Kész, vége: nem jár majd "ingyen" orvosi ellátás

A gazdasági fejlődés miatt a kapitalista és a szocialista országokban is azt hitték a döntéshozók, hogy megvalósulhat az emberiség nagy álma és minden egyes állampolgár kaphat majd nyugdíjat és ingyen juthat orvosi ellátáshoz. Azóta viszont egyértelműen kiderült, az állam hosszabb távon képtelen gondoskodni saját polgárairól, az egészségügyi- és a nyugdíjrendszer működtetéséhez szükséges egyre nagyobb összegeket nem képes kitermelni a gazdaság. A jóléti rendszereket szinte valamennyi országban felül kell vizsgálni. Magyarországon is - jelentette ki Kincses Gyula egészségpolitológus a tanácskozáson.

De miért van ez így? Az egyik ok, hogy egyre kevesebb gyermek születik. Magyarország népessége a várakozások szerint 2050-re 8 millióra apad. Ez önmagában még nem lenne baj. Sokkal nagyobb gond, hogy a fizetést nem kapó rétegek (nyugdíjasok) létszáma megnő, így egyre kevesebb dolgozó embernek kell egyre többeket eltartania. Mivel a születéskor várható élettartam egyre nő, a nyugdíjkorhatár pedig csak lassan emelkedik, a munkaerőpiacon jelen lévőknek hosszú időn át kell a kiskorúak vagy az idősek ellátásához szükséges forrásokat megtermelniük.

Ilyen helyzetben nem nagyon van más út, minthogy az állam csökkentse a nyugdíjakra és az egészségügyi szolgáltatásokra szánt kiadásait, a magánszemélyek pedig akkor, amikor dolgoznak, pénzt takarítsanak meg egészségügyi problémáik kezelésére és nyugdíjas éveik jövedelmének biztosítására- állítja Kincses Gyula.

A folyamat - mint az néhány jogszabályi változásból látható - már elkezdődött Magyarországon- hívta fel a figyelmet Sinkó Eszter a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának elnöke. Hogy csak néhány példát említsünk: a munkáltatói társadalombiztosítási hozzájárulás szociális hozzájárulási adóvá alakult, így aki után ezt fizetik automatikusan nem jogosult ellátásra. Változott a személyi jövedelemadóról szóló törvény is, amely szerint a munkáltatók adómentesen köthetnek betegségbiztosítást dolgozóik számára. Ez a lépés egyesek szerint megteremti a magán egészségügyi rendszer alapjait az országban. Végül pedig az új alkotmányban sincs már az benne, hogy Magyarországon társadalombiztosítási alapú, szolidáris egészségügyi finanszírozás működjék.

De vajon mi módon teremthetjük meg saját magunk számára például az egészségügyi ellátáshoz szükséges forrásokat? Ezt ma még nem lehet tudni. Valószínűleg az egyénnek is takarékoskodnia kell, de a családon és a munkahelyen keresztül a kisebb közösségek segítségére is számítani lehet majd- véli Kincses Gyula egészségpolitológus. Ugyancsak elengedhetetlen lesz az egészségbiztosítási, nyugdíjpénztári, nyugdíj-előtakarékossági szolgáltatások igénybe vételére is. Az állam ugyanis csak akkor lép majd be a rendszerbe, ha az egyén lehetősége már elfogytak.

Így az állam, mondjuk a SZÉP kártyán keresztül segíti majd a megelőzést, a tervezhető egészségügyi kiadásokat (gyógyszerek, szűrővizsgálatok stb.) az adókedvezményekkel támogatott egészségpénztárak finanszírozzák és csak a váratlan betegségek kezelése lesz az új egészségbiztosítás feladata.