

6 százalék kalkuláló, kockázatvállaló, megfontolt, a hitelekre leginkább nyitott, e mellett nyomon követi, hol segít az állam, s akár nagyobb kockázatot is vállal az előrejutásért, több évre előre tervez. 21 százalék bizonytalan, bevallásuk szerint nincs lehetőségük öngondoskodásra. A lakosság pénzügyi attitűdje összességében rávilágít, hogy a többség tudatosan gondolkodik pénzügyei felől, igyekszik megtakarításokat képezni, ami javítja a családok anyagi stabilitását.