Magyar munkásokat keresnek: 900 ezres fizetés, azonnal kezdhetsz

A szakképzett munkaerő hiánya egyre nagyobb gondot jelent a magyar gazdaság minden ágazata számára, különösen nehéz helyzetben van az építőipar. Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke július elején a Portfolio-nak arról beszélt, az építőipari szakmák többsége még mindig hiányszakma, és egyre kevesebb a tanuló, míg a pályaelhagyók aránya folyamatosan növekszik.

Hogy mennyi szakmunkás tűnt el a magyar piacról, nehéz megbecsülni. Idén tavasszal a Magyar Nemzeti Bank szakértői a makroadatok elemzése mellett részletes interjúkat készítettek az ingatlanipar szereplőivel, és összességében arra jutottak, hogy  30-40 ezer szakképzett munkás hiányzik.

Csábító a fizetés, más az életszínvonal

- mondta a Pénzcentrumnak idén tavasszal Koji László, Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

Csakhogy a bérek az emelés után is jócskán elmaradnak attól, amit külföldön fizetnek a magyar szakmunkásoknak.

 - mondta a Pénzcentrumnak Tamás, akinek nevét kérésére megváltoztattuk. A 26 éves, Zala megyéből származó Tamás március óta dolgozik Németországban. Eredeti szakmája szerint burkoló, és sikerült is az építőiparban elhelyezkednie, igaz, végül betonfúrással és vágással foglalkozik.

- mondta. Hogy miért döntött úgy, hogy külföldön kezd új életet?

- jegyezte meg. Ő egy ismerősén keresztül talált munkát, minimális német nyelvtudással. Szállást a munkáltató nem biztosít, de a barátjával együtt bérelnek egy kis házat. Naponta 8 órát dolgozik, pénteken viszont 2-kor véget ér a munkaidő. Amikor arról kérdezem, mit szólt a családja ahhoz, hogy külföldre költözik, azt válaszolta, részben örültek neki.

- mondta. Azonban a visszatérést nem tervezi, épp ellenkezőleg. Úgy fogalmazott, Németországban képzeli a jövőt, legalábbis egyelőre.

Nem csak a pénz számít

András, akinek nevét kérésére szintén megváltoztattuk a cikkben, 2013-ban költözött külföldre. Először Svájcban próbált szerencsét, ott fejezte be a burkoló tanfolyamot is. A szállás viszont messze volt a munkahelyétől, és azt mondta, általános, hogy Svájcban ingázni kell az aktuális építkezés és a lakás közt. Neki viszont elege lett ebből, ezért végül úgy döntött, Németországban próbál szerencsét, ott tette le a mestervizsgát.

- mondta. Minimális nyelvtudással ment Svájcba, ott egész jól megtanulta a nyelvet és mára nincs is ezzel problémája. Jelenleg egy német családi vállalkozásnak dolgozik, szereti a munkáját és a munkahelyét is. De ez már a sokadik munkahelye. Miután megszületett az elhatározás, hogy Németországba megy, az interneten keresgélt, egy albán céghez vették fel, biztosítottak neki szállást is. Ugródeszkának ez jó volt. Próbálkozott saját vállalkozással is, ám az nem jött össze. Aztán megtalálta a mostani céget.

- mondta. Persze nem ment egyszerűen. A munka után feketén vállalt burkolást, sokszor este 9-kor még bőven dolgozott.

- mesélte.

Azt mondta, nála korántsem csak a pénz számított, amikor úgy döntött, külföldre megy. A magyar mentalitás zavarja, ahogy ő fogalmazott, "hogy az emberek irigykednek egymásra, és mások hátán szeretnének felkapaszkodni". Az ő családját is megviselte, hogy András külföldre költözik, de az utóbbi időben a szülei gyakran járnak hozzájuk, ő a családjával pedig évente 1-2 alkalommal látogat Magyarországra.

- magyarázta, milyen kint az élet. Arról is beszélt, hogy kint az egészségügy is más, mint Magyarországon.

 - hozott fel még egy érvet a maradás mellett. Nem tervezik, hogy visszatérnek, András jól érzi magát a jelenlegi munkahelyén, és nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyszer újra saját vállalkozást alapítson.