Kiderült, kik tartják életben a magyar szállodaipart: tényleg ez lenne a turizmus új szuperereje?

Pénzcentrum: A Women in Hospitality Summit a te ötleted volt: mi inspirálta, hogy elindítsd ezt a kezdeményezést, és milyen hatást remélsz tőle hosszabb távon?

Liptai Judit: Évek óta szerettem volna elindítani egy szállodaiparon belüli női vezetői összefogást, ahol megosztjuk egymással a szakmai kérdéseket, problémákat, együtt vagyunk, együtt fejlődünk. Az inspirált, hogy láttam: a női vezetőknek szükségük van egy közös fórumra, ahol megoszthatják tapasztalataikat, és ahol láthatóvá válik a munkájuk.  Hosszabb távon azt remélem, hogy a rendezvény a szállodaiparon belül is hozzájárul a női vezetők arányának növekedéséhez, és inspirációt ad a fiatal generációnak. Már ezen az első eseményen látszott, hogy a résztvevők feltöltődve mennek haza, és másnap másképp kommunikálnak a csapatukkal, új célokat tűznek ki, fejlődni akarnak vezetőként és ehhez eszközöket kaptak – ez a hatás az, ami igazán értékes.

A kezdeményezés gyökerei a Danubiusnál 2019-ben létrehozott vezetőknek szóló Pillérek Klubjához nyúlnak vissza. Tapasztalatcsere, problémák megosztása, közös képzések miatt indítottuk el. Az is hamar megerősítésre került, hogy a vállalati üzenetek átadása jobban célt ér, ha közvetlen vezetőiken keresztül szólítjuk meg a munkatársakat. A klub azonban nemcsak szakmai fejlődésről, információátadásról szól, közösséget is épít a vezetők között. A szállodaiparban gyakoriak a váratlan helyzetek, és ha a vezetők jobban ismerik egymást, sokkal könnyebben tudnak együttműködni. A Pillérek Klubnak számos „leágazása” van, borklub, főzőklub, beszállítói látogatások, ezek a programok mind azt szolgálják, hogy a vezetők ne csak szakmai, hanem emberi oldalról is kapcsolódjanak.

Néhány év után azonban feltűnt, hogy a női vezetőknek igénye van egy saját fórumra. A közösségépítés kiemelten fontos volt nekik, sokkal több kapcsolódásra, megosztott szakmai történetre vágytak, folyamatosan új ötleteket hoztak, és így született meg a PillérNők Klubja, amely kifejezetten a női vezetőknek kínál találkozási és fejlődési lehetőséget. Ezeken az alkalmakon olyan témákat dolgozunk fel, amelyek nekünk, mint női vezetői közösségnek fontosak, például hogyan tudjuk jobban felvállalni a sikereinket, hogyan beszéljünk az eredményeinkről, hogyan kezeljük azokat a helyzeteket, amelyekben bizonytalanságot érzünk. A közösség ereje az őszinteségben és a felszabadító hatású közös felismerésekben rejlik. Hiszen sokszor hasonló nehézségekkel küzdünk a munkában és a magánéletben egyaránt.ö

A szállodaipar különösen emberközpontú szakma: vendégélményt adunk, figyelünk a részletekre, és sokszor a munkahelyre is ugyanazt a gondoskodást visszük be, amit otthon nyújtunk. Ha egy kollégának személyes problémája van – beteg hozzátartozó, családi veszteség – a női vezetők általában az elsők, akik odafigyelnek rá. Ez a „női princípium” a munkahelyen is jelen van és erősíti a közösséget.

A summit ennek a gondolatnak a kiterjesztése: megmutatni, hogy a női vezetők tapasztalatai, empátiája és közösségépítő ereje nemcsak belső érték, hanem az egész iparág fejlődését szolgálja. Hosszabb távon azt remélem, hogy ez a fórum hozzájárul a női vezetők arányának növekedéséhez, segít lebontani a sztereotípiákat, és inspirációt ad a fiatal generációnak. Ha a vezetők feltöltődve mennek haza, másnap másképp kommunikálnak a csapatukkal, és ez közvetlenül javítja a vendégélményt is. Ez a hatás az, amiért érdemes volt elindítani a kezdeményezést.

Liptai Judit, a Danubius Hotels Zrt. központi értékesítési és marketing igazgatója

Hogy látod, miképp változott a nők pozíciója és lehetőségei a hazai hospitality szektorban az elmúlt tíz évben?

Az elmúlt évtizedben látványos előrelépés történt. Korábban alig akadt női szállodaigazgató, ma viszont több ház élén állnak nők, és a felsővezetői körben is sokkal kiegyensúlyozottabb az arány. A mi vállalatunknál a vezetők között gyakorlatilag fele-fele a nemek aránya. Ez részben annak köszönhető, hogy a teljesítmény számít, nem pedig a nem. A szakma is nyitottabb lett, és a nők bátrabban pályáznak vezetői pozíciókra. A turizmusban világszinten 54% a női arány, így Magyarország sem maradhat le ebben a trendben. A változás nemcsak a számokban mérhető, hanem a vállalati kultúrában is: ma már természetes, hogy női vezetők irányítanak komplex, nagy felelősségű területeket. Az ilyen összefogások, mint a Women in Hospitality és az itt hallott karriertörténetek, vezetői eszközök, párhuzamos szerepek felvállalása, vagy köztük lévő egyensúlyozás, segíthetnek a szakmában dolgozó nőknek, hogy valódi példákon keresztül ismerjenek meg inspiráló karrierutakat, kérdezzenek, kapcsolatokat építsenek.

Milyen tipikus előítéletekkel szembesülnek a nők a vendéglátásban, és hogyan lehet ezeket tudatosan lebontani?

A leggyakoribb sztereotípiák az érzelmesség, a sértődékenység vagy a „hisztis” bélyeg. Sok nő erre úgy reagál, hogy férfias viselkedést vesz fel, ami szerintem zsákutca. Mi azt valljuk, mindenki legyen önmaga, az empátia, a kedvesség és az odafigyelés nem gyengeség, hanem vezetői erőforrás. Nálunk a Danubius vállalati kultúrájában tudatosan építjük ezt, tréningekkel és közösségi programokkal, hogy a vezetők megtanulják értékelni a különböző vezetői típusokat, személyiségeket. A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy az érzelmi intelligencia ma már versenyelőny, nem hátrány.

A szállodaiparban gyakori a változó munkarend és a túlterheltség. Milyen szervezeti vagy gazdasági megoldások segíthetik, hogy a nők hosszú távon is meg tudják tartani pozícióikat ebben a szektorban?

A kulcs a rugalmasság. A visszatérő kismamáknak igyekszünk megfelelő 6 órás munkarendet találni, az irodai dolgozóknak biztosítjuk a home office lehetőségét, és figyelünk a munkaidő beosztására. A vezetői tréningekben hangsúlyos, hogy a menedzserek érzékenyen figyeljenek az otthon felmerülő problémákra, helyzetekre is. Ez a kultúra segít abban, hogy a nők ne égjenek ki, és hosszú távon is a pályán maradjanak. Emellett a szezonális ingadozásokat külső beszállítók bevonásával kezeljük. A rugalmas munkaidő és a támogató vezetői hozzáállás ma már versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.  Nagyon fontos a pszichológiai biztonság: mindenki úgy járjon a munkahelyére, hogy érezze a munkája elvégzéséhez biztosítjuk neki a nyugodt munkakörülményeket. Kérdezhet, elmondhatja a véleményét, nem kell tartania retorziótól vagy attól, hogy pellengérre kerül.

Hogy látod, a női munkavállalók miért hagyják el a pályát, és milyen ösztönzőkkel lehetne őket megtartani?

Gyakran az érzelmi túlterheltség miatt mennek el, hiszen a munka után otthon újabb „műszak” várja őket. Ezért fontos, hogy a munkahelyen támogató közeg legyen, ahol figyelünk a mentális egészségre is. Előadásokat szervezünk stresszkezelésről, egészséges életmódról, és ezekre férfiak is szívesen jönnek. A stabil, támogató kultúra a legjobb ösztönző. A hosszú távú megtartás kulcsa a kiszámíthatóság és az emberi figyelem.

Van lehetőségük a női munkavállalóknak előrelépni, például képzések, belső karrierutak révén?

Nagyon jó ebben a rendszerünk. A belső képzések és tréningek mindenki számára nyitottak, és nálunk sok női vezető így jutott előre. A diverzitásban hiszünk: ha valaki teljesít, előre léphet, nemtől, kortól függetlenül. Nálunk a munkakörök egy része belső utánpótlásból kerül betöltésre, a női munkatársak előtt is nyitva állnak a vezetői szerepek. Belső karrierprogramjainkkal támogatjuk, hogy a munkatársak új szakterületeket vagy magasabb pozíciókat érjenek el, vezetőfejlesztő programjainkban pedig kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a nők is megkapják a fejlődési lehetőségeket.

Mit tanácsolna azoknak a fiatal nőknek, akik a turizmusban szeretnének karriert építeni?

Legyenek bátrak pályázni, ne féljenek felvállalni az eredményeiket. A vendéglátás hivatás, ahol az emberek iránti szeretet és a rugalmasság a legfontosabb. Ha valaki ezt magáénak érzi, hosszú távon is sikeres lehet. Fontos, hogy ne hagyják, hogy a sztereotípiák visszatartsák őket: az érzelmi intelligencia, a figyelem és a közösségépítő képesség ma már vezetői erény. Azt tanácsolom, hogy keressenek mentorokat, vegyenek részt képzéseken, és legyenek nyitottak a nemzetközi tapasztalatokra is. A turizmusban a világ gyorsan változik, és aki rugalmasan reagál, annak mindig lesz helye.

Rengeteg új szálloda épül Budapesten, csak idén már 6 egységet átadtak. Ennyi szereplő között hogyan lehet kitűnni a „marketingzajból”?

A szállodaiparban a vendégélmény a legerősebb marketing. Folyamatosan figyeljük a trendeket, akár külföldön, akár a hazai piacon: mit esznek az emberek, milyen szolgáltatásokat keresnek. A gyors reagálás, az innováció és a személyre szabott élmény az, ami megkülönböztethet minket a versenytársainktól. Például a fiatal vendégek már nem feltétlenül a szállodai reggelit keresik, hanem specialty kávézót vagy egészségtudatos alternatívát. Ha ezt időben felismerjük, és beépítjük a kínálatba, azonnal versenyelőnyt jelent. A marketingzajból való kitűnéshez nem elég a reklám: a szolgáltatásnak kell önmagáért beszélnie. A szolgáltatás pedig nagyrészt rajtunk, munkatársakon múlik. Ha mi otthon érezzük magunkat, az a munkánkon is meglátszódik.

Képek: Gosztola Judit