3 °C Budapest

Így keresnek 5-10 milliót pluszmunka nélkül magyarok tízezrei

Pénzcentrum
2012. október 23. 08:07

Magyarország úgy vezette be az egykulcsos adórendszert, hogy az alacsony jövedelműek terhei jelentősen nőttek az adójóváírás eltörlése, valamint a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási járulék emelése miatt, miközben három év alatt milliókat hagy a magasabb keresetűek zsebében. A havi bruttó 243 ezer forint alatti jövedelmekből - családi adókedvezmény nélkül - kevesebb marad nettóban 2012-ben, mint két évvel ezelőtt. A Pénzcentrum.hu cikkében azt mutatja be, hogy 2010 óta hogyan befolyásolta a nettó kereseteket pusztán az adórendszer változása, illetve a bruttó bérek esetleges emelése.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Hiába nőtt két év alatt 21 százalékkal (havi 73 500 forintról 93 ezer forintra) a bruttó minimálbér, továbbra is csak 60 ezer forint marad belőle a munkások zsebében. Ennek legfőbb oka, hogy két lépésben megszűnt az adójóváírás, s emellett 2011-ben a megelőző évi 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedett a munkavállalói nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíj-pénztári tagdíj mértéke. Mindezek tetejébe az idei évben 2 százalékról 3 százalékra nőtt a pénzbeli egészségbiztosítási járulék. Az alacsony keresetűeket hátrányosan érintő adóváltozások negatív hatásait az tompította, hogy 2011-ben 7, 2012-ben pedig 19 százalékkal kellett emelniük a munkáltatóknak a minimálbért. Ráadásul az idei évben egészen bruttó 190 ezer forintig meghatározott mértékű béremelésre kényszerültek.

Nagyításhoz KATTINTS a képre!

Úgy lehet objektíven megvizsgálni, hogy az adórendszer változása hogyan hat a keresetekre, ha nem számolunk bruttó béremeléssel - magyarázza Angyal József okleveles adószakértő. A keresetek növelésének nem az adórendszer kedvezőtlen hatásait, hanem a fogyasztói árak emelkedéséből eredő pluszterheket kellene kompenzálnia. Ha a minimálbér 2010 óta egyáltalán nem emelkedett volna, vagyis továbbra is 73 500 forint lenne, akkor 2011-ben havonta 2 433, 2012-ben pedig 12 ezer forinttal kevesebbet kaptak volna belőle kézhez a dolgozók - derül ki az adószakértő által készített összehasonlító kalkulátorral végzett számításokból.

Vizsgáljuk meg, mennyi maradt az elmúlt két évben, illetve marad az idén és jövőre bruttó 100 ezer forintból! A számítás azt mutatja, hogy 2011-ben havonta 2 230, idén és jövőre pedig 11 ezer forinttal kevesebbet vihetnek haza a munkavállalók 100 ezer forintból, mint 2010-ben. Ez azt jelenti, hogy három év alatt összességében több mint 290 ezer forintot veszítenek azok, akiknek időközben nem emelkedett a fizetésük.

Két évvel ezelőtt a bruttó 100 ezer forint adóterhelése mindössze 6,5 százalék volt, az érintetteknek 6 490 forint adót kellett fizetniük havonta. Az idei évtől viszont már havi 16 ezer forint az adó bruttó 100 ezer forint után, vagyis 16 százalékos az adóteher. Rádásul nőtt a fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék mértéke is, ami havonta plusz 1500 forint levonást jelent 2010-hez képest. Ahhoz, hogy az érintettek zsebében ugyanannyi maradjon, mint 2010-ben, tavaly csaknem 4, az idén pedig további 13,5 százalékkal kellett emelni a bruttó keresetüket.

A béremelés azonban nem azért járt a munkavállalóknak, mert jobban vagy többet dolgoztak volna, hanem azért kellett a munkáltatóknak megadniuk, hogy ellentételezzék az adórendszer kedvezőtlen változása miatt kieső nettó bért. Vagyis az alacsony jövedelműeknél biztosan megdől a kormány azon tézise, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök lépten-nyomon hangoztat, hogy "semmi sem ösztönöz jobban a munkára, mint az arányos adórendszer".

Legalább bruttó 243 ezer forint az a jövedelemszint, amelyből 2010-ben és 2013-ban is ugyanannyi marad nettóban. A közbeeső két évben azonban még ebből a jövedelemből is kevesebbet kaptak meg a munkavállalók, mint 2010-ben: tavaly havi 5 500, idén pedig 1 780 forinttal, és csak jövőre kúszik vissza a nettó bér a három évvel ezelőtti szintre. A bruttó 243 ezer forint keresetből két év alatt összesen 87 ezer forinttal többet szedett vissza az állam, miközben 17,5 százalékról 16 százalékra csökkent az adóterhelése.

Ha viszont ugyanennek a dolgozónak 2011-ben 5 százalékkal, 255 ezer forintra nőtt a bruttó bére, akkor ugyanúgy 159 ezer forintot vihetett haza belőle, mint egy évvel korábban 243 ezer forintból. Ráadásul ezen a ponton hátra is dőlhetett a munkáltatója, mert 2012-ben és 2013-ban - a szuperbruttósítás kivezetése és teljes eltörlése miatt - már egyetlen fillérrel sem kell a dolgozónak több fizetést adni: idén 5 600, jövőre pedig csaknem 8 000 forinttal nő a nettó bére annak, aki 2010-ben bruttó 243 ezer, a következő három évben pedig változatlanul 255 ezer forintot keres. A növekmény ugyan jóval kevesebb, mint amennyivel időközben emelkedtek a fogyasztói árak, de megfelel a bérkompenzációt előíró kormányzati felfogásnak, miszerint az nem jár rosszabbul, akinek nem csökken a nettó fizetése.

Ezek után nézzük meg, mi történt a több százezer forintos bruttó jövedelmek esetében. Legalább 294 ezer forintos kereset kellett ahhoz, hogy 2011-ben béremelés nélkül ugyanannyi pénz maradjon a borítékban, mint 2010-ben. Az érintett munkavállalónak egyáltalán nem kell emelni a fizetését ahhoz, hogy 2012-ben és 2013-ban is növekedjen a nettó bére. Idén havonta 5 800, jövőre pedig már 9 800 forinttal több marad az érintettek zsebében anélkül, hogy bármennyivel is többet dolgoztak volna, és a munkáltatójuk emelte volna a fizetésüket. Ez pedig egyáltalán nem sarkall többlet munkavégzésre.

Ha a példában szereplő bruttó 294 ezer forintot 2010 óta minden évben csak az infláció környéki 5 százalékkal emeli a munkáltató, akkor 2011-ben havonta 9 ezer, 2012-ben 24 ezer, 2013-ban pedig 40 ezer forinttal több maradt a munkavállalónál. Ez azt jelenti, hogy három év alatt 876 ezer forintot kerestek az érintettek az egykulcsos adórendszeren.

Akinek 2010-ben bruttó 1 millió forint volt a jövedelme, annak a következő három évben béremelés nélkül is havonta több mint 132 ezer forinttal nőtt a nettó fizetése. Ez azt jelenti, hogy három év alatt 4 millió 750 ezer forintot kaszált az egykulcsos adórendszerrel. Ha évente csak 5 százalékkal nő a bruttó bére, akkor több mint 7 millió forinttal gazdagodik 2010 és 2013 között. Bruttó egymillió forint körüli fizetést kapnak például a Miniszterelnökség államtitkárai.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,9 százalékos THM-el, és havi 82 061 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az MKB Banknál 3,21% a THM; a Raiffeisen Banknál 3,44%; a CIB Banknál és a Gránit Banknál 3,45%; míg az Unicredit Banknál 3,58%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Még jobban örülhetnek azok, akik bruttó 2 millió forintot keresnek havonta. Ők ugyanis három év alatt több mint 11 millió forintot nyernek az adórendszeren anélkül, hogy egy fillérrel is emelkedne a fizetésük.

Tavaly évi bruttó 1 milliárd forintot keresett a legnagyobb összevont jövedelmet bevalló adózó. Ebből 202 millió forinttal több maradt a zsebében, mintha a 2010-es adózási szabályok maradtak volna életben.

Az egykulcsos adórendszer bevezetésének hívei többnyire azzal érvelnek, hogy aki sokat keres, az sokat is adózik. Érdemes tehát a fenti táblázatokban azt a sort is figyelmesen megnézni, amely azt mutatja be, hogyan változott az adott jövedelmekből fizetendő adó összege.

Láthatjuk, hogy bruttó 100 ezer forint esetén az idén csaknem 10 ezer forinttal több adót kell fizetni, mint két évvel ezelőtt. A bruttó 294 ezer forintos jövedelmek adóterhelése 2013-ban 14 ezer forinttal csökken 2010-hez képest. Egymillió forintos jövedelem esetén viszont kevesebb, mint a felére mérséklődik 2013-ra a fizetendő adó összege.

Vagyis Magyarország olyan adórendszert vezetett be, amelyben az alacsonyabb keresetűeknek jelentősen nőttek az adó- és járulékterhei, az átlag körüli - bruttó 220 ezer forintot - keresőknek pár ezer forint különbséggel mindhárom évben nagyjából ugyanannyi adót kell fizetniük, és a többségüknek be kell érniük azzal, hogy nem csökken a nettó fizetésük, viszont az infláció miatt jóval kevesebbet ér, mint 2010-ben. Eközben a magasabb jövedelműek esetében a harmadára, felére csökkent a fizetendő adó összege.

KÜLÖN CIKKBEN ELEMEZZÜK majd azt, hogy a gyermekek utáni adókedvezmény bevezetése milyen változásokat eredményezett a jövedelmekben.

A családi adókedvezmény hatásáról szóló írásunkat itt OLVASHATOD EL! Sosem gondolnád, miből nyert milliókat több tízezer magyar

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.10.18 08:20
A pénzügyi-számviteli szakemberek az őszi hónapokban már figyelik az adótörvények – bennük a számvit...
hrdoktor  |  2021.10.18 06:46
Kevésbé ismert, hogy a klimax a kellemetlen tünetek megjelenésén túl egy sor súlyos betegség kockáza...
legacykft  |  2021.10.15 18:45
Tudtad, hogy a tornádó közepe (szeme) mozdulatlan? Fizikai törvény, a forgómozgás természetéből adód...
ajovomunkahelye  |  2021.10.08 09:12
A munkavégzés körülményeinek megváltoztatásával a járványhelyzet visszafordíthatatlan átalakulásba t...
coachco  |  2021.10.07 12:55
Segítek kitalálni, ki legyen az ellenzéki miniszterelnök jelölt! [...] Bővebben!
NAPTÁR
Tovább
2021. október 19. kedd
Nándor
42. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?