Egyre több magyar dolgozik ilyen munkaszerződéssel: kiszolgáltaott helyzet, erről tudnod kell!

Munkavállalók kölcsönbe: több százmilliárdos ágazatról beszélhetünk napjainkra

Több százmilliárd forintos ágazattá nőtte ki magát a munkaerő-kölcsönzés, a munkaerőhiány miatt pedig folyamatosan növekszik a jelentősége. Az előnyök egyértelműek, a változó munkaerő és üzleti igényekhez gyorsabban alkalmazkodnak, miközben csökkentik a hosszú távú elkötelezettséggel járó kockázatokat. Ám ennek a hibrid munkavégzésnek léteznek veszélyei is, esetleges munkahelyi baleset során komplikáltabb lehet a megítélés, sőt, a piacon már megjelent a fiktív munkaerő-kölcsönzés is, amelyet viszont büntet a NAV.

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) adatai szerint a munkaerő-kölcsönzés a gazdasági teljesítőképesség fontos indikátora, mintegy tízezrek dolgoznak ilyen formában Magyarországon. A Beraman Hungary szakértői szerint a munkaerő-kölcsönzés elsősorban a kékgalléros (vagyis fizikai) állomány sajátos foglalkoztatási formája, amelynek három résztvevője van. A munkavállaló, a kölcsönbeadó, valamint a kölcsönvevő cég.

A munkavállaló minden esetben a kölcsönbeadó céggel köt szerződést, azzal a céllal, hogy a kölcsönvevőnél végezzen munkát. Fontos, hogy egy munkás akár több kölcsönvevő cégnél is dolgozhat. A mezőgazdaságban, a turizmusban és a feldolgozóiparban gyakori, idényjellegű munkák kiszámítható ellátásában tehát kulcsszerepet játszanak a fizikai munkaerő-kölcsönzés módszerével foglalkoztatott, szakképzett dolgozók.

A konstrukció előnyei

A Pénzcentrum megkeresésére Dobos István szakjogász elmondta: a munkaerő-kölcsönzés alapvető sajátossága, hogy a hagyományos munkaviszonnyal szemben nem kettő, hanem három fél áll kapcsolatban egymással:

• a kölcsönzött munkavállaló egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó ügynökséggel, azaz kölcsönbeadóval köt munkaszerződést;
• a munkavállaló tényleges foglalkoztatására a kölcsönvevőnél kerül sor;
• a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között polgári jogi szerződés megkötésére kerül sor, amely alapján a kölcsönbeadó egy bizonyos kölcsönzési díjért cserébe átengedi a munkavállalót a kölcsönvevőnek.

Az előnyök egyértelműek a kölcsönbevevő oldaláról: gyorsan juthat munkaerőhöz, a munkaerő létszáma pedig mindig a konkrét igényekhez igazítható. Mivel a kölcsönzött munkavállaló nem a kölcsönvevővel áll munkaviszonyban, ha nincs szükség a továbbiakban a munkájára, egyszerűen visszaküldhető a kölcsönbeadóhoz. Nem a kölcsönvevőt terhelik a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jogi kockázatok és költségek.

Egyszerűsödik a foglalkoztatással járó adminisztráció (például a munkavállaló beléptetése, bejelentése adóhatóság felé a kölcsönbeadó feladata), és amennyiben a kölcsönvevő és kölcsönbeadó közötti szerződés nem zárja ki, a kölcsönvevő a munkavállalót felveheti saját állományába, amely egyfajta motivációt jelent a munkavállaló oldalán. Ami a munkavállalókat illeti, azok számára előnyös ez a konstrukció, akik nem tudnak tartós munkát vállalni, így a munkaerő-kölcsönzés rugalmassága, átmeneti jellege fontos számukra.

Lehetséges hátrányok

Beszélni kell ugyanakkor a lehetséges hátrányokról is – húzta alá Dobos István. A kölcsönzött munkavállalók általában kevésbé kötődnek a kölcsönvevőhöz, így kisebb a motivációjuk, lojalitásuk, és feszültség alakulhat ki a kölcsönzött és a saját munkavállalók között. A kölcsönbeadó szolgáltatásának díját meg kell fizetnie a kölcsönvevőnek, az adóhatóság pedig különös figyelmet fordít annak vizsgálatára, hogy nem áll-e fent színlelt munkaviszony, valamint, hogy fennáll-e a „szürkemunka” esete.

És még egy hátrány-lehetőség: az áfa-törvény értelmében a munkaerő-kölcsönzés nem tartozik a fordított adózás hatálya alá, így fennáll annak veszélye, hogy a kölcsönbeadó ténylegesen bevallja-e és megfizeti-e az áfát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Áfa bevallás 2025: itt a határidő, meddig kell befizetni, bevallani az általános forgalmi adót

NAV áfa bevallás határidő 2025: mikor lesz az éves áfa bevallás, mi a NAV áfa számlaszám, mit ír az ÁFA törvény 2025-ben az áfa visszaigénylés feltételei kapcsán, mi az az eÁFA?

Fiktív munkaerő-kölcsönzés és a NAV

Az adóhatóság foglalkoztatási szabályok betartására és azok adójogi vonzatára irányuló vizsgálata tekintetében az ellenőrzések többek között a munkaviszony teljes vagy részleges eltitkolásának a munkaviszonyok teljes vagy részleges leplezésének, palástolásának (bújtatott munkaviszony); valamint a fiktív munkaerő kölcsönzésének kiszűrésére, szankcionálására irányul. A fiktív munkaerő-kölcsönzés a munkaviszony áttelepítésével (a munkaerő „átjelentésével”), majd annak „visszakölcsönzésével” valósul meg. Jellemzője a fiktív számlázási láncolatok tudatos felépítése. Ezek a hosszabb, több szintű láncolatok az adójogi ellenőrzések megnehezítését és a jogi felelősség „áthárítását” szolgálják.

Dobos István a Pénzcentrumnak kiemelte: a fiktív munkaerő-kölcsönzés elleni fellépésre a NAV számtalan eszközzel rendelkezik. Az adóhatóság jogosult megállapítani a vizsgált szerződés tartalmilag színlelt voltát, a munkaerő-kölcsönzés valótlansága esetén jogosult megállapítani, hogy valójában kit terhel a kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettség. A NAV kockázatelemzési eljárást folytat le, majd ezt követő szegmentáción alapuló eljárás során a kockázat szintje és az adózói magatartás alapján kiválasztják az ellenőrzés típusát.

Az adóhatóság átminősítheti a jogviszonyokat, különösen akkor, ha a kölcsönvevő olyan személyek tekintetében veszi igénybe a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást, akiket korábban saját maga közvetlenül alkalmazott. A jogviszony átminősítésével a NAV a kölcsönbeadó által kibocsátott számlákat fiktívnek minősítheti. A NAV 2025-ös ellenőrzési tervében kiemelt szerepet kap a munkaerő-kölcsönzés, így az adóhatóság kapacitása ezen a területen jelentősnek tekinthető. Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítését.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankciói

A kölcsönvevőnek be kell jelentenie az Art. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről) 42. § alapján a NAV felé a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, továbbá a foglalkoztatás megkezdésének és befejezésének napját. Ez egy régi szabály, 2012. január 1. napjától kötelező.

A bejelentés elmulasztása esetén a szankciók súlyosak:

• Ha a bejelentés nem történik meg, a NAV személyenként jelentős mulasztási bírságot is kiszabhat. Ha több be nem jelentett alkalmazottról van szó, a bírság összeadódik.
• A súlyosabb esetekben a NAV akár 2 millió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat, sőt üzletbezárás is elrendelhető.
• Ezen túlmenően közzétételi bírság is kiszabható, amely a mulasztási bírság tízszerese, így az összeg elérheti a 20 millió forintot is. A jogsértő munkáltatók két évre felkerülnek a NAV honlapján kihelyezett listára, ami automatikus kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból.

Érdemes jogkövetőnek lenni

A kölcsönbeadó számára javasolt, hogy biztosítsa, rendelkezzen munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsággal és a szükséges adminisztratív kötelezettségeknek eleget kell tennie. A munkaszerződésben kifejezetten állapodjon meg arról, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre. Tartsa be az öt éves kikölcsönzési határidőt, és vezessen pontos nyilvántartást a kölcsönzött munkavállalók kikölcsönzési idejéről. Az öt éves korlát szempontjából egybe kell számítani a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzéseket is.

A kölcsönvevő pedig teljesítse időben a bejelentési kötelezettséget a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállalók vonatkozásában. Biztosítsa a munkavédelmi kötelezettségek teljesítését és a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Ne alkalmazzon olyan munkavállaló kölcsönzését, akit korábban közvetlenül foglalkoztatott (kivéve, ha legalább 6 hónap telt el a korábbi jogviszony megszűnése óta). Vezessen pontos nyilvántartást a munka- és pihenőidőről – mondta végezetül a Pénzcentrumnak a szakjogász.