12 °C Budapest

Viszlát, étkezési jegy, nem adnak jövőre a munkáltatók

Pénzcentrum
2012. október 18. 16:11

"Senki nem fog 51 százalékos közteher mellett cafetériát adni a munkavállalóknak. Az egészségügyi hozzájárulás mértékének drasztikus emelésével lenullázza és jelentéktelenné teszi a kormány a béren kívüli juttatásokat" - jelentette ki a Pénzcentrum.hu kérdésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a cafeteria lefejezése jelentős jövedelemcsökkenést fog eredményezni.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A legújabb megszorító csomag egyik elemeként a jelenlegi 10 százalékról 27 százalékra növelné a kormány a béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás (eho) mértékét. A lépés jelentősen csökkenti a különféle cafetéria-elemeknek a bérjövedelemmel szembeni költségelőnyét.

Eddig 100 forint béren kívüli juttatás - például Erzsébet utalvány, SZÉP kártya - 131 forintba került a munkáltatóknak, jövőre viszont már 151 forint lesz a költsége. Ha ugyanazt a 100 forintot munkabérben szeretné odaadni a munkáltató, akkor 196 forintjába kerül - magyarázta az MTI-nek Hegedüs Sándor, az RSM-DTM adópartnere. Ennek alapján a cégeknek még mindig megérné fenntartani a cafetéria juttatást. Kérdés azonban, hogy ez mekkora adminisztrációs terhet, költséget jelent számukra. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a cafetéria rendszernek van egy kockázata is, mégpedig, hogy az elszámolások mennyire felelnek meg az adóhatóság által a későbbi vizsgálat során támasztott elvárásoknak - fejtette ki.

Cafetéria 2012
A béren kívüli juttatások adóterhe 2011-ben összesen 19,04 százalék volt, 2012-ben ehhez még hozzájött 10 százalékos eho. Jelenleg így az adóalap (vagyis az utalvány, vagy a SZÉP kártyára átutalt összeg) 119 százaléka után kell fizetni 10 százalék ehot és 16 százalék személyi jövedelemadót, ami összesen 30,94 százalékos adóterhet jelent.
A béren kívüli juttatások a következők:

- Munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő (saját) üdülőben munkavállalójának, annak közeli hozzátartozójának, szakmai gyakorlaton lévő tanulójának, saját nyugdíjasának nyújtott üdülési szolgáltatás leggfeljebb a minimálbérig (maximum 93 000 Ft/hó).

- A munkavállaló, szakképzői iskolai tanuló, saját nyugdíjas választása szerint:

A munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen biztosított étkezés (maximum 12 500 Ft/fő/hó), vagy fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány (maximum 5 000 Ft/fő/hó). Utóbbit a Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki (az utalvány névértéke 2 százaléka plusz áfa díjért). Az Erzsébet-utalvány váltotta fel a 2011-ben még havonta 18 000 forint értékben adómentesen adható étkezési utalványokat.

- Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya), amely szálláshely-, vendéglátási és szabadidős szolgáltatások igénybevételére jogosít. Az egyes felhasználási irányokhoz tartozó keret szálláshely-szolgáltatásra évi 225 000 Ft/fő, vendéglátásra 150 000 Ft/fő, szabadidős szolgáltatásra pedig 75 000 Ft/fő. Így összesen évi 450 ezer forint adható ezen a jogcímen kedvezményes adózás mellett.

- Iskolakezdési támogatás tanulónként legfeljebb a minimálbér 30 százaléka, maximum 27 900 forint lehet.

- Helyi utazási bérlet, ha a munkáltató nevére szól a számla. (Megjegyzés: a helyközi bérlet továbbra is adómentes a munkáltató nevére szóló számla alapján).

- Iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása legfeljebb a minimálbér két és félszerese (maximum 232 500 Ft/fő/év), ha a képzést a munkáltató rendelte el, a munkakör betöltéséhez, illetve a munkáltató tevékenységéhez szükséges.

- Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett hozzájárulás legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (maximum 46 500 Ft/fő/hó).

- Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett hozzájárulás legfeljebb a minimálbér 30 százaléka (maximum 27 900 Ft/fő/hó).

- Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (maximum 46 500 Ft/fő/hó).

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 646 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 7,28%), de nem sokkal marad el ettől a Sberbank 40 150 forintos törlesztőt (THM 7,66%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Az adóteher megemelése mellett éves keretösszeget is bevezettek, mely szerint dolgozónként éves szinten legfeljebb 500 ezer forint adható béren kívüli juttatás címén. Ha ennél többet ad a munkáltató, akkor az 500 ezer forint fölötti rész már egyes meghatározott juttatásnak minősül, és így 51,17 százalékos adót kell utána fizetni. A jövő évre bejelentett változtatások révén már minden cafetéria-elem után a magasabb közterhet kell megfizetni.

Vannak olyan vállalkozások, amelyek már tavaly - amikor 119-ről 131 forintra emelkedett 100 forintnyi cafetéria összköltsége - megszüntették a béren kívüli javadalmazást. Az adószakértő szerint most is ez lehet az egyik forgatókönyv.

Nagy a valószínűsége, hogy a munkáltatók közül sokan egyszerűen megszüntetik a cafetéria-jutattást - erősíti meg Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára úgy véli, hogy nincs az a cég, amely 51 százalékos közterhet fizetne a béren kívüli juttatások után. Ráadásul emellett az utalványokért 2 százaléka plusz áfa, vagyis 2,5 százalékos díjat is kell fizetni, emellett még kiszállítási költség is van.

Lesznek olyan munkáltatók, amelyek egy az egyben beépítik a bérbe a cafetéria összegét. Ebben az esetben a munkavállalók nettóban kisebb összeghez jutnak hozzá - hangsúlyozza Dávid Ferenc.

Kevesebben adnak kevesebbet,
de így is röpködnek a tízmilliárdok
Több mint 14 százalékkal kevesebb vállalat ad béren kívüli juttatást dolgozóinak idén, mint tavaly - derül ki az OTP Pénztárszolgáltató kutatásaiból. A legalább 100 alkalmazottat foglalkoztató cégek körében végzett kutatás szerint átlagosan 7 százalékkal csökkent az egy munkavállalóra jutó béren kívüli juttatások összege. A K&H Banknak a kisebb vállalatok körében végzett felmérése is hasonló eredményt mutat: 2012-ben már csak a vállalkozások 53 százaléka szeretné alkalmazni a cafetéria juttatásokat, szemben a korábbi 70-80 százalékos aránnyal. A cégek 22 százaléka legfeljebb 60 ezer forintban, vagy annál alacsonyabb összegben határozta meg az éves cafetéria-határt.
Jelenleg több mint 1,8 millió munkavállaló fizet Magyarországon az Erzsébet-utalvánnyal, amit több mint 22 ezer elfogadóhelyen fogadnak el. A cafetéria és a szociális étkezési típusú Erzsébet-utalvány fogyasztásra kész étel, a gyermekvédelmi típusú utalvány pedig fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására használható fel.
Július végéig több mint 17 ezer munkáltató szerződött a SZÉP kártyát kibocsátó bankokkal. Csaknem 700 ezer kártyát állítottak ki, amelyek mellé még több mint 14 ezer társkártyát igényeltek a munkavállalók. A kártyákkal már több mint 32 ezer helyen lehet fizetni. A munkáltatók a szálláshely alszámlára 13,9 milliárd forintot töltöttek, amelyből 4,2 milliárdot használtak fel a kártyatulajdonosok. Vendéglátásra 27,3 milliárd forintot fizettek be a munkáltatók, ebből 11 milliárddal gazdagodtak a vendéglátóhelyek. A szabadidő alszámlán lévő 7,4 milliárd forintból csaknem kétmilliárdot fizettek ki a kártyatulajdonosok.

Ha abból indulunk ki, hogy 100 forint cafetéria munkabérré alakítása során a munkáltató nem kíván nagyobb költséget vállalni, mint amennyit jelenleg a béren kívüli juttatás esetén, akkor a dolgozó 100 forint helyett valamivel kevesebb, mint 80 forintot kap meg nettó bérként - számol Angyal József okleveles adószakértő. Ezzel a lépéssel ugyan összességében csökkenne a munkavállalók juttatása, ellenben a magasabb munkabér után magasabb társadalombiztosítási ellátásban is részesülhetnek - teszi hozzá. Ez különösen az alacsonyabb keresetűeknél jelenthet némi kárpótlást, mivel a pénzbeli ellátások - mint például a táppénz, illetve a gyermekgondozási díj - felső plafonhoz kötöttek.

Elképzelhető az is, hogy a munkáltatók úgy építik be a bérjövedelmekbe a cafetériát, hogy "felbruttósítják" az összegét, így a munkavállaló végső soron nettó bérként ugyanakkora összeghez jutna, mint amennyit béren kívüli juttatásként kapott korábban. Dávid Ferenc azonban arra számít, hogy a munkáltatók kisebb hányada vállalja magára ily módon a megnövekedett terheket.

A főtikár szerint teljesen megalapozatlanok a kormány számításai, miszerint 40 milliárd forint többletbevételt vár az eho megemeléséből. Ha ugyanis a megnövekedett terhek miatt a munkáltatók kiiktatják a rendszerből a cafetéria-elemeket, akkor nemhogy többletbevétel nem lesz az intézkedés nyomán, hanem még csökkenhet is az államkasszába befolyó pénz. Ráadásul kérdéses, hogy a munkabérként megkapott pluszforrásokat elköltik-e, és mire a munkavállalók, ami súlyos veszteséget okozhat az étkezési jegyeket, illetve a SZÉP kártyát elfogadó helyeknek.

Dávid Ferenc meggyőződése, hogy a béren kívüli juttatások kiiktatása a rendszerből rontja a munkáltatók és a szakszervezetek közötti eredményes bértárgyalások esélyét. A cafetéria-elemek eltörlése mellett kérdéses, hogy bármekkora mértékű minimálbér-emelést elfogadhatónak tartanak-e munkaadók.

Egyértelműen jövedelemcsökkenést hoz a kispénzű munkavállalóknak a cafetéria "lefejezése", ezért a vegyipari szakszervezet (VDSZ) azt követeli, hogy Matolcsy György vonja vissza a legújabb költségvetési korrekciós javaslatát. A VDSZ döbbenetesnek tartja, és tiltakozik az ellen, hogy a kormány a szakszervezetek által követelt adócsökkentés helyett újabb megszorító csomagot varr zömében a kispénzű munkavállalók nyakába.

A vegyipari szakszervezet (VDSZ) elnöksége a munkavállalókkal szembeni arcátlanságnak minősíti a cafetéria közterhének növelését. A béren kívüli juttatások ugyanis fontos elemei a bértárgyalásoknak, ezekkel a kedvezőbb adózású tételekkel lehetett legalább némi pluszjuttatást - jövedelmet - kiharcolni a munkavállalók számára. A korábban adómentes, 18 ezer forintos cafetéria-keret tavalyi, drasztikus csökkentése is már 10 százalékos veszteséget jelentett a 180 ezer forintnál kevesebbet keresőknek, s a cafeteria újabb adóemelése százezreknek okoz majd további bevételcsökkenést - állítja Székely Tamás, a VDSZ elnöke.

A vegyész szakszervezet a minimálbér-emelés mellett néhány cafeteria-elem, például a Szép-kártya adómentessé nyilvánításáért is harcolt, hogy ezzel minél nagyobb értékű rekreációs lehetőséghez juttassa azokat az ágazatban dolgozókat, akik az egészségre ártalmas munkakörben, több-, vagy folyamatos műszakban szolgálnak, és már esélyük sincs a kedvezményes nyugdíjba vonulásra. Székely is attól tart, hogy a most bejelentett adóterhek mellett egyre kevesebb munkáltató fog drága béren kívüli juttatásról gondoskodni a dolgozóinak, s ezzel tovább romlanak az amúgy is nehéz helyzetben élők kilátásai. A vegyipari szakszervezet elnöke enyhén szólva furcsának tartja, hogy a gazdagokat ezúttal sem érintik az újabb megszorítások.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.10.27 10:25
A hatályos Szja törvény szerint az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói szja szerint adózza a jöv...
laskainelli  |  2021.10.26 14:32
Veled is előfordult már, hogy a társad nem tartotta be az ígéretét, vagy nem osztott meg veled egy f...
hrdoktor  |  2021.10.25 06:39
Még mindig túl sok férfi ódzkodik a kivizsgálásoktól, főleg akkor, ha a húgyutak vagy a nemi szervek...
vezetoi-coaching  |  2021.10.24 23:50
A siker def. meglehetősen rugalmas, ha nem alaktalan (kritérium, mint égen a csillag…), ráadásul idő...
legacykft  |  2021.10.22 20:03
A robotika, a mesterséges intelligencia korában még mindig az emberi erőforrást mondhatjuk a legérté...
NAPTÁR
Tovább
2021. október 27. szerda
Szabina
43. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?