Cafetéria: itt a kompromisszumos megoldás

Lépten-nyomon hangoztatja a kormány, hogy egyszerűsíteni kívánja az adórendszert, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a személyi jövedelemadózásból teljesen kivezesse a szuperbruttósítást. Ezzel a törekvéssel nem összeegyeztethető, ha a béren kívüli juttatásoknál viszont továbbra is fennmaradna az adóalap-kiegészítés - véli Angyal József okleveles adószakértő.

A béren kívüli juttatások esetén nem azok tényleges értéke után kell megfizetni a közterhet, hanem az 1,19-szeres szorzóval megnövelt adóalap után. Vagyis az adóalap 119 százaléka után kell leróniuk a munkáltatóknak 16 százalék személyi jövedelemadót (szja), valamint 10 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho). Ez azt jelenti, hogy jelenleg összesen 30,94 százalékos a béren kívüli juttatások adóterhelése, vagyis 100 forint juttatás 131 forintba kerül a munkáltatóknak.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október közepén jelentette be, hogy a 367 milliárd forintos újabb megszorító csomag részeként jövőre 10-ről 27 százalékra emelkedik a béren kívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke. Jelenleg csak akkor kell a kedvezményezett körbe tartozó cafetéria-elemek után magasabb eho-t fizetni, ha a béren kívüli juttatás összértéke egy munkavállaló esetében meghaladja az évi 500 ezer forintot, akkor is csak az 500 ezer forint fölötti részre.

A munkáltatóknak még így is kevesebbe kerülne a béren kívüli juttatás, mintha ugyanazt a pénzt bérként adnák oda a dolgozóiknak, 100 forint munkajövedelem ugyanis 196 forintjukba kerül. Ennek ellenére a visszajelzések azt mutatják, hogy 51 százalékos közteher mellett a vállalkozások nem adnának cafetériát a dolgozóiknak.

KATTINTS! Viszlát, étkezési jegy, nem adnak jövőre a munkáltatók

Jó esetben annak értékét beépítenék a munkabérekbe, így viszont kevesebbet kapnának meg belőle a munkavállalók. Kevesen lennének azok a cégek, amelyek "felbruttósítanák" a juttatás összegét, hogy a dolgozójuk végső soron nettó bérként ugyanakkora összeghez jusson, mint amennyit béren kívüli juttatásként kapott korábban. Nagy a veszélye ugyanakkor annak, hogy a megnövekedett teher miatt egyszerűen megszüntetnék a munkáltatók a cafetériát.

Az origo tegnap délután úgy értesült, hogy kikerülhet a második kiigazító csomagból a béren kívüli juttatásokat terhelő eho emelésére vonatkozó javaslat. A lap úgy tudja, hogy a kormány azért gondolhatja meg magát, mert politikai szakértők felhívták Orbán Viktor figyelmét, az intézkedés munkaadók és munkavállalók tömegeit hangolhatja a kormány ellen.

A munkáltatóknak és a szakszervezeteknek akkor is érdemes lenne felvetniük az 1,19-szeres adóalap-kiegészítés eltörlését, ha tényleg nem kívánja megemelni a kormány a béren kívüli juttatásokat terhelő eho-t. Így ugyanis a jelenlegi adórendszeren belül lehetne valódi adócsökkentést elérni. Ha ugyanis nem a juttatások értékének 119 százaléka, hanem csak a 100 százaléka után kellene megfizetni a 16 százalékos szja-t és a 10 százalékos ehot, akkor a mostani 31 százalékról 26 százalékra csökkenne az adóterhelés.