Ez lehet a végső döfés a magánnyugdíj-pénztári tagoknak

Selmeczi Gabriella, miniszterelnöki nyugdíjügyi megbízott már 2010. november végi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a jövőben a kormány tervei szerint nyugdíjadónak nevezik majd a jelenlegi nyugdíjjárulékokat. Akkor kérdésre válaszolva cáfolta, hogy ezt az Alkotmánybíróság (Ab) esetleges későbbi elmarasztaló ítélete miatt változtatnák meg. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is azt nyilatkozta egy évvel ezelőtt, hogy a munkavállalók nyugdíjjogosultsága nem kapcsolódik a jelenleg 24 százalékos foglalkoztatói tb-járulékhoz. A kormány értelmezése szerint a beszedett 24 százalék kizárólag az aktuális nyugdíjkiadások fedezetére szolgál, nem a biztosított saját nyugdíjának kiszámítására.

Mint arról a Pénzcentrum.hu is beszámolt, ez év augusztus közepén felröppent a hír, hogy elkészült a határozattervezet az Alkotmánybíróságnál a magánnyugdíj-pénztári visszalépés ügyében. Az origo által megszellőztetett tervezet szerint az Ab megsemmisítette volna a törvénynek azt a pontját, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól. A kiszivárgott információk szerint a határozattervezet alkotmányellenesnek nyilvánította volna a törvény azon pontját is, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. Lényegtelen kérdés ugyanis, hogy minek hívják a közterhet, miután a nyugdíjkasszába folyik be, nyugdíj-jogosultságot is keletkeztet - állt a hírek szerinta tervezetben.

Az Alkotmánybíróság augusztus 29-én és 30-án is tárgyalt a határozattervezetről, de nem hozott döntést. Sereg András szóvivő akkor úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy azért nem határozott az Alkotmánybíróság, mert " új szakmai szempontok merültek fel az ügyben". A kérdés azóta nem szerepelt a taláros testület napirendjén.

Úgy tűnik, hogy a kormány olyan szabályozást kíván keresztülvinni a parlamenten, amely egyértelműen kizárja az állami nyugdíjellátásból a magánnyugdíj-pénztári tagokat - összegezte a benyújtott törvénymódosítási javaslat lényegét a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő. Az indítvány szerint 2012-től a jelenleg a munkáltatók által fizetendő, összességében 27 százalékos társadalombiztosítási (tb) járulék helyett ugyanekkora mértékű szociális hozzájárulási adót kellene fizetni. Látszólag úgy tűnik, mintha ez csak a közteher szimpla átnevezése lenne, erről azonban sokkal többről van szó.

Végleg elveszik az ellátáshoz való jog

A Rogán Antal fideszes frakcióvezető-helyettes nevével fémjelzett indítvány szerint alapvető változás lenne ugyanis, hogy jelenleg a 27 százalékos tb-járulékból a 24 százaléknyi nyugdíj-hozzájárulás a nyugdíjbiztosítási alapba folyik be, így vitatható, hogy keletkeztet- e ellátásra jogosultságot. A törvénymódosítás azonban kimondaná, hogy "a szociális hozzájárulási adó megfizetése az államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást, illetve a munkanélküli ellátást), vagy az államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja".

Ezzel a kormány végérvényesen megteremtené a jogalapot arra, hogy a magánnyugdíj-pénztárakban maradt mintegy 100 ezer tagot ténylegesen kizárja az állami nyugdíjellátásból, és az utolsó fogódzót, a lehetséges kedvező alkotmánybírósági határozatot is elvágja. 

A módosítás szerint a kifizető által foglalkoztatottak esetében a munkabér lesz a 27 százalékos adó alapja. Közkereseti társaságban, betéti társaságban, korlátolt felelősségű társaságban, közös vállalatban, egyesülésben, európai gazdasági egyesülésben, szabadalmi ügyvivői irodában, közjegyzői irodában, végrehajtói irodában, egyéni cégben közreműködők esetén, valamint az egyéni vállalkozóknak saját maguk után a minimálbér 112,5 százaléka után kellene megfizetni a 27 százalékos adót.

A javaslat szerint az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint oszlik majd meg a társadalombiztosítás egyes alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalapok költségvetése között.

Még tovább növekednek a közterhek - határ a csillagos ég

A Rogán-féle módosító indítvány összességében még tovább növeli a járulékfizetési terhet. A kormány az eddig közöltek szerint a jövő évre havi bruttó 92 ezer forintos minimálbért és 108 ezer forintos garantált bér alkalmazását írná elő. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásához a végzendő tevékenységhez szakirányú képesítést kell felmutatni, esetükben szinte minden esetben a garantált bérminimum után kell leróni a járulékokat. (A szintén a parlament előtt lévő új Munka törvénykönyve szerint a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért állapítson meg.)

Az Országgyűlés elé benyújtott eredeti törvénymódosítási csomagban még az szerepel, hogy az egészégbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a minimálbér 150 százaléka után kellene megfizetni, a nyugdíj-hozzájárulás, illetve egyéni nyugdíjjárulék esetén továbbra is maradna a minimálbér utáni fizetési kötelezettség.

A havi 108 ezer forintos garantált bérből kiindulva az eredeti törvényjavaslat szerint a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást 108 ezer forint után, a 3 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot pedig a másfélszerese, 162 ezer forint után kellett volna megfizetni. Ez esetben összességében 30 780 forint lenne a közteher. Ha viszont a teljes 27 százalékos szociális hozzájárulási adót a 108 ezer forint 112,5 százaléka után kell leróni, akkor az havonta 32 805 forint kiadást jelent.