Fejlemények a bankkártyacsatában: a kereskedők is megszólaltak

A háttérben már régóta folynak az egyeztetések

A sajtóeseményen az eddig még nyilvánosan nem megjelent, de a Portfolio.hu által már korábban ismertetett érvek hangzottak el, ugyanis ahogyan azt az MNB képviselője, Varga Lóránt elmondta, már ötödik alkalommal ültek le a felek, hogy a bankközi jutalékok szabályozásának javaslatáról egyeztessenek.

Fontos változás volt azonban, hogy ezúttal a kereskedőket képviselő OKSZ (Országos Kereskedelmi Szövetség) főtitkára, Vámos György is kifejthette véleményét a témában, viszont a szabályozással megbízott NGM nem vett részt a kerekasztal beszélgetésen.

Az MNB a "katalizátor" szerepet vállalja fel

A szabályozási javaslat az MNB tavalyi, a "Jelentés a fizetési rendszerről 2012" tanulmánya alapján készült. A három lépcsős javaslat első lépése a betéti kártyákra vonatkozó interchange díj nemzetközi díjakban való maximálása. A második lépés a POS terminálok megvásárlásának ösztönzése lehetne uniós források bevonásával. Ez korábban azért hiúsult meg, mert az adminisztrációs költségek az EU-s források lehívása esetében a tényleges támogatás kétszeresét is kitehetik, azonban Varga Lóránt szerint ezen még lehet jelentősen csökkenteni. Harmadik lépésben pedig a kártyaelfogadás és fizetés kötelezővé tétele bizonyos összeghatár felett (ezzel a módszerrel már több európai országban is élnek). Varga Lóránt szerint az lenne a célszerű, ha a három lépésre időben egymáshoz közel kerülne sor, akár már idén.

A szabályozással az elsődleges cél az, hogy a készpénzes és egyéb papír alapú fizetéseket egyre inkább az elektronikus csatornákra tereljék át, ennek kulcsfontosságú területe a kártyahasználat ösztönzése. Ezért az MNB a katalizátor szerepet vállalta fel ebben a kérdésben - mondta el Varga Lóránt.

Hogyan vélekedik az OKSZ?

Vámos György, az OKSZ főtitkára kifejtette, hogy szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy a kereskedők számára egy ezer forintos fizetésnél a készpénz elfogadása lényegesen olcsóbb, mint a kártyaelfogadás. Szerinte akár 8-10-szeres költsége is lehet a kártyaelfogadásnak a készpénzzel szemben, vagyis a kereskedelmi cégek nem érdekeltek a kártyás fizetések növelésében. Ugyanis a nagykereskedők körülbelül 1 százalékos, vagy ez alatti kereskedői jutalékot fizetnek az elfogadóknak, addig a kiskereskedők akár 4-5 százalékot is kénytelenek kigazdálkodni, ha kártyát is el akarnak fogadni.

A kereskedelmi díjak csökkentésére alkalmas eszköz lehet a bankközi jutalékot drasztikus csökkentése. Vámos azt is felvetette, hogy a szabályozók esetleg ne csak a bankközi jutalékot, hanem direkt módon a kereskedői jutalékot szabályozzák (természetesen a csökkentés irányába). A bankoknak a kieső bevételeket célszerű lehet a készpénzfelvételi díjak emelésével kompenzálni ahelyett, hogy például az éves kártyadíjakat csökkentenék - tette hozzá Vámos György.