Öledbe hulló gazdagság vagy lidércálom?

Mit kell tudni a hedge fundokról?

A hedge fund tulajdonképpen egy speciális befektetési forma, úgynevezett fedezeti (mások szerint inkább spekulatív) alap. Eleinte leginkább a vastagabb pénztárcájú magánbefektetőknek szánták ezeket az alapokat, később az intézményi befektetők is csatlakoztak a hedge fundokba fektetők köréhez, manapság pedig már a kisbefektetők szélesebb köre számára is elérhetővé váltak a különböző alapok.

Általánosságban elterjedt vélemény, hogy a hedge fundok jóval magasabb volatilitással (azaz kockázattal) rendelkeznek a hagyományos befektetési formákhoz képest. Ez azonban nem mindegyik fajtára igaz, jellegükből fakadóan a különböző stratégiák más és más mértékű kockázattal járhatnak.

Nem mindegyik ugyanolyan

Hiába találkozhatunk egy elnevezéssel a hedge fundokkal kapcsolatosan, ma már számos különböző, s esetenként egymástól számos vonatkozásban igen eltérő kereskedési stratégiát alkalmaznak az alapok.

A legáltalánosabb kategorizálási lehetőség az Argenta tanulmányok Hedge Fund körképe szerint 4 típust rejt magában, megkülönböztethetőek az egyetlen, a több stratégiát követő alapok, illetve az ezekbe fektető alapok.

Ezen túlmenően, akárcsak a "hagyományosnak" tekinthető befektetési alapok esetében, a portfolió menedzselése szerint is meg lehet különböztetni aktív, illetve passzív kereskedési stratégiát alkalmazó hedge fundokat.

A tanulmány alapján egy még részletesebb bontás szerint a relatív értéken alapuló (passzív kereskedési) stratégiát folytató hedge fundok rendelkeznek a legalacsonyabb piaci kitettséggel. Ilyenek például a konvertibilis arbitrázs, a kötvényarbitrázs, valamint a részvény alapú piac-semleges stratégiák, ezek valamilyen árazási anomália kihasználására törekednek.

Közepes mértékű kitettséget képviselnek az úgynevezett eseményorientált stratégiák, amelyek lehetnek aktívak és passzívak egyaránt. Ilyen hedge fundok például a fúzióra épülő arbitrázs, illetve a nyomott árfolyamú, vagy magas hozamú értékpapírokkal való kereskedés stratégiáját követő alapok.

Végül pedig a legmagasabb piaci kitettséggel rendelkező hedge fundok opportunista (aktív) stratégiát folytatnak. Ebbe a kategóriába tartoznak a részvény fedezeti (long, vagy short), a globális makro, a menedzselt futures, valamint a feltörekvő piacokba fektető stratégiákat követő alapok.

És mégis mennyit hozhat ez a konyhára?

A Hedge Fund Association (HFA) adatai szerint a hedge fundok iparága már elérte az 1,1 ezer milliárd dollárt, és várhatóan tovább folytatja növekedését. A világon működő mintegy 9000 (HFA-becslés) különböző hedge fund teljesítményének összehasonlítása igencsak nehézkes, ebben bizonyos indexek lehetnek segítségünkre.

Bizonyos esetekben azoknak is igaza lehet, akik a vészharangot kongatják, ugyanis több példa akadt már hedge fundok hirtelen, "tragikus" összeomlására. Az egyik elhíresült ilyen esemény a Nobel-díjasok által alapított Long Term Capital Management (LTCM) 4,6 milliárd dolláros bukása mellett a közeljövőben okozott kisebb zavart a piacokon az Amaranth Advisors 6 milliárd dolláros bukása, amely a határidős földgázpiacokon történt felelőtlen kockázatvállalásra vezethető vissza.

Ennek ellenére mégis beszámolhatunk több sikertörténetről is, így például Soros György a hedge fundok révén szerezte meg legendás méretű vagyonát.