"Senki nem fog 51 százalékos közteher mellett cafetériát adni a munkavállalóknak. Az egészségügyi hozzájárulás mértékének drasztikus emelésével lenullázza és jelentéktelenné teszi a kormány a béren kívüli juttatásokat" - jelentette ki a Pénzcentrum.hu kérdésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a cafeteria lefejezése jelentős jövedelemcsökkenést fog eredményezni.
A legújabb megszorító csomag egyik elemeként a jelenlegi 10 százalékról 27 százalékra növelné a kormány a béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás (eho) mértékét. A lépés jelentősen csökkenti a különféle cafetéria-elemeknek a bérjövedelemmel szembeni költségelőnyét.
Eddig 100 forint béren kívüli juttatás - például Erzsébet utalvány, SZÉP kártya - 131 forintba került a munkáltatóknak, jövőre viszont már 151 forint lesz a költsége. Ha ugyanazt a 100 forintot munkabérben szeretné odaadni a munkáltató, akkor 196 forintjába kerül - magyarázta az MTI-nek Hegedüs Sándor, az RSM-DTM adópartnere. Ennek alapján a cégeknek még mindig megérné fenntartani a cafetéria juttatást. Kérdés azonban, hogy ez mekkora adminisztrációs terhet, költséget jelent számukra. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a cafetéria rendszernek van egy kockázata is, mégpedig, hogy az elszámolások mennyire felelnek meg az adóhatóság által a későbbi vizsgálat során támasztott elvárásoknak - fejtette ki.
A béren kívüli juttatások a következők:
- Munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő (saját) üdülőben munkavállalójának, annak közeli hozzátartozójának, szakmai gyakorlaton lévő tanulójának, saját nyugdíjasának nyújtott üdülési szolgáltatás leggfeljebb a minimálbérig (maximum 93 000 Ft/hó).
- A munkavállaló, szakképzői iskolai tanuló, saját nyugdíjas választása szerint:
A munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen biztosított étkezés (maximum 12 500 Ft/fő/hó), vagy fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány (maximum 5 000 Ft/fő/hó). Utóbbit a Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki (az utalvány névértéke 2 százaléka plusz áfa díjért). Az Erzsébet-utalvány váltotta fel a 2011-ben még havonta 18 000 forint értékben adómentesen adható étkezési utalványokat.
- Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya), amely szálláshely-, vendéglátási és szabadidős szolgáltatások igénybevételére jogosít. Az egyes felhasználási irányokhoz tartozó keret szálláshely-szolgáltatásra évi 225 000 Ft/fő, vendéglátásra 150 000 Ft/fő, szabadidős szolgáltatásra pedig 75 000 Ft/fő. Így összesen évi 450 ezer forint adható ezen a jogcímen kedvezményes adózás mellett.
- Iskolakezdési támogatás tanulónként legfeljebb a minimálbér 30 százaléka, maximum 27 900 forint lehet.
- Helyi utazási bérlet, ha a munkáltató nevére szól a számla. (Megjegyzés: a helyközi bérlet továbbra is adómentes a munkáltató nevére szóló számla alapján).
- Iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása legfeljebb a minimálbér két és félszerese (maximum 232 500 Ft/fő/év), ha a képzést a munkáltató rendelte el, a munkakör betöltéséhez, illetve a munkáltató tevékenységéhez szükséges.
- Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett hozzájárulás legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (maximum 46 500 Ft/fő/hó).
- Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett hozzájárulás legfeljebb a minimálbér 30 százaléka (maximum 27 900 Ft/fő/hó).
- Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (maximum 46 500 Ft/fő/hó).
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az adóteher megemelése mellett éves keretösszeget is bevezettek, mely szerint dolgozónként éves szinten legfeljebb 500 ezer forint adható béren kívüli juttatás címén. Ha ennél többet ad a munkáltató, akkor az 500 ezer forint fölötti rész már egyes meghatározott juttatásnak minősül, és így 51,17 százalékos adót kell utána fizetni. A jövő évre bejelentett változtatások révén már minden cafetéria-elem után a magasabb közterhet kell megfizetni.
Vannak olyan vállalkozások, amelyek már tavaly - amikor 119-ről 131 forintra emelkedett 100 forintnyi cafetéria összköltsége - megszüntették a béren kívüli javadalmazást. Az adószakértő szerint most is ez lehet az egyik forgatókönyv.
Nagy a valószínűsége, hogy a munkáltatók közül sokan egyszerűen megszüntetik a cafetéria-jutattást - erősíti meg Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára úgy véli, hogy nincs az a cég, amely 51 százalékos közterhet fizetne a béren kívüli juttatások után. Ráadásul emellett az utalványokért 2 százaléka plusz áfa, vagyis 2,5 százalékos díjat is kell fizetni, emellett még kiszállítási költség is van.
Lesznek olyan munkáltatók, amelyek egy az egyben beépítik a bérbe a cafetéria összegét. Ebben az esetben a munkavállalók nettóban kisebb összeghez jutnak hozzá - hangsúlyozza Dávid Ferenc.
de így is röpködnek a tízmilliárdok
Jelenleg több mint 1,8 millió munkavállaló fizet Magyarországon az Erzsébet-utalvánnyal, amit több mint 22 ezer elfogadóhelyen fogadnak el. A cafetéria és a szociális étkezési típusú Erzsébet-utalvány fogyasztásra kész étel, a gyermekvédelmi típusú utalvány pedig fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására használható fel.
Július végéig több mint 17 ezer munkáltató szerződött a SZÉP kártyát kibocsátó bankokkal. Csaknem 700 ezer kártyát állítottak ki, amelyek mellé még több mint 14 ezer társkártyát igényeltek a munkavállalók. A kártyákkal már több mint 32 ezer helyen lehet fizetni. A munkáltatók a szálláshely alszámlára 13,9 milliárd forintot töltöttek, amelyből 4,2 milliárdot használtak fel a kártyatulajdonosok. Vendéglátásra 27,3 milliárd forintot fizettek be a munkáltatók, ebből 11 milliárddal gazdagodtak a vendéglátóhelyek. A szabadidő alszámlán lévő 7,4 milliárd forintból csaknem kétmilliárdot fizettek ki a kártyatulajdonosok.
Ha abból indulunk ki, hogy 100 forint cafetéria munkabérré alakítása során a munkáltató nem kíván nagyobb költséget vállalni, mint amennyit jelenleg a béren kívüli juttatás esetén, akkor a dolgozó 100 forint helyett valamivel kevesebb, mint 80 forintot kap meg nettó bérként - számol Angyal József okleveles adószakértő. Ezzel a lépéssel ugyan összességében csökkenne a munkavállalók juttatása, ellenben a magasabb munkabér után magasabb társadalombiztosítási ellátásban is részesülhetnek - teszi hozzá. Ez különösen az alacsonyabb keresetűeknél jelenthet némi kárpótlást, mivel a pénzbeli ellátások - mint például a táppénz, illetve a gyermekgondozási díj - felső plafonhoz kötöttek.
Elképzelhető az is, hogy a munkáltatók úgy építik be a bérjövedelmekbe a cafetériát, hogy "felbruttósítják" az összegét, így a munkavállaló végső soron nettó bérként ugyanakkora összeghez jutna, mint amennyit béren kívüli juttatásként kapott korábban. Dávid Ferenc azonban arra számít, hogy a munkáltatók kisebb hányada vállalja magára ily módon a megnövekedett terheket.
A főtikár szerint teljesen megalapozatlanok a kormány számításai, miszerint 40 milliárd forint többletbevételt vár az eho megemeléséből. Ha ugyanis a megnövekedett terhek miatt a munkáltatók kiiktatják a rendszerből a cafetéria-elemeket, akkor nemhogy többletbevétel nem lesz az intézkedés nyomán, hanem még csökkenhet is az államkasszába befolyó pénz. Ráadásul kérdéses, hogy a munkabérként megkapott pluszforrásokat elköltik-e, és mire a munkavállalók, ami súlyos veszteséget okozhat az étkezési jegyeket, illetve a SZÉP kártyát elfogadó helyeknek.
Dávid Ferenc meggyőződése, hogy a béren kívüli juttatások kiiktatása a rendszerből rontja a munkáltatók és a szakszervezetek közötti eredményes bértárgyalások esélyét. A cafetéria-elemek eltörlése mellett kérdéses, hogy bármekkora mértékű minimálbér-emelést elfogadhatónak tartanak-e munkaadók.
Egyértelműen jövedelemcsökkenést hoz a kispénzű munkavállalóknak a cafetéria "lefejezése", ezért a vegyipari szakszervezet (VDSZ) azt követeli, hogy Matolcsy György vonja vissza a legújabb költségvetési korrekciós javaslatát. A VDSZ döbbenetesnek tartja, és tiltakozik az ellen, hogy a kormány a szakszervezetek által követelt adócsökkentés helyett újabb megszorító csomagot varr zömében a kispénzű munkavállalók nyakába.
A vegyipari szakszervezet (VDSZ) elnöksége a munkavállalókkal szembeni arcátlanságnak minősíti a cafetéria közterhének növelését. A béren kívüli juttatások ugyanis fontos elemei a bértárgyalásoknak, ezekkel a kedvezőbb adózású tételekkel lehetett legalább némi pluszjuttatást - jövedelmet - kiharcolni a munkavállalók számára. A korábban adómentes, 18 ezer forintos cafetéria-keret tavalyi, drasztikus csökkentése is már 10 százalékos veszteséget jelentett a 180 ezer forintnál kevesebbet keresőknek, s a cafeteria újabb adóemelése százezreknek okoz majd további bevételcsökkenést - állítja Székely Tamás, a VDSZ elnöke.
A vegyész szakszervezet a minimálbér-emelés mellett néhány cafeteria-elem, például a Szép-kártya adómentessé nyilvánításáért is harcolt, hogy ezzel minél nagyobb értékű rekreációs lehetőséghez juttassa azokat az ágazatban dolgozókat, akik az egészségre ártalmas munkakörben, több-, vagy folyamatos műszakban szolgálnak, és már esélyük sincs a kedvezményes nyugdíjba vonulásra. Székely is attól tart, hogy a most bejelentett adóterhek mellett egyre kevesebb munkáltató fog drága béren kívüli juttatásról gondoskodni a dolgozóinak, s ezzel tovább romlanak az amúgy is nehéz helyzetben élők kilátásai. A vegyipari szakszervezet elnöke enyhén szólva furcsának tartja, hogy a gazdagokat ezúttal sem érintik az újabb megszorítások.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.
A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.
-
Elárulta a Lidl, milyen akciókkal készül a húsvéti szezonra
A húsvéti időszakban is változatos akciókkal és kedvezményekkel segíti a Lidl a vásárlókat.
-
Cégalapítás online: az eljárás menete lépésről lépésre (x)
Megmutatjuk, mire számíthat, ha vállalkozás indítását tervezi
-
Az ASUS újdonsága a modern munkaélmény új szintjét kínálja (x)
Az ExpertBook B9 OLED új mércét állít az üzleti laptopok számára.
- Franciaországban minden templom elé rendőri erőket vezényelnek a húsvéti ünnepekre
- Ünnepi műsorok az InfoRádióban – Arénák
- Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren
- Kiderült, mikor választják meg az új Nemzet Színészét
- Nestlé-vezérigazgató a Boci csoki eladásáról: nincs miért aggódni, marad a megszokott, kiváló minőség
- Megnyílt a Nyugati pályaudvaron a felújított keresztaluljáró