Ennek sok magyar dolgozó nem fog örülni: csúnya visszavágás jöhet a már kialkudott béremeléseknél?

A vártnál jóval gyengébb első negyedéves növekedési adatok nem csak a gazdasági repülőrajtot vonták kétségbe, de egy sor aggodalmat is kiváltottak. Ezek közül talán az egyik legfontosabb az, hogy mi lesz a minimálbérrel és a garantált bérminumummal, még akkor is, ha a növekedés ütemét még tavaly év végén, a hosszas tárgyalássorozat lezárásaként tető alá tudta hozni a munkaadói és a munkavállalói oldal?

A minimálbér és a garantált bérmimum ugyanis egyszerre több gazdasági tényezőtől is függ: minden oldal egész évben árgus szemekkel figyeli a számokat, ugyanis ez szokott lenni az alappozíció, amikor majd tárgyalóasztalhoz ülnek. A GDP-vel szembeni várakozások azonban már kormányzati szinten is egyre lejjebb mennek, ami a munkavállalóknak egyelőre nem jó hír. De vajon szükség van-e korai újratervezésre, és ki járhat ezzel a legrosszabbul? Erről kérdeztük meg mindkét oldal képviselőit.

Mi köze a minimálbérnek a rossz adatokhoz?

A minimálbér, illetve a garantált bérminimum számai jelentősen függenek az előző év gazdasági teljesítményétől. Ilyen adatok az infláció előző évi mértéke, valamint az is, hogy a GDP mekkora mértékben nő vagy éppen csökken egy adott évben. Utóbbi esetében pedig most komoly gond látszik: mint a Pénzcentrum is beszámolt róla, a legutóbb közölt, első negyedévre vonatkozó GDP-adatok igen negatív meglepetést okoztak: a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

Szintén többször is beszámoltunk arról, hogy a munkaadói és a munkáltatói oldal, valamint a kormány tavaly év végén egy olyan megállapodást írtak alá, mely évekre előre számol a minimálbér növekedésével. Ennek értelmében

• a minimálbér emelés 2026 évében +13% lehet,
• a minimálbér emelés 2027 évében pedig várhatóan +14%.

Az ütemesen növekvő minimumbérek hátteréről azt érdemes tudnunk, hogy a kormányzati célkitűzések szerint 2027-re a minimálbér a rendszeres átlagbér felére emelkedne a tavalyi 44%-ról. Az elemzők szerint a magasabb minimálbéres juttatások hozadékaképp várhatóan – bár az elmúlt években csökkentő trendet figyelhettünk meg a minimálbéresek arányában – újra emelkedik majd a magyar társadalomban a minimálbérért, garantált bérminimumért foglalkoztatott munkavállalók aránya.

Fontos kérdés azonban a romló GDP-adatok fényében, hogy ezeket a megállapított számokat újra kell-e tárgyalni, illetve ha igen, akkor szükség lehet-e arra, hogy a szokott október-novembernél hamarabb asztalhoz üljenek a felek?

Kizárt, hogy most tárgyaljanak, de korrekció még lehet

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Pénzcentrumnak azt mondta: jelenleg elképzelhetetlennek tartja, hogy a szokottnál korábban tárgyalóasztalhoz üljenek, még akkor is, ha a gazdasági adatok súlyosan elmaradnak az eredetileg várttól.

A rövid válaszom az, hogy nem, nem fogunk a szokásosnál előbb tárgyalóasztalhoz ülni. Már csak azért sem, mert a GDP-adatok elég rosszul alakulnak. Fogják ezt még tovább is lefele korrigálni, de ez ugye azt jelentené, hogy akkor ennek a fényében csökkenteni kellene, kisebb minimálbér lenne indokolt. Csakhogy a minimálbért lefele nem lehet korrigálni

- adott rövid helyzetértékelést az alelnök. Hozzátette azt is, hogy az idei minimálbért természetesen semmiképpen sem írják már át, a hároméves bérmegállapodásban rögzített számok esetében viszont szükség lehet korrekcióra.

A korrekciós mechanizmus, ami beépült a 3 éves megállapodásba, az is arra vonatkozik, hogy ha az idei számok másképp alakulnak, mint ami a várakozás volt, akkor azzal majd a jövő évit kell korrigálni. Ez az oka annak is, hogy nem is sürgős leülni a tárgyalóasztalhoz: amikor majd leülünk októberben vagy novemberben tárgyalni, akkor a tényadatok ismeretében a jövő évi minimálbéremelési számot kell majd korrigálnunk – ha a számok ezt indokolják, de ehhez még a harmadik negyedéves adatokat is látnunk kell

- tette hozzá Rolek Ferenc.

Túl kevés még az adati, korai lenne tárgyalni

Szintén a kevés eddigi adatra hivatkozott Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke, amikor a tárgyalások előrehozásának lehetőségéről kérdeztük. Ő szintén kizárta a rendkívüli üléseket.

Én azt gondolom, hogy korai arról beszélni még, hogy újratárgyalásra kell, hogy kerüljön ez a megállapodás. Ennek egyébként alapvető oka maga a megállapodás, ugyanis ebben az újratárgyalás feltételeit és az újratárgyalási kötelezettségünket nagyon konkrétan rögzítettük. Ehhez előzetesen ismernünk kell az háromnegyed évi összesített adatokat - a GDP és az infláció vonatkozásában egyaránt, vagyis egy hosszabb időtávot kell figyelembe vennünk. Ezért pedig legkorábban is október-november táján van annak realitása, hogy leüljünk újra egyeztetni és tárgyalni

- mondta Mészáros Melinda. Azt azonban elárulta a Pénzcentrumnak, hogy valamennyi korrekcióra valóban szükség lehet majd, ha a harmadik negyedéves adatok sem a vártnak megfelelően alakulnak, és ennek a dolgozókra nézve is igen komoly kockázata van.

A minimálbérről szóló tárgyalást érdemes összekötni a garantált bérminimum tárgyalásával, hiszen erről mindenféleképpen egyeztetnünk kell. Ez korábban előzetesen nem került megállapításra, csak 2025-re, tehát a 2026-os garantált bérminimumról mindenképpen kötelező tárgyalnunk. Azonban nem csak erről, hanem a minimálbérről is kötelező tárgyalnunk abban az esetben, ha a megállapodásban rögzített prognózisnak megfelelően a makrogazdasági számok tekintetében akár lefelé, akár fölfelé 1%-os eltérés mutatkozik. Ezek a számok gyakorlatilag ki is olthatják egymást e tekintetben, hogyha az egyik fölfelé, a másik pedig lefelé mozog, de hát most azt látjuk, hogy ez a mozgás mind a GDP, mind az infláció tekintetében azért elég jelentősen eltér attól, amit mi 2024 novemberében a megállapodás aláírásakor prognózisként láttunk. Amennyiben ez az eltérés mutatkozik, akkor nekünk le kell ülnünk egyeztetni a minimálbérről, ez kötelező program. Ez annál is inkább érdeke egyébként mind a három félnek, hiszen ha nem ülünk le tárgyalni, vagy leülünk ugyan tárgyalni, de nem tudunk egymással megállapodásra jutni, akkor az eltérés értékének megfelelő korrekciót automatikusan el kell végezni – csakhogy ennek megvan az a veszélye, hogy a munkavállalók rosszabbul járnak, mint amit rögzítettünk a tavalyi év végi megállapodásban

- osztotta meg félelmeit lapunkkal a szakszervezetek vezetője.

Az általunk megkérdezett munkavállalói és munkaadói vezetők tehát kategorikusan kizárták a korábbi tárgyalások lehetőségét annak ellenére is, hogy a gazdasági adatok egyelőre nem a várt szinten alakulnak 2025-ben. Amikor azonban majd eljön a tárgyalások ideje, az elmondottak alapján hosszas ülésekre lehet felkészülni - és lehet, hogy végül mégis alakítani kell majd az eredetileg hosszú távúnak szánt bérmegállapodáson.